Németország tartományai
Németország tartományai (németül: Land / Länder, melynek magyar fordítása tulajdonképpen ország(ok)), a köznyelvben általánosan használt formájában szövetségi tartomány(ok) (németül: Bundesland / Bundesländer) a Német Szövetségi Köztársaságot alkotó félszuverén államok. Németország 1990 óta tizenhat szövetségi tartományra tagolódik.
Minden tartománynak saját alkotmánya, költségvetése és fővárosa (Landeshauptstadt) van, mely utóbbi a tartományi parlament (Landtag, tulajdonképpen országgyűlés) és a kormány székhelye.
Minden tartományt a kormánya által kijelölt, a népesség nagyságától függő számú tag képviseli a német Szövetségi Tanácsban (Bundesrat), mely a parlament felsőháza, ezáltal a tartományok erősen befolyásolják a szövetségi szintű jogalkotást.
A nagyobb tartományok közül némelyik kormányzati kerületekre (Regierungsbezirk) oszlik, melyekben a tartományi kormány kihelyezett hivatalai működnek.
| Címer | Tartomány | Csatlakozás a szövetséghez | Kormányfő | Kormány- koalíció |
Képviselői helyek a Bundesratban |
Terület (km²) | Népesség (millió) | Népsűrűség (fő / km²) |
Főváros | Bruttó hazai termék Millió €-ban |
€/fő | Jövedelem/fő €-ban |
Államadósság Millió €-ban |
€/fő | Munka- nélküliség |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Alsó-Szászország Niedersachsen |
1949 | Stephan Weil (SPD) | SPD/CDU | 6 | 47 620 | 8,001 | 168 | Hannover | 206,4 | 25 845 | 17 105 | 51,332 | 6425 | 7,7 |
|
Baden-Württemberg | 1952 | Winfried Kretschmann (Zöldek) | Zöldek/CDU | 6 | 35 752 | 10,717 | 300 | Stuttgart | 352,6 | 32 811 | 19 261 | 44,113 | 4109 | 4,0 |
|
Bajorország Bayern |
1949 | Markus Söder (CSU) | CSU/Freie Wähler | 6 | 70 549 | 12,444 | 176 | München | 434,1 | 34 721 | 18 775 | 23,075 | 1857 | 3,8 |
|
Berlin | 1990 | Franziska Giffey (SPD) | SPD/Zöldek/Balpárt | 4 | 892 | 3,388 | 3798 | – | 83,4 | 24 482 | 14 797 | 61,0 | 17 968 | 13,7 |
|
Brandenburg | 1990 | Dietmar Woidke (SPD) | SPD/CDU/Zöldek | 4 | 29 478 | 2,568 | 87 | Potsdam | 52,5 | 20 665 | 14 634 | 16,4 | 6640 | 12,6 |
|
Bréma Bremen |
1949 | Andreas Bovenschulte (SPD) | SPD/Zöldek/Balpárt | 3 | 404 | 0,663 | 1641 | Bréma | 26,4 | 39 758 | 19 933 | 13,4 | 20 178 | 11,4 |
|
Észak-Rajna-Vesztfália Nordrhein-Westfalen | 1949 | Hendrik Wüst (CDU) | CDU/FDP | 6 | 34 084 | 18,075 | 530 | Düsseldorf | 529,8 | 29 146 | 18 724 | 115,0 | 6398 | 8,6 |
|
Hamburg | 1949 | Peter Tschentscher (SPD) | SPD/Zöldek | 3 | 755 | 1,735 | 2298 | – | 88,9 | 50 504 | 22 908 | 20,045 | 15 417 | 8,1 |
|
Hessen | 1949 | Volker Bouffier (CDU) | CDU/Zöldek | 5 | 21 115 | 6,089 | 288 | Wiesbaden | 216,3 | 35 638 | 18 658 | 32,289 | 5300 | 6,7 |
|
Mecklenburg-Elő-Pomeránia Mecklenburg-Vorpommern |
1990 | Manuela Schwesig (SPD) | SPD/Balpárt | 3 | 23 179 | 1,720 | 74 | Schwerin | 34,2 | 20 294 | 13 953 | 10,894 | 6417 | 13,4 |
|
Rajna-vidék-Pfalz Rheinland-Pfalz |
1949 | Malu Dreyer (SPD) | SPD/Zöldek/FDP | 4 | 19 853 | 4,061 | 205 | Mainz | 104,6 | 25 827 | 17 101 | 27,485 | 6771 | 5,6 |
|
Saar-vidék Saarland |
1957 | Tobias Hans (CDU) | CDU/SPD | 3 | 2569 | 1,056 | 411 | Saarbrücken | 29,9 | 28 777 | 17 138 | 9,346 | 8880 | 7,3 |
|
Schleswig-Holstein | 1949 | Daniel Günther (CDU) | CDU/Zöldek/FDP | 4 | 15 763 | 2,829 | 179 | Kiel | 72,2 | 25 472 | 16 920 | 22,873 | 8072 | 7,4 |
|
Szász-Anhalt Sachsen-Anhalt |
1990 | Reiner Haseloff (CDU) | CDU/SPD/FDP | 4 | 20 446 | 2,494 | 122 | Magdeburg | 51,0 | 20 996 | 14 005 | 20,127 | 8252 | 13,8 |
|
Szászország Sachsen |
1990 | Michael Kretschmer (CDU) | CDU/Zöldek/SPD | 4 | 18 415 | 4,296 | 233 | Drezda | 92,6 | 21 873 | 14 599 | 11,8 | 2825 | 12,4 |
|
Türingia Thüringen |
1990 | Bodo Ramelow (Balpárt) | Balpárt/SPD/Zöldek | 4 | 16 172 | 2,355 | 146 | Erfurt | 48,0 | 20 883 | 14 152 | 16,276 | 7043 | 10,9 |
|
Német Szövetségi Köztársaság Bundesrepublik Deutschland |
- | Olaf Scholz
(SPD) |
SPD/Zöldek/FDP | (69) | 357 046 | 82,501 | 231 | Berlin | 2423,0 | 29 455 | 17 702 | 1491,983 | 18 113 | 7,7 |
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
- Német térkép.lap.hu - linkgyűjtemény. nemetterkep.lap.hu. (magyarul) Budapest: Startlap (Hozzáférés: 2018. november 3.) (HTML)
Irodalom
[szerkesztés]- Werner Künzel – Werner Rellecke: Geschichte der deutschen Länder: Entwicklungen und Traditionen vom Mittelalter bis zur Gegenwart. (németül) Münster: Aschendorff A. 2005. ISBN 3-402-03416-6
- Hans Georg Wehling: Die deutschen Länder: Geschichte, Politik, Wirtschaft. (németül) Heidelberg: VS Verlag für Sozialwissenschaften. 2004. ISBN 3-531-43229-X
- Sven Leunig: Die Regierungssysteme der deutschen Länder. (németül) Heidelberg: VS Verlag für Sozialwissenschaften. 2007. ISBN 3-8252-2844-4
