Csarnóta
Csarnóta | |
Csarnóta délkeleti vége | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Siklósi |
Jogállás | község |
Polgármester | Violáné Gáti Zsuzsanna (független)[1] |
Irányítószám | 7811 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 136 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 29,27 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 5,33 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 54′, k. h. 18° 13′45.900000°N 18.216667°EKoordináták: é. sz. 45° 54′, k. h. 18° 13′45.900000°N 18.216667°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csarnóta témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csarnóta község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, a Külső-Drávaszögben.
Fekvése
[szerkesztés]A Villányi-hegység egyik magaslata, a Kopasz-hegy mellett fekszik, a Külső-Drávaszögben.
A szomszédos települések: északkelet felől Túrony, dél felől Harkány, nyugat felől Szava, északnyugat felől pedig Garé.
Megközelítése
[szerkesztés]A község határszélét érinti a Pécset a déli országhatárral összekötő 58-as főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Lakott területeit azonban a főút nem érinti, oda csak az 58 116-os számú mellékút vezet be, amelyre Túronytól délnek lehet letérni, nyugati irányban.
Története
[szerkesztés]Nevét az első írásos emlékek 1309-ből Chernete, később Crnota alakban említik, 1542-ben még Charnotha alakban is olvasható.
Első birtokosai a Dorozsma nembéli Garaiak voltak, akik később (1378-ban), kényszerűségből a báthmonostori káptalan kezére adták a település nagyobb részét. Mátyás király a Kisvárdai családnak adományozta.
Az 1554-es defteri összeírások szerint 9 adózó családja volt.[3]
A törökök kiűzése után a Batthyány-birtok része lett. Lakói 1856-ban költöztek a jelenlegi területre, miután a mai „ófalusi” kertekből, egy délre eső völgyből 100-200 méterrel feljebb, sík terepre költöztek a családok.
Kálmán Farkas máriagyűdi lelkész 1886-ban írt levelében tesz említést a drávaszögi egykézésről:[4]
„„6. Magzatvesztés: rendszeresen gyakoroltatik! Van olyan ember, ki maga adja neki nejének az 5. ftot, hogy menjen a Csarnota-i banyához, s szedesse ki magából!
Azontúl egy pápista kenő banya jár falurol falura. - De legveszedelmesebb Siklóson egy Novákné nevü bába, ki már - csak tudtommal is - sok asszonyt elküldött a másvilágra! Dr. Troll, járás-orvos, Teleki gyógyszerész, Varga uradalmi ispán, Szücs Dániel ref. tanító - nejeik az ő átkos mestersége folytán mentek el!””
A szocializmusban előbb Túronyból, később Szalántáról igazgatták a falut.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Zority Zoltánné (független)[5]
- 1994–1998: Zority Zoltánné (független)[6]
- 1998–2002: Szabó József (független)[7]
- 2002–2006: Violáné Gáti Zsuzsanna (független)[8]
- 2006–2010: Kilnerné Füvesi Judit Éva (független)[9]
- 2010–2012: Pöntöl Bianka (független)[10]
- 2012–2014: Zority Zoltánné (FKgP)[11]
- 2014–2016: Panta László (független)[12]
- 2016–2019: Violáné Gáti Zsuzsanna (független)[13]
- 2019–2024: Violáné Gáti Zsuzsanna (független)[14]
- 2024– : Violáné Gáti Zsuzsanna (független)[1]
A településen 2012. december 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[11]
2016. december 4-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Csarnótán,[13] ezúttal az addigi polgármester lemondása okán.[16]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 166 | 164 | 163 | 140 | 142 | 127 | 133 | 136 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 69,8%-a magyarnak, 0,7% bolgárnak, 4% cigánynak, 2,7% németnek mondta magát (30,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,5%, református 15,4%, evangélikus 4%, felekezeten kívüli 4,7% (42,3% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% németnek, 0,8% horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,3% volt római katolikus, 15,7% református, 3,1% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 3,1% egyéb keresztény, 9,4% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).[18]
Nevezetességei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Csarnóta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Zentai, 113. o.
- ↑ Zentai, 19. o.
- ↑ Csarnóta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Csarnóta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Csarnóta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csarnóta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csarnóta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csarnóta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ a b Csarnóta települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. december 19. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Csarnóta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
- ↑ a b Csarnóta települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. december 4. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Csarnóta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Csarnóta Helységnévtár
- ↑ Csarnóta Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Zentai, Tünde. Drávaszög és Szlavónia. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Molnár Nyomda (2012). ISBN 978 963 9893 59 7
Garé | Garé | Túrony |
Szava | Túrony | |
Szava | Harkány | Harkány |