Amfiteátrum 8. sz. barlang
Amfiteátrum 8. sz. barlang | |
Az Amfiteátrum 8. sz. barlang bejárata a kőbánya aljára vezető úthoz legközelebb látható | |
Hossz | 2,5 m |
Mélység | 0,3 m |
Magasság | 0,2 m |
Függőleges kiterjedés | 0,5 m |
Tengerszint feletti magasság | 158 m |
Ország | Magyarország |
Település | Üröm |
Földrajzi táj | Pilis hegység |
Típus | hévizes eredetű, inaktív |
Barlangkataszteri szám | 4810-39 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Amfiteátrum 8. sz. barlang témájú médiaállományokat. |
Az Amfiteátrum 8. sz. barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Ürömön található egyik barlang. Az Amfiteátrum-kőfejtő hét barlangja közül az egyik.
Leírás
[szerkesztés]Üröm szélén, a település központjától délre, a Péter-hegynek a nyugati oldalán, a már nem művelt Amfiteátrum-kőfejtőben, amelynek a másik neve Csókavári-kőfejtő, lezárt magánterületen, a kőbánya alsó szintjén, az alsó szint felső részén, az északi falban, 158 méter tengerszint feletti magasságban nyílik a barlangnak a bejárata.
A felső triász, dachsteini mészkőben, lapos rétegrés mentén keletkezett barlang kötéltechnikai eszközök alkalmazásával érhető el. A kőfejtő talpszintjén kezdődő, 20 fokos emelkedésű, 205 fokos irányú repedéshálózat hasadéka és a kőzetpadok közötti rétegrést kioldó, szubtermális hatások munkája miatt jött létre. Az Ürömi Tanösvénynek az egyik állomása a kőfejtő. A lezárt kőbányába a bejutást az ürömi jegyzőnél, vagy az Ürömi Baráti Társaságnál lehet intézni. A lezáratlan barlang engedéllyel látogatható.
A kőfejtő barlangjainak nevei közül lehet, hogy a 8. sz. üreg (Sásdi 2000) név is ennek a barlangnak a neve. Előfordul irodalmában 8-as számú barlang (Polacsek 2011) néven is.
Kutatástörténet
[szerkesztés]1967 és 1976 között a kőbányában nagy mennyiségű veszélyes gáztisztító masszát helyeztek el és ebből az anyagból a lehajtó rámpa alatt nyíló barlangba is nagy mennyiség jutott be. A 2000. évi Karsztfejlődésben kiadott tanulmány szerint az Amfiteátrum-kőfejtőben, a 8. sz. üregben találhatók kis, kalcittal bélelt üregek és az üregeket később az oldás is formálta. 2010-ben kezdődött el a barlangba bekerült veszélyes anyag eltávolítása és ekkor nyílt meg a barlang a kőfejtő északi falában.
A 2011. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban az van írva, hogy a kőbányában kőfejtéskor megnyílt barlangok közül a legtöbb triász mészkőben keletkezett. A valószínűleg a miocénban történt vulkáni tevékenységkor elkezdődött, hidrotermális folyamatok miatt üregesedés és kalcitkiválás történt a hasadékok mentén. Ezt tektonikai mozgások követték, amelyeknek nyomai sok barlangban megtalálhatók. Majd megint hévizes feláramlások történtek, amelyeknek következménye megint üregesedés lett és emiatt jött létre a kőfejtő sok ürege. A kőbányában hét barlang található.
Polacsek Zsolt 2011-ben készült jelentésében látható egy fénykép a barlang bejáratáról, amely a barlang feltárásakor készült. A jelentésben az olvasható, hogy 158 méter tengerszint feletti magasságban nyílik és 2,5 méter hosszú. A gáztisztító massza szinte nem jutott be a barlangba, mert a bejáratot kőzettömbök torlaszolták el. A barlangban tisztítani nem kellett. A kőfejtőnek egyre alacsonyabb szintre került a bányatalpa a kitöltés eltávolításával és ezért ennek a barlangnak a bejárata egyre magasabbra helyeződött és csak kötéltechnikai eszközök alkalmazásával lett elérhető.
A 2013. évi Karsztfejlődésben publikált tanulmány szerint a gáztisztító masszát 1965 és 1976 között vitték a kőbányába. A Csókavári-kőfejtő oldalában tucatnyi kis barlangot tárt fel a kőbányászat. Mindegyik barlang termálkarsztos, azaz hipogén barlang, ezért szerteágazó járataikra semmi nem utal a felszínen. A bányászat előtt nem volt senkinek tudomása egyik barlangról sem. A barlangoknak a felfedezés, a feltárás sorrendjében adtak sorszámot. A kőfejtő összes barlangjának van barlangkataszteri száma. A kőfejtő kisebb barlangjai általában csak néhány méter hosszúak és belül szűkek. A kis barlangok közül néhány csak kötéllel közelíthető meg és néhányban borsóköves kiválás és gömbfülke van. A veszélyes anyagtól megtisztított barlang az ürömi önkormányzat kezelésébe került.
Irodalom
[szerkesztés]- Leél-Őssy Szabolcs – Szabó Zoltán: Az Üröm csókavári kőfejtő barlangjai, azok szennyezése és kármentesítése. Karsztfejlődés, 2013. (18. köt.) 167–182. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
- Polacsek Zsolt: Kutatási zárójelentés az ürömi Amfiteátrum-kőfejtőben végzett gáztisztító massza kitermeléssel kapcsolatos barlangkutató tevékenységről. Kézirat, 2011. április 25. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Sásdi László: A Pilis-hegység karsztjának fejlődéstörténete. Karsztfejlődés, 2000. (5. köt.) 88. old.
- Sásdi László: A Pilis karsztjának fejlődéstörténete. Kézirat. 2002. 13. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szabó Zoltán: Az ürömi csókavári kőfejtő barlangjainak kármentesítése. Karszt és Barlang, 2011. 1–2. félév. 51–56. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
További információk
[szerkesztés]- Fekete etüd (Film a kármentesítésről)
- Országos Barlangnyilvántartás