Nagy-Kevély
| Nagy-Kevély | |
 | |
| A Nagy-Kevély Pilisborosjenő felől | |
| Magasság | 534 m |
| Hely |  Magyarország,Pest vármegye, Pilisborosjenő |
| Hegység | Pilis |
| Relatív magasság | 284 m |
| Elhelyezkedése | |
 Nagy-Kevély
Pozíció a Pilis térképén
| |
 é. sz. 47° 37′ 22″, k. h. 18° 59′ 05″47.622750°N 18.984667°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 22″, k. h. 18° 59′ 05″47.622750°N 18.984667°E | |
Nagy-Kevély
Pozíció Pomáz-Budakalász térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Kevély témájú médiaállományokat. | |
A Nagy-Kevély 534 méter magas sasbérc a Pilisben. A Kevélyek hegycsoportjának központi tömbje. Közvetlenül alatta, déli irányban Pilisborosjenő, északnyugatra Csobánka, míg kissé távolabb, északkelet felé Pomáz, keletre Budakalász és Budapest III. kerülete, délkeletre pedig Üröm helyezkedik el. A Nagy-Kevély tövében – a zöld jelzésen, délkelet felé – találjuk az Egri csillagok filmváltozatának forgatási helyszínéül felépített művárat, a kék jelzésen pedig déli irányban a Teve-sziklákat.
Nevének eredete
[szerkesztés]A hegy lejtőit a törökök kiűzése után letelepedett szerb lakosság kovily-nak nevezte el, ami árvalányhajat jelent. Szerb nyelvterületen így nevezik az olyan hegyoldalakat, amelyek legeltetésre alkalmatlanok, és csupán árvalányhaj nő rajtuk.[1] A kevély szó Faludi Ferenc nyelvújító leleménye; a kovily-ból csak a 19. században lett kevély.
Ennek ellentmond, hogy a török hódoltság után sváb lakosság települ többek között Pilisborosjenőre és Ürömre is. Valamint egy 1355. március 29-i határbejárás már Kewel néven említi.[2]
Jelentősebb barlangjai
[szerkesztés]- Arany-lyuk (a Nagy-Kevély és az Ezüst-hegy közötti gerincen)
- Gyopáros-, avagy Szódás-barlang[3]
- Kápolna-barlang
- Kevély-nyergi-rókalyuk
- Kevély-nyergi-zsomboly (a Kevély-nyereg Nagy-Kevély felőli oldalában)
- Kristály-barlang
- Ördöglépcső-sziklaüreg
- Szabó József-barlang
- Zöld-barlang
Turizmus
[szerkesztés]
Csúcsán egykor háromszögelési gúla és kilátó állt. A csúcstól északnyugatra, a Kevély-nyeregben, az 1992-ben leégett és azóta elbontott Kevély-nyergi turistaház helyén számos turistaút fut össze: az Országos Kéktúra kék sávja, a zöld és a piros sáv (ez vezet át a csúcson), a sárga sáv, valamint a csúcsot elkerülő piros négyzet. Minden év májusában itt halad át a Kinizsi Százas teljesítménytúra. Az Egri vár felől a Kevély-nyeregbe fölvezető út 1962 óta Redlinger Adolfnak, a Természetbarátok Turista Egyesülete egykori elnökének nevét viseli.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az árvalányhaj különféle fajai jelenleg is nőnek, l.: Selmeczi Anna: Dolomitsziklagyep vizsgálata a Nagy-Kevélyen
- ↑ Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2016. február 25.)
- ↑ a b 5. Nagy-kevélyi kőfülke, Pilisborosjenői kevélyhegyi tanösvény (tanösvény állomás) (magyar nyelven), Pilisborosjenőért Alapítvány (2008). Hozzáférés ideje: 2013. március 2.
További információk
[szerkesztés]- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. 2005. 242. old.
- Képek a Nagy-kevélyről
