Günzburg

	Günzburg
; Günzburg címere	; Günzburg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Günzburg járás
Polgármester	Gerhard Jauernig (SPD)
Irányítószám	89312
Körzethívószám	08221
Rendszám	GZ
Testvérvárosok	Lista Neustadt i. Sa.; Lannion; Šternberk;
	Népesség
Teljes népesség	21 486 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	387,76 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	465 m
Terület	55,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 27′ 09″, k. h. 10° 16′ 16″48.452500°N 10.271111°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 09″, k. h. 10° 16′ 16″48.452500°N 10.271111°E
	Günzburg Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Günzburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Günzburg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Günzburg város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 21 486 fő (2022. december 31.).^[1] Günzburg Kötz, Bubesheim, Offingen és Rettenbach községekkel határos.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1925 és 2022 között

Lakosok száma	5977	17 820	13 528	19 454	19 534	19 858	20 038	20 355	20 707	21 486
	1925	1970	1975	2011	2012	2014	2015	2017	2019	2022

Adatok: Wikidata

Fekvése

Ulmtól északkeletre fekvő település.

Történelme

Günzburg és környéke már a neolitikum óta a lakott helyek közé tartozik, az itt talált kelta és más korból való ősi temetkezési halmokból ítélve.

Később az 1. században Günzburgban a rómaiak Guntia néven erődöt építettek a Duna határának védelmében. A római időkben legalább két ízben egymást követő erőd is épült itt; az első körülbelül 77 táján, a második 260 körül, az Alamannen betörések idején, melyek a közeli fontos dunai-átkelő biztosítására szolgáltak.

Günzburgban a kora római időkben a "II Flavia milliaria", erős római elit lovas egység állomásozott (később az egység Heidenheimbe, majd Aalenbe költözött). Úgy gondolják, hogy Guntia a rómaiak dunai flottájának támaszpontja is volt, amellett az erőd körül egy nagyobb, polgári település (Vicus) alakult ki római úthálózat mellett. Az itt feltárt római temetkezések kiterjedt ásatásainak anyaga a helyi történeti múzeumban tekinthető meg. Ez az egyik legnagyobb kiásott római temetkezési hely az Alpoktól északra (több ezer temetés).

Körülbelül 488-ban Odoacer elrendelte a rómaiak visszavonulását Raetiából. 493-tól többségében az osztrogótok éltek ezen a területen, akiknek 536-ban át kellett adnia a területet a frankoknak.

A Günz folyónak a Dunába ömlésénél fekvő fontos dunai átkelő birtoklásáért évszázadokon át folytak a harcok, majd a Habsburg-dinasztia vette birtokba 1304-ben és meg is tartotta öt évszázadon át, egészen 1806-ig.

A Pozsonyi béke alapján a Bajor Királysághoz csatolták.

Günzburg dombtetőre épített erődített vára a 16. századi reneszánsz alakjában maradt fenn. A mellette emelkedő nyolcszögletű reneszánsz torony kapunyílása kora gótikus; három emeletén körben kis ablakokkal és zsindelytetővel. Az itt levő kapu az óvárosba vezet, amely lényegében máig megőrizte zárt, középkori beépítettségét.

A Miasszonyunk temploma (Liebfrauenkirche) massziv tornya mellett eltörpül a kettős tetőszerkezetű másik városkapu.

Városrészek

Deffingen
Denzingen
Leinheim
Nornheim
Reisensburg
Riedhausen
Wasserburg (Günz)

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A8-as autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Bahnhof Günzburg

Galéria

Nevezetességek

Markgrafenschloss - a dombtetőre épített vár.
Miasszonyunk temploma (Liebfrauenkirsche) - a reneszánsz formákat kora barokk elgondolás szerint egyszerűsítő hatalmas templom 1736-1741 között épült Dominikus Zimmermann tervei szerint.
Günzburgi Legoland
Bővebben: Günzburgi Legoland