Liptód
Liptód | |||
római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Bólyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Englert Róbertné (független)[1] | ||
Irányítószám | 7757 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 177 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 12,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 18° 31′ 00″46.050000°N 18.516667°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 18° 31′ 00″46.050000°N 18.516667°E | |||
Liptód weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Liptód témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Liptód (németül: Litowr) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
Elnevezései
[szerkesztés]A település német neve Litowr,[3] míg horvátul két alak használatos: az erdősmárokiak egy része által használt Litoba és a lánycsókiak némelyike által használt Liptov.[4][5]
Fekvése
[szerkesztés]Pécsváradtól délkeletre, Bólytól északra, Mohácstól északnyugati irányban fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Maráza, északkelet felől Erdősmecske, kelet felől Kisnyárád, délkelet felől Babarc, dél felől Versend, délnyugat felől Máriakéménd, északnyugat felől pedig Szellő.
Megközelítése
[szerkesztés]Zsáktelepülés, közúton csak Babarc érintésével érhető el, az 57-es főútról észak felé letérve, a központjáig vezető 56 113-as számú mellékúton. .
Története
[szerkesztés]Egyike azon településeknek, amelyeket Szent István király adományozott 1015-ben a pécsváradi apátságnak. A falu nevét 1220 körül Likytowt alakban írták.
A török hódoltságig szinte csak magyarok lakták, majd az 1690-es években pásztorkodó horvátok is letelepedtek itt. Később, a 18. század derekától, a Duna menti svábok betelepítésével megváltozott a falu etnikai összetétele. Ettől az időponttól a lakosság döntő részét a német etnikum adta, 2001-ben viszont a lakosságnak már csak 35,8%-a vallotta magát németnek.
A falun átvezet a sárga- és zöldtúra útvonala.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Kriegshauser Jánosné (független)[6]
- 1994–1998: Kriegshauser Jánosné (független)[7]
- 1998–2002: Kriegshauser Jánosné (független)[8]
- 2002–2006: Pfeiffer Tibor (független)[9]
- 2006–2010: Pfeiffer Tibor (független)[10]
- 2010–2014: Pfeiffer Tibor (független)[11]
- 2014–2019: Heilmann Mária (független)[12]
- 2019–2024: Heilmann Mária (független)[13]
- 2024– : Englert Róbertné (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 211 | 217 | 203 | 183 | 195 | 175 | 186 | 177 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 1,4% horvátnak, 50,7% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,6%, református 3,3%, görögkatolikus 0,5%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,9% (14,2% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 75,4%-a vallotta magát magyarnak, 37,1% németnek, 0,6% cigánynak, 0,6% horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 0,6% református, 0,6% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 8,6% felekezeten kívüli (44% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1788-ban épült.
- 2006-ban átadták a felújított „Fiatalok Háza” ifjúsági klubot, a 4,5 millió forintba került kulcsosházat.
- Kálvária-kápolna a temető felett
- Kék pohár túraútvonal a pincesoron
- Lókúti-pihenőhely (Liptódtól északra kb.1 km-re található Maráza irányában a zöld sáv jelzésű turistaúton. Cserkészek táborozóhelye.)
- Liptódpusztai-völgy (Megközelíthető a sárga sáv jelzésű turistaúton.)
- Istvánkúti-pihenő (Szép erdei pihenőhely a Liptódpusztai-völgyben az István-kút mellett.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Litowr - ein Dorf der Traditionspflege. [2012. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 31.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Hrv. glasnik br.41/2007. Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Proslavljeno župno proštenje u Vršendi, 11. listopada 2007.
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
- ↑ Liptód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
- ↑ Liptód Helységnévtár
- ↑ Liptód Helységnévtár