Oroszló
| Oroszló | |||
 | |||
| Petőfi utca (a 66-os főút belterületi szakasza észak felől nézve) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Komlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Molnár Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7370 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 286 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 44,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 13′ 00″, k. h. 18° 07′ 60″46.216667°N 18.133333°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 00″, k. h. 18° 07′ 60″46.216667°N 18.133333°E | |||
 Oroszló
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Oroszló weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszló témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Oroszló község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A megyeszékhely Pécs és a szomszédos Somogy vármegye székhelye, Kaposvár között fekszik, a legközelebbi város, Sásd déli szomszédságában.
A közvetlenül határos települések: észak-északkelet felől Felsőegerszeg, északkelet felől Varga, kelet felől Liget, dél felől Bodolyabér, nyugat felől Mindszentgodisa. Délkelet felől a legközelebbi település Magyarszék, de közigazgatási területeik kevés híján nem érintkeznek.
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Pécs–Kaposvár közti 66-os főút, mely a központján is áthalad. Itt ágazik ki a főútból Szentlőrinc felé a 6601-es út, utóbbiból pedig a Bakócáig vezető 66 102-es számú mellékút. Az említett városok mellett jól megközelíthető a település közúton Dombóvár és Komló felől is.
Vasútvonal nem érinti, de a nyugati határszélétől nem messze halad el a Budapest–Pécs-vasútvonal; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget ennek Godisa vasútállomása kínálja, a központtól alig 2 kilométerre.
Története
[szerkesztés]Oroszló nevét 1402-ben említették először az oklevelek Zorozlow alakban írva, később Zoroslo és Zorozlo írásmóddal. A település első ismert birtokosa a Treutel család, Treutel Miklós volt, aki azonban 1422-ben fiú örökös nélkül hunyt el. 1427-1428-ban Oroszlót a többi Treutel birtokkal együtt lévai Lévai Cseh Péter kapta új adomány címén Zsigmond királytól. A birtok később a guti Ország családé lett, övék volt egészen a 16. század közepéig. A 18. századtól a Petrovszky és a Hrakovszky családok birtoka volt.
A 20. század elején Oroszló Baranya vármegye Szentlőrinci járásához tartozott.
Az 1910-ben végzett összeíráskor a településnek 464 lakosa volt, ebből 246 magyar, 218 német, melyből 445 római katolikus, 7 evangélikus, 11 izraelita volt.
A 2001. évi népszámlálási adatok szerint Oroszlónak 334 lakosa volt, 2008-ban pedig 328 fő lakott a településen.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Pozsgai Tibor (független)[3]
- 1994–1998: Pozsgai Tibor (független)[4]
- 1998–2002: Pozsgai Tibor (független)[5]
- 2002–2006: Szabó József (független)[6]
- 2006–2010: Szabó József (független)[7]
- 2010–2014: Kázmér Miklósné (független)[8]
- 2014–2019: Molnár Gábor (független)[9]
- 2019–2024: Molnár Gábor (független)[10]
- 2024– : Molnár Gábor (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 308 | 300 | 269 | 274 | 255 | 287 | 293 | 286 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% görögnek, 3,1% németnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,6%, református 5,8%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 17,2% (21,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 7% cigánynak, 5,2% németnek, 0,3% horvátnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,58% volt római katolikus, 2,8% református, 0,3% evangélikus, 16% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma.
- Temetőkápolnája, melynek szentélye középkori eredetű.
Források
[szerkesztés]- Száz magyar falu könyvesháza
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Oroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ Oroszló Helységnévtár
- ↑ Oroszló Helységnévtár
