Ugrás a tartalomhoz

Pereked

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Perkedpuszta.
Pereked
római katolikus templom
római katolikus templom
Pereked címere
Pereked címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterNáj József (független)[1]
Irányítószám7664
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség155 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 05′ 35″, k. h. 18° 22′ 37″46.092931°N 18.376969°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 35″, k. h. 18° 22′ 37″46.092931°N 18.376969°E
Pereked (Baranya vármegye)
Pereked
Pereked
Pozíció Baranya vármegye térképén
Pereked weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pereked témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pereked község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Baranya vármegyében, Pécstől keletre fekvő település. Szomszédos községek: Északról Martonfa, északkeletről Szilágy, délkeletről Berkesd, délről Ellend nyugatról Romonya. Központján a Pécsváradtól Romonyáig húzódó, a 6544-es és 5611-es utakat összekötő 5609-es út vezet keresztül.

Története

[szerkesztés]

Pereked nevét 1015-ben említették először az oklevelek Perecud alakban írva. A pécsváradi apátság alapító levele szerint I. István király 1015-ben adta a monostornak. A 14. században is az apátság birtokának írták. 1333-ban papja 20, 1335-ben 10 báni pápai tizedet fizetett.

Temploma a török megszállásig plébániaközpont volt, Pereked ekkor hiteles eljárásra szóló megbízással rendelkezett, ami abban az időben igen nagy elismerésnek számított. 1543-ban Péccsel és Pécsváraddal együtt elfoglalták a törökök. A falu a török időkben is folyamatosan lakott magyar falu volt, a török adójegyzékben 10 adózó portával szerepelt, s a falunak kb. 200 lakosa volt ekkor. A 150 éves török uralom alatt temploma elpusztult.

A 18. század elején, a törökök kiűzése után a szomszédos községekkel együtt a berkesdi plébániához csatolták. A török előrenyomulást tulajdonképpen átvészelte, de tájszervező szerepkörét lassanként Berkesd vette át. Ekkor mindössze 9 jobbágycsalád élt a településen, mindnyájan földművesek. A 18. század közepén már 28 házban 28 család lakta a falut. Noha a 18. század második felében megjelentek itt a német anyanyelvű családok is, népességének többsége azóta is magyar. A következő században 1829-ben 455-re nőtt a lakosság létszáma, ekkor már iskolája, tanítója is volt a falunak. A történelem későbbi szakaszaiban jelentősebb szerepet már nem töltött be.

A tanácsrendszer időszakában a Berkesd Községi Közös Tanácshoz tartozó települések egyike volt, majd a rendszerváltást követően 2000-ig Szilággyal, Ellenddel és Berkesddel alkotott körjegyzőséget. 2000-től Bogáddal és Romonyával közös körjegyzőséget alkot, Romonya székhellyel.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Grátz János (független)[3]
  • 1994–1998: Gráz János (független)[4]
  • 1998–2002: Náj József (független)[5]
  • 2002–2006: Náj József (független)[6]
  • 2006–2010: Náj József (független)[7]
  • 2010–2014: Náj József (független)[8]
  • 2014–2019: Náj József (független)[9]
  • 2019–2024: Náj József (független)[10]
  • 2024– : Náj József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
163
150
148
144
144
160
162
155
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 29% cigánynak, 23,9% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,7%, református 6,3%, felekezeten kívüli 8% (26,1% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 13,1% németnek, 6,9% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,6% románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35% volt római katolikus, 3,1% református, 0,6% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 11,9% felekezeten kívüli (47,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom és kálvária[13]
  • Perekedi halastó

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  5. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  6. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  10. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  11. ↑ Pereked Helységnévtár
  12. ↑ Pereked Helységnévtár
  13. ↑ Geoláda a kálváriánál. (Hozzáférés: 2015. február 6.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pereked&oldid=27460316”