Királylaki-barlang
Királylaki-barlang | |
A Királylaki-barlang tárójának bejárata | |
Hossz | 380 m |
Mélység | 34 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 34 m |
Tengerszint feletti magasság | 278 m |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest |
Földrajzi táj | Budai-hegység |
Típus | ? |
Barlangkataszteri szám | 4763-39 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 33′ 11″, k. h. 19° 00′ 38″47.552954°N 19.010478°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 11″, k. h. 19° 00′ 38″47.552954°N 19.010478°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Királylaki-barlang témájú médiaállományokat. |
A Királylaki-barlang a Budai-hegység leghosszabb, Magyarország harmadik leghosszabb olyan barlangja, amely dolomitban alakult ki. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.
Leírás
[szerkesztés]A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Budapest III. kerületében, a Tábor-hegy oldalában, a Királylaki útnál, egy lakópark és a természetvédelmi terület határán található, régi, stratégiai gáztározó alagútjából, körülbelül 100 méterre a gáztározó bejáratától van a bejárata. Az alagút bejárata és a barlang bejárata le van zárva.
Tűzköves, triász dolomitban, ferde, tektonikus sík mentén alakult ki. A dolomit a tektonikus törések találkozásánál annyira összemorzsolódott, hogy a leszivárgó vizek korrodáló hatására a repedések sziklaüreggé tágultak. A porladó dolomitban a nagyobb termek mellett jellemzőek a keskeny hasadékok. A barlangban nagy mennyiségben találhatók hévizes eredetű cseppkőképződmények. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, kutatási céllal, kutatócsoporttal, tiszta ruhában és elektromos lámpa használatával látogatható.
A harmadik leghosszabb dolomitban kialakult magyarországi barlang. A Budai-hegység leghosszabb dolomitban keletkezett barlangja.
Előfordul a barlang az irodalmában Királylaki-táró-barlangja (Fazekas 2013) és Óbudai-gáztározó barlangja (Slíz 2014) neveken is.
Történet
[szerkesztés]Az egykor az Óbudai Gázgyár tulajdonában lévő területen található, régi stratégiai gáztározóból nyíló, természetes eredetű barlangról, amit Szenthe István fedezett fel és tárt fel, 2011 tavaszán érkezett bejelentés a VM Barlangtani és Földtani Osztályára. Ezután a Barlangtani és Földtani Osztály helyszínelte és nyilvántartásba vette a barlangot. Az üregrendszer feltárását 2011. november 24-én kezdte az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4763-39 kataszteri számú Királylaki-barlang, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang.
2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Királylaki-táró-barlangja (Budai-hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Királylaki-táró-barlangja (Budai-hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.
Irodalom
[szerkesztés]- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1438. old.
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64208. old.
- Giltner Andor: Barlanggáztartó elkészült létesítmény-részének hasznosítása. Kézirat. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei. Budapest, 1967. május 22. 112–115. old.
- Leél-Őssy Szabolcs – Virág Magdolna: Az utóbbi 20 év barlangkutatási eredményei a Budai-hegységben (különös tekintettel a Rózsadomb környékére). Földtani Közlöny, 2018. (148. köt.) 1. sz. 47., 56., 58., 59., 64–65. old.
- Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2338. old.
- Slíz György: Királylaki-barlang. In: Slíz György: Felfedezések a föld alatt. Magyarország új barlangjai 2003–2013. Budapest, 2014. 50., 52–59. old. ISBN 9789630884730
- Szabó Zoltán: A Királylaki-barlang feltárása. Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázat, 2012.
- Szabó Zoltán – Leél-Őssy Szabolcs: Az óbudai Királylaki-barlang – a budai barlangok legújabb „ékszerdoboza”. – In: Mindszenty Andrea (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. 232–234. old.
- Takácsné Bolner Katalin: A 2012. évi Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázat eredményei. MKBT Tájékoztató, 2012. július–augusztus. 14., 16. old.
További információk
[szerkesztés]- Beton és kristály - A Királylaki-barlang feltárása (YouTube video)
- Országos Barlangnyilvántartás
- Tenczer Gábor: Titokzatos beton- és kristályalagút Budán Index (film)