Ugrás a tartalomhoz

Borjád (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Borjád (egyértelműsítő lap).
Borjád
A borjádi Kossuth Lajos utca (az 5701-es út belterületi szakasza)
A borjádi Kossuth Lajos utca (az 5701-es út belterületi szakasza)
Borjád címere
Borjád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállásközség
PolgármesterKiss Tamás (független)[1]
JegyzőKiss Annamária körjegyző
Irányítószám7756
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség370 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 56′, k. h. 18° 28′45.933333°N 18.466667°EKoordináták: é. sz. 45° 56′, k. h. 18° 28′45.933333°N 18.466667°E
Borjád (Baranya vármegye)
Borjád
Borjád
Pozíció Baranya vármegye térképén
Borjád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borjád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Borjád (németül: Burjad, Barjad;[3][4] horvátul: Borjat[5][6]) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A megye délkeleti részén helyezkedik el, Mohács közelségében, Bólytól délnyugati irányban 6 kilométerre. A további szomszédos települések: észak felől Szederkény, délkelet felől Töttös, dél felől Villány és Pócsa, délnyugat felől Kisbudmér, nyugat felől Nagybudmér, északnyugat felől pedig Belvárdgyula.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Bóly és Villány felől egyaránt az 5701-es úton. Utóbbiból a központjában ágazik ki nyugati irányban az 57 103-as számú mellékút, Kis- és Nagybudmér is csak ezen az útvonalon közelíthető meg.

Az ország távolabbi részei felől az M60-as autópályán vagy az 57-es főúton közelíthető meg, a sztrádáról Versendnél, a főútról pedig vagy szintén Versendnél, vagy Szajknál letérve.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
372
381
379
385
370
371
373
381
370
201320142015201820192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 23,9% németnek, 1% horvátnak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 5,2%, evangélikus 20,5%, felekezeten kívüli 5,7% (7,3% nem nyilatkozott).[7]

2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 15,8% németnek, 1,1% románnak, 0,5% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,4% volt római katolikus, 14,2% evangélikus, 8,3% református, 0,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (23,3% nem válaszolt).[8]

Története

[szerkesztés]

A legelső írásos emlék 1311-ből maradt fenn Barlad, Barlaad formában, Borjádi Miklós nevében.

1330-ban egy oklevél szerint a borjádi nemesek tanúként szerepeltek. 1333-1335 között nevét a pápai tizedjegyzék is említette Boryad néven; 1333-ban papja 25 báni pápai tizedet fizetett, tehát ekkor már egyházas hely volt.

A feltételezések szerint a hajdan „színmagyar” község a pécsi püspökség birtoka volt. Magyar voltát egy a török uralom időszakából, 1571-ből fennmaradt adóösszeírás is megerősíti. Lakosságát azonban alaposan megtizedelte a török, a mohácsi csata után Borjád is súlyos veszteségeket szenvedett el a rablások, gyújtogatások következményeként.

A török közigazgatás 1591-ben a baranyavári Náhi körzetéhez csatolta.

Néhány szomszédos faluval együtt 1597-ben Borjád is a Budán székelő Ürejsz pasa kezére került. A kiűzés utolsó harcaiban Batthyány II. Ádám táborozott 2000 fős seregével Borjádon, amelyet később vitézségéért a gróf uradalmába is kapott. Ebben az időszakban ortodox szerbek telepedtek meg a faluban, beköltözésükre ma a dűlőnevek - például Dola, Atica - is emlékeztetnek.

A 18. században katolikus németek érkeznek a faluba, nagyobb arányú betelepedésük a 19. század elejére tehető. Egyházközösségét 1770-ben alapították. Az elköltöző szerbek helyére fokozatosan települnek protestáns németek is, és ekkoriban kerül a Batthyány-uradalomtól – házasság révén – a Montenuovo családhoz a község. Gazdag mezőgazdasági és kézműves hagyomány tanúskodik a borjádiak szorgalmáról, munkaszeretetéről. A férfilakosságot a háborúk is megtizedelték, később a településpolitika is vétkes volt abban, hogy lakossága 860 főről 500-ra csökkenjen.

2001-ben lakosságának 13,6%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

2016-ban fölújították a helyi evangélikus templomot.[9]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Markovics Ernő (független)[10]
  • 1994–1998: Markovics Ernő (független)[11]
  • 1998–2002: Markovics Ernő (független)[12]
  • 2002–2006: Markovics Ernő (független)[13]
  • 2006–2010: Markovics Ernő (független)[14]
  • 2010–2014: Schäffer Tibor János (független)[15]
  • 2014–2019: Schäffer Tibor János (független)[16]
  • 2019–2024: Schäffer Tibor János (független)[17]
  • 2024– : Kiss Tamás (független)[1]

Híres szülöttei

[szerkesztés]
  • Raffay Ernő történész, egyetemi tanár, konzervatív politikus

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus temploma – 1890-ben épült[18]
  • Katolikus templom – épült 1927-ben
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • Katolikus templom
    Katolikus templom

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Borjád (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal . (Hozzáférés: 2022. május 19.)
  4. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. április 16.)
  5. ↑ horvát név 1
  6. ↑ horvát név 2
  7. ↑ Borjád Helységnévtár
  8. ↑ Borjád Helységnévtár
  9. ↑ evangélikus templom felújítása. [2019. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 14.)
  10. ↑ Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. ↑ Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  12. ↑ Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  13. ↑ Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  14. ↑ Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  15. ↑ Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  16. ↑ Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
  17. ↑ Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  18. ↑ evangélikus templom története

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borjád_(település)&oldid=27489201”