Ugrás a tartalomhoz

Passau

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Passau
Passau látképe az Inn, a Duna és az Ilz összefolyásánál
Passau látképe az Inn, a Duna és az Ilz összefolyásánál
Passau címere
Passau címere		 Passau zászlaja
Passau zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületAlsó-Bajorország
JárásAlsó-Bajorország
Rangjárási jogú város
PolgármesterJürgen Dupper (SPD)
Irányítószám94032–94036
Körzethívószám0851
RendszámPA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség54 401 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség726 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság519 m
Terület69,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 48° 34′ 29″, k. h. 13° 27′ 40″48.574823°N 13.460974°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 29″, k. h. 13° 27′ 40″48.574823°N 13.460974°E
Passau (Bajorország)
Passau
Passau
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Passau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Passau témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül és szlovákul: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban. Lakosainak száma 54 401 fő (2023. december 31.).[1]

2021 óta A Római Birodalom dunai limese világörökségi helyszín része.[2]

Földrajzi fekvése

[szerkesztés]

A település közvetlenül az osztrák határ mentén fekszik. Belvárosában találkozik a Duna, az Inn és az Ilz, innen ered egyik elnevezése: Dreiflüssestadt, azaz „A három folyó városa”.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1925 és 2023 között
Lakosok száma
24 428
48 797
50 920
49 038
49 454
50 566
51 074
52 469
53 093
54 401
1925197019752012201320152016201920212023
Adatok: Wikidata

Éghajlata

[szerkesztés]

Passau az északi szélesség 48°-án fekszik. Ennek eredményeképpen a városban elsősorban a nyugati irányból érkező légáramlatok hatása jelentkezik. Amint az éghajlati diagramból látható, Passau a hűvös klímához rendelhető. A kontinentális hatás a Passau régióban is jelen van, amelyet részben hideg és havas tél, és meleg és száraz nyár jellemez. Hőviharok is előfordulnak nyáron.

Átlagosan 36 nyári nap van, amikor a maximum hőmérséklet 25 °C felett van. Ezzel szemben 115 fagyos nap van, 0 °C alatti hőmérséklettel. A legszárazabb hónapok az október és a november. Az indián nyár minden évben enyhe hőmérsékletet eredményez az év végén.

A vízben gazdag Duna és Inn folyók összefolyásának köszönhetően a folyók vízgyűjtőjén gyakran köd van.

Az éghajlati diagram Fürstenzell (Passauval délnyugatra szomszédos) mérési pontjának adatait mutatja. Azonban ez a mérési pont közel 100 méterrel magasabban van, mint maga Passau.

Passau éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,63,28,414,219,022,023,523,218,513,05,81,312,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,5−2,50,84,79,312,313,813,59,95,91,4−2,35,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)6156724386831189270645865868
Napi napsütéses órák száma2357787764225
Forrás: [1]


Története

[szerkesztés]

Passauban nyugszanak Gizella királyné földi maradványai.

1676. december 14-én itt Pfalz–Neuburgi Eleonóra magyar királyné ment férjhez Lipóthoz.

1803-ban a Passaui Püspökség a Bajor Királyság birtoka lett.

Ötvenezer körüli népességéből nagyjából 10 000 fő az 1978-as alapítású helyi egyetem tanulója.

Látnivalók

[szerkesztés]
A Veste Oberhaus

Veste Oberhaus

[szerkesztés]

A Duna városházával szemközti partjának domináns épülete. Több funkciót lát el: itt van a városi történelmi múzeuma, valamint egy ifjúsági szálló és egy csillagvizsgáló. Az Oberhaustól szép kilátás tárul Passau óvárosára és az úgynevezett Ortspitzére, ahol a három folyó – a Duna, az Inn és az Ilz – összefolyik. Az Alpokból jövő Inn vize zöld színű, a Dunáé kék, az Ilzé pedig fekete. Így az összefolyás után a Dunának egy hosszabb szakaszon három színe van.[3]

Passaui dóm

[szerkesztés]
Bővebben: Szent István-székesegyház (Passau)

A Szent István-székesegyház a Passaui egyházmegye székhelye. Tötrténete egy Kr. u. 450 körül már létező templomra nyúlik vissza. A püspöki templomot 730-ban említik először egy oklevélben, és 739 óta az egyházmegye székesegyháza. Szent Pilgrim püspök uralkodása alatt 982-től új, háromhajós, ikertornyos westwerkű püspöki templom épült. Ezt 1280 és 1325 között részben egy korai gótikus székesegyház váltotta fel. A késő gótikus stílusú keleti részt 1407 és 1560 között építették hozzá. Az 1662-es városi tűzvészben a keleti rész külső falai kivételével a székesegyház teljesen elpusztult. A székesegyházat 1668 és 1693 között Carlo Lurago építtette újjá, ezúttal barokk stílusban. Különösen figyelemre méltóak Giovanni Battista Carlone belső stukkói és Johann Michael Rottmayr festményei a mellékoltárokban. Ez a legnagyobb barokk székesegyház az Alpoktól északra. A székesegyház orgonája 17 974 sípjával és 233 regiszterével a világ legnagyobb templomi orgonája, és a legnagyobb orgona az USA-n kívül.[4]

Közlekedés

[szerkesztés]

Közúti közlekedés

[szerkesztés]

A várost érinti az A3-as autópálya és az A8-as autópálya.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben: Passau Hauptbahnhof

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Összesen tíz testvérvárosa van Passaunak:

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
  2. ↑ Frontiers of the Roman Empire – The Danube Limes (Western Segment). whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)
  3. ↑ Fortress Veste Oberhaus Passau | Passau Tourism. tourism.passau.de. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  4. ↑ St. Stephen's Cathedral Passau | Passau Tourism. tourism.passau.de. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Passau&oldid=27475637”