Palkonya
| Palkonya | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Siklósi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Tompos Dénes (független)[1] |
| Irányítószám | 7771 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 235 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 28 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 53′ 52″, k. h. 18° 23′ 29″45.897689°N 18.391369°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 52″, k. h. 18° 23′ 29″45.897689°N 18.391369°E | |
 Palkonya
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |
| Palkonya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palkonya témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Palkonya (németül: Balken, Palkan, régi nevén Németpalkonya) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Villányi-hegység északkeleti oldalán fekszik, Villánytól mintegy 4 kilométerre északnyugatra; egyutcás falucska. A szomszédos települések: észak felől Kiskassa, északkelet felől Ivánbattyán, délkelet felől Villánykövesd, dél felől Kisharsány, délnyugat felől Nagytótfalu, nyugat felől Vokány, északnyugat felől pedig Újpetre.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton Villánykövesd vagy Újpetre érintésével közelíthető meg, az 5707-es úton; zsáktelepülésnek tekinthető északkeleti szomszédjával, Ivánbattyánnal az 57 116-os számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Palkonya megállóhely a belterület déli szélén helyezkedik el, közvetlenül az 5707-es út vasúti keresztezése mellett, annak keleti oldalán.
Története
[szerkesztés]Palkonya nevét az oklevelek 1296-ban említették először, Polkona, Polkuna alakban írva. A falu ekkor a kéméndi uradalomhoz tartozott. 1296-ban a falu Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka volt, melyet ez évben Lőrinc nádor fia Kemény és (Kórógyi) Fülöp kirabolt és elpusztított. 1330-ban Konrád unokái osztozkodtak Palkonyán.
A falu a török megszállás idején is lakott maradt, azonban lakossága megfogyatkozott. 1687-ben a törökök kiűzése után a falunak csak 8 háza, és 20 lakosa volt. Az 1730-as években német telepesek és néhány szerb és horvát család érkezett a faluba.
2001-ben a lakosság 6,2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
Idegen elnevezései
[szerkesztés]Palkonya német neve Balken vagy Palkan, a töttösi horvátok Plakinjának, az átai horvátok pedig Palkonijának nevezik.[3]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Becker Leonóra Xénia (független)[4]
- 1994–1998: Becker Leonóra (független)[5]
- 1998–2002: Becker Leonóra (független)[6]
- 2002–2006: Becker Leonóra Xénia (független)[7]
- 2006–2010: Hárságyi Balázs Zoltán (független)[8]
- 2010–2014: Becker Leonóra Xénia (független)[9]
- 2014–2019: Beck Engelbert Joakim (független)[10]
- 2019–2024: Tompos Dénes (független)[11]
- 2024– : Tompos Dénes (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 280 | 280 | 282 | 249 | 232 | 230 | 242 | 235 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,7% horvátnak, 23% németnek mondta magát (0,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,8%, református 16,2%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,2% (9,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 22,2% németnek, 2,6% cigánynak, 0,9% görögnek, 0,4-0,4% horvátnak, bolgárnak, szerbnek, románnak és lengyelnek, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47% volt római katolikus, 10,9% református, 2,6% evangélikus, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (29,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Erzsébet-templom
[szerkesztés]
Az Szent Erzsébet-templom a meglehetősen ritka újkori körtemplomok egyike, különálló harangtoronnyal. A klasszicista torony a 1816-ban került a templom mellé, majd a templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték. A barokk főoltár eredetileg a pécsi székesegyházé volt, onnan került át Palkonyára.[14]
Története
[szerkesztés]A mai templom elődje egy 1771-ben befejezett kis kápolna volt, amit a falu lakosai kegyúri segítség nélkül, önerőből építettek. A kápolna építését Guldán József siklósi kövesmester vezette, a falu részéről Jobst Ferdinánd irányította a munkálatokat. A kápolnát Pritzelmajer Károly plébános szentelte fel. 1782-ben a kápolna részére Pécsett egy kis harangot öntettek, amely mellé 1793-ban Bécsből egy nagyobbat hozattak. Az első harangok sajnos már nincsenek meg.
A lakosság növekedésével a kápolna hamarosan kicsinek bizonyult, ezért a 19. század elején Batthyány Nepomuk János földbirtokos egyedülálló, klasszicista stílusú körtemplomot építtetett. Ezt Juranics Antal pécsi kanonok szentelte fel 1816-ban, Szent Erzsébet tiszteletére.
A templom
[szerkesztés]A bádoggal fedett kerek kupola messziről látható. A kerek templombelső átmérője 13,3 m, magassága 18 m. A négy gótikus ablak három láb széles és nyolc láb magas. Régebben a főoltáron kívül két mellékoltára is volt. A főoltár fölött hatalmas festmény függ, amely az alamizsnát osztó Szent Erzsébetet ábrázolja. Fent a kupolában egy betlehemi jelenetet ábrázoló freskó díszíti. Az oltár felett a kupolában egy freskó a Szentháromságot ábrázolja. Körben a kupola alján az öt szimbólum mindegyike egy-egy evangélistát jelképez. Az oltártól balra álló szobor a Madonnát ábrázolja. Ezt a Blum család állította hálából, amiért tanár fiuk a Dunán felrobbant hajóról tanítványaival együtt élve megmenekült. Az oltártól jobbra álló szobor a gyermek Jézust ábrázolja. A kórus található az orgonával a főbejárat felett van.
A főbejárat az utcára néz. A torony a templom mögött áll és keletre néz. A torony 38 m magas, süvege pirosra festett bádog. Itt helyezték el a kápolna két harangját, amelyekhez 1844-ben Pécsett egy harmadikat öntettek; ez a 448 kg-os harang még ma is a toronyban van, viszont a két régi harangot az első világháború alatt beolvasztották és háborús célokra feldolgozták. 1926-ban a község Pécsett ismét vásárolt egy kis, 64,5 kg-os harangot. Ezt a második világháborúig iskolaharangként használták.
A toronytól jobbra és balra két kis helyiség található. Az egyikben a sekrestye van, a másikban a toronyba vezető lépcső.
1958-ban felújították a kupola lemezborítását; a piros lemezeket szürkére cserélték. A torony süvegét 1962-ben újították fel.[15]
1961-ben a templomot renoválták és festették. Az oltárképet és a két freskót Gebauer Ernő pécsi festőművész restaurálta. A szimbólumokat Őry József festette. A mellékoltárokat a renoválás során lebontották. Ezzel egyidőben az oltár alatt szent sírt építettek ki. A templomot az 1980-as években országos műemlékké nyilvánították.
Pincesor
[szerkesztés]A 19. század elejétől fokozatosan épülő, 53 db, műemlékké nyilvánított présházból áll.
Híres palkonyaiak
[szerkesztés]- Herger Ede – palkonyai származású tanár, szőlősgazda, aki borának címkéjét önmaga készíti el, valamint palkonyai népmesék írója (magyar és német nyelven). Emellett szabad idejében rajzszakos tanár lévén tájképeket és falurészleteket fest. A helyi német nyelvjárás kutatásával is foglalkozik. A 18. században bevándorolt német lakosság nyelvjárásának hangtanát elemezte diplomamunkájában.
Érdekességek
[szerkesztés]- Pünkösdi Nyitott Pincék rendezvény: minden évben, Pünkösd vasárnapján rendezi meg a lakosság és a helyi önkormányzat.
- A község hazánkban elsőként 2007-ben Európa Kulturális Faluja lett.
- Nagyharsány és Kisharsány mellett Palkonya az egyik helyszíne a 2008-ban indult Ördögkatlan fesztiválnak.
Képek
[szerkesztés]-
Palkonya – jellegzetes borospince a pincesoron -
A Szent Bertalan-kápolna a szőlőhegyen
Források
[szerkesztés]- Győrffy György: Baranya vármegye.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Palkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ Palkonya Helységnévtár
- ↑ Palkonya Helységnévtár
- ↑ Szent Erzsébet-templom
- ↑ Csodálatos Magyarorszag.hu: Szent Erzsébet-templom Palkonya
További információk
[szerkesztés]- Palkonya honlapja
- Palkonya az utazom.com honlapján
- Palkonya vasúti megállóhelye
- Tihanyi Csaba: Palkonya. Látnivalók; TKM Egyesület, Budapest, 1994 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Harkány, Siklós-Máriagyüd, Nagytótfalu, Kistótfalu, Kisharsány, Nagyharsány, Villány, Villánykövesd, Palkonya, Vokány települések; szerk. Becker Leonóra et al.; "Villány-Siklósi Borút Egyesület", Siklós, 2000
- Ördögcsúcs. Népmesék gyermekeknek. Válogatás Palkonya községben német nyelven gyűjtött népmesékből; gyűjt., ford. Herger Ede; Veranda BT, Pécs, 2000
- Herger Ede: 1; Veranda BT, Pécs, 2018 + CD-ROM
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]| Vokány | Újpetre | Kiskassa |
| Vokány |
|
Ivánbattyán |
| Kisharsány | Nagytótfalu | Villánykövesd |
