Kisdobsza

Kisdobsza
Kisdobsza címere Kisdobsza zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Szigetvári
Jogállás	község
Polgármester	Kópis Zoltánné (független)
Irányítószám	7985
Körzethívószám	73
Népesség
Teljes népesség	240 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	25,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 01′ 52″, k. h. 17° 39′ 15″46.03101, 17.65416
Kisdobsza Pozíció Baranya vármegye térképén
Kisdobsza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdobsza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisdobsza község Baranya vérmegyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése

A vármegye nyugati szélén helyezkedik el, a térség két legközelebbi városától, Szigetvártól és Barcstól csaknem azonos távolságra (előbbihez kissé közelebb).

A szomszédos települések: kelet felől Nagydobsza, dél felől Zádor, nyugat felől Istvándi, északnyugat felől pedig Kálmáncsa; utóbbi kettő már Somogy vármegyében fekszik.

Megközelítése

A községen áthalad a 6-os főút, így azon könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei felől is. Autóbusszal Szigetvárról, illetve a Pécs-Zalaegerszeg távolsági járatokkal érhető el. A hazai vasútvonalak közül a Gyékényes–Pécs-vasútvonal érinti, Kisdobsza megállóhely a falutól mintegy 2 kilométerre délre található.

Története

Első említése 1277-ben, királynéi birtok. A kora középkorban egy Dobsza állt. A tatárjárást követően két helyen alapított falut a lakosság, ezek elkülönülése a hódoltság idején erősödött fel, amikor a reformátusok a mai Kisdobszára húzódtak, míg a katolikusok inkább Nagydobszára. A török hódoltság idején folyamatosan lakott hely volt. A 17. században a magyar lakosság mellett délszlávok (horvátok) is megjelentek. A felszabadító háborúk idején lakóinak nagy része elmenekült, vagy elpusztult.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

1978. december 31-én egyesítették Nagydobszával Dobsza néven, majd 1992. január 1-jén ismét önálló lett.

Közélete

Polgármesterei

• 1992–1994:
• 1994–1998: Ifj. Horváth István (független)
• 1998–2002: Ifj. Horváth István (független)
• 2002–2006: Ifj. Kovács Sándor (független)
• 2006–2010: Fekecsné Horváth Anna Katalin (független)
• 2010–2014: Kovács Sándor (Fidesz-KDNP)
• 2014–2019: Kovács Sándor (független)
• 2019–2024: Kovács Sándor (Fidesz-KDNP)
• 2024– : Kópis Zoltánné (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	237	250	241	241	239	253	243	240
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,5%-a magyarnak, 2% cigánynak, 1,6% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 32%, felekezeten kívüli 28,7% (9% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,8% horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,6% volt római katolikus, 18,2% református, 0,4% evangélikus, 2,4% egyéb keresztény, 22,1% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Református templom;
• Két talpasház: Gencsi ház és a Szakos ház;
• Világháborús emlékmű;
• Millenniumi kopjafa;
• Petőfi-szobor;

Híres emberek

• Itt született 1870. május 11-én Mouillard Győző altábornagy.