Mauthausen

Mauthausen
A város látképe a Duna felől
Mauthausen címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Felső-Ausztria
Kerület	Perg
Kerületei	Albern Bernascheksiedlung Brunngraben Haid Hart Heinrichsbrunn Hinterholz Marbach Mauthausen Oberzirking Reiferdorf Ufer Vormark
Járás	Pergi járás
Polgármester	Thomas Punkenhofer
Irányítószám	4310
Körzethívószám	07 238
Forgalmi rendszám	PE
Testvérvárosok	Lista Cogollo del Cengio Prachatice
Népesség
Teljes népesség	4936 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	348 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	265 m
Terület	14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 14′ 31″, k. h. 14° 31′ 01″48.241944444444, 14.516944444444
Mauthausen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mauthausen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mauthausen mezőváros Ausztria, felső-ausztriai tartományban. Linztől 20 km-re található keletre. A második világháború alatt a város mellett épült meg a mauthauseni koncentrációs tábor.

Történelme

Az őskorban és az ókorban

Régészeti ásatások során feltárták, hogy a város területén, az újkőkorszakban egy kisebb település állt közel a folyóhoz. Később, a Római Birodalom idején kereskedelmi útvonalak találkozópontja volt. Az egyik nyugatról keletre futott a római határ felé, míg a másik, régebbi út északra, Csehország és Morvaország felé tartott.

A középkorban

A 10. században bevezetett útadó beszedésére adószedő házat alapítottak az útkereszteződésnél, amely körül valószínűleg igen hamar kialakult a település. 1192-ben történik első említése hivatalos okmányban (Muthusin). Az okmány szerint virágzó város volt, saját jogrendszerrel és alacsonyabb szintű bírósággal. 1335-ben saját „szabad piacot” létesítettek.

20. század

Az első világháborúban

Az első világháború alatt hadifogolytábort létesítettek a várostól keletre, ahol orosz, szerb, de főleg olasz katonákat tartottak fogságban. (Volt amikor egyszerre 40 000 embert is.) A foglyok közül legalább 9000 hunyt el a rabságban. Az ő emlékükre háborús temetőt nyitottak meg a városban.

1934

A város tiltakozott az ellen, hogy Ausztriát Németországhoz csatolják. A munkáscsaládok és szociáldemokraták egyesített ereje meghatározó erőnek bizonyult a Dollfuß-rendszer erőivel szemben, ezért Engelbert Dollfuß a Schutzbund 300 tagját küldette a városhoz, de amikor azok február 16-án odaérkeztek nem találtak sem fegyvereket, sem lázongásra utaló jeleket.

A második világháborúban

Az Ernst Kaltenbrunner utasítására létrehozott koncentrációs táborba – melyet a várostól nyugatra állítottak fel – 1938 és 1945 között mintegy 200 000 embert internáltak. A Mauthausen-Gusen névre keresztelt táborban közel 3500 zsidót öltek meg a gázkamrákban és további 110 000 ember halt meg az embertelen körülmények miatt.

Árvizek

A várost és környékét kétszer is (1954 és 2002) elárasztotta a Duna.

Politikai és társadalmi élete

A város jelenlegi polgármestere Thomas Punkenhofer szociáldemokrata párti (SPÖ) politikus.

A Városi Tanács

A tanács 31 tagból áll. 2009-ben az alábbi bontás szerint:

• Szociáldemokrata Párt (SPÖ): 17 mandátum (52,81%)
• Néppárt (ÖVP): 8 mandátum (26,71%)
• Osztrák Szabadságpárt (FPÖ): 4 mandátum (12,62%)
• Zöldek (Grüne): 2 mandátum (7,85%)

Demográfiai adatok

1991-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 4403 fő volt. 2001-re ez a szám már 4850-ra emelkedett, 2005 végén pedig 4926-ra.

Híres szülöttei

• Erwin Buchinger (1955), osztrák politikus (SPÖ)
• Werner Raffetseder (1955), író és művész
• Alexander Nerat (1973), osztrák politikus (FPÖ)
• Michael Strugl (1963), osztrák politikus (ÖVP)
• Leopold Wandl (1923), író, költő
• Brigitte Wohlmuth (1945), osztrák politikus (SPÖ)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Mauthausen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Gemeinde Mauthausen
• KZ-Gedenkstätte Mauthausen