Ugrás a tartalomhoz

Günzburg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Günzburg
Günzburg címere
Günzburg címere
Günzburg zászlaja
Günzburg zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
JárásGünzburg járás
PolgármesterGerhard Jauernig (SPD)
Irányítószám89312
Körzethívószám08221
RendszámGZ
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség21 865 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség394,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság465 m
Terület55,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 48° 27′ 09″, k. h. 10° 16′ 16″48.452500°N 10.271111°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 09″, k. h. 10° 16′ 16″48.452500°N 10.271111°E
Günzburg (Bajorország)
Günzburg
Günzburg
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Günzburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Günzburg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Günzburg város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 21 865 fő (2023. december 31.).[1] Günzburg Kötz, Bubesheim, Offingen és Rettenbach községekkel határos.

Népesség

[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1925 és 2023 között
Lakosok száma
5977
17 820
13 528
19 454
19 676
19 858
20 289
20 707
21 233
21 865
1925197019752011201320142016201920212023
Adatok: Wikidata

Fekvése

[szerkesztés]

Ulmtól északkeletre fekvő település.

Történelme

[szerkesztés]
Günzburg 1643-ban

Günzburg és környéke már a neolitikum óta a lakott helyek közé tartozik, az itt talált kelta és más korból való ősi temetkezési halmokból ítélve.

Később az 1. században Günzburgban a rómaiak Guntia néven erődöt építettek a Duna határának védelmében. A római időkben legalább két ízben egymást követő erőd is épült itt; az első körülbelül 77 táján, a második 260 körül, az Alamannen betörések idején, melyek a közeli fontos dunai-átkelő biztosítására szolgáltak.

Günzburgban a kora római időkben a "II Flavia milliaria", erős római elit lovas egység állomásozott (később az egység Heidenheimbe, majd Aalenbe költözött). Úgy gondolják, hogy Guntia a rómaiak dunai flottájának támaszpontja is volt, amellett az erőd körül egy nagyobb, polgári település (Vicus) alakult ki római úthálózat mellett. Az itt feltárt római temetkezések kiterjedt ásatásainak anyaga a helyi történeti múzeumban tekinthető meg. Ez az egyik legnagyobb kiásott római temetkezési hely az Alpoktól északra (több ezer temetés).

Körülbelül 488-ban Odoacer elrendelte a rómaiak visszavonulását Raetiából. 493-tól többségében az osztrogótok éltek ezen a területen, akiknek 536-ban át kellett adnia a területet a frankoknak.

A Günz folyónak a Dunába ömlésénél fekvő fontos dunai átkelő birtoklásáért évszázadokon át folytak a harcok, majd a Habsburg-dinasztia vette birtokba 1304-ben és meg is tartotta öt évszázadon át, egészen 1806-ig.

A Pozsonyi béke alapján a Bajor Királysághoz csatolták.

Günzburg dombtetőre épített erődített vára a 16. századi reneszánsz alakjában maradt fenn. A mellette emelkedő nyolcszögletű reneszánsz torony kapunyílása kora gótikus; három emeletén körben kis ablakokkal és zsindelytetővel. Az itt levő kapu az óvárosba vezet, amely lényegében máig megőrizte zárt, középkori beépítettségét.

A Miasszonyunk temploma (Liebfrauenkirche) massziv tornya mellett eltörpül a kettős tetőszerkezetű másik városkapu.

Városrészek

[szerkesztés]
  • Deffingen
  • Denzingen
  • Leinheim
  • Nornheim
  • Reisensburg
  • Riedhausen
  • Wasserburg (Günz)

Közlekedés

[szerkesztés]

Közúti közlekedés

[szerkesztés]

A várost érinti az A8-as autópálya.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Markgrafenschloss - a dombtetőre épített vár.
  • Miasszonyunk temploma (Liebfrauenkirsche) - a reneszánsz formákat kora barokk elgondolás szerint egyszerűsítő hatalmas templom 1736-1741 között épült Dominikus Zimmermann tervei szerint.
  • Günzburgi Legoland

Legoland

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]