Szlovák nyelv

Szlovák slovenčina, slovenský jazyk
Beszélik	Szlovákia, Egyesült Államok, valamint Közép-Európa országai
Terület	Közép-Európa
Beszélők száma	6 millió fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Balti szláv nyelvek     Szláv nyelvek      nyugati csoport       csehszlovák nyelvek        Szlovák nyelv
Írásrendszer	Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos	Európai Unió Szlovákia Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerbia) (Csehország)
Nyelvkódok
ISO 639-1	sk
ISO 639-2	slk (T)slo (B)
A Wikimédia Commons tartalmaz slovenčina, slovenský jazyk témájú médiaállományokat.

A szlovák nyelv (szlovákul: slovenčina, a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik. Történelmi elődei az ősszláv, majd az ószláv nyelvek, amelyekből az összes többi szláv nyelv is kifejlődött. Legközelebbi rokonai a cseh és a lengyel nyelv. Három nyelvjárása van: nyugati, középső és keleti. Szlovákián kívül Csehországban (400 000) és Magyarországon (80 000) található számottevő szlovák népesség, törvényileg elismert népcsoportnak számít a bécsi szlovák kolónia, és élnek szlovákok Romániában is, Nagylak főhellyel, valamint nem jelentős számban Kárpátalján, ezen kívül Észak-Amerikában (300 000). Összesen több, mint 6 millió beszélője van a nyelvnek.

2004. május 1-je óta az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Az elnevezés eredete

A szlovákokat a magyarok egykor a Magyarországon élő valamennyi szlávra (például a horvátokra is) használt "tót" szóval jelölték. Ez az elnevezés egyesek szerint a tauta (litvánul nép) és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos eredetű. A "szlovák" népnév magyar szövegekben először 1828-ban adatolható, onnantól bukkannak fel különféle írásváltozatai, és az első világháború után terjedt el. De 1575-ből már található egy említés "Sklovákország"-ról, a felsorolásban "Tótország"-ot követve. A közvélekedés szerint ez a „szó” jelentésű szlovo szóból eredhet, de a szlovák szövegekben 1458-ban felbukkant Slovák népnév a korábbi Slovenin (tkp. 'szláv') szó képzős származéka (v.ö. Polak 'lengyel férfi'), végső soron az ősszláv slověninъ 'szláv' alakra vezethető vissza.

A nyelv leírása

A szlovák ragozó típusú deklináló sajátságokkal rendelkező nyelv. A legközelebbi rokona a cseh. A két nyelv kölcsönös érthetősége magas fokú, és ez kisebb mértékben a szintén nyugati szláv lengyellel is fennáll.

A szlovák irodalmi nyelv kialakulása

Egy időben nem tartották önálló nyelvnek, hanem a cseh nyelv magyarországi változatának. Bár a szlovák nép kialakulása sem egy egységes csoportból történt. Elődeik zöme cseh és morva területről vándorolt be, amelyek keveredtek lengyel, sziléziai és keleti szláv népelemekkel is. A nyugati és középső nyelvjárások a cseh nyelv felé állnak közelebb, míg a keleti szlovák nyelvjárások már átmenetet képeznek a ruszin és ukrán nyelv felé.

Az első szlovák nyelvű írások is zömében cseh szövegek adaptációi, csak részben tartalmaznak a felvidéki nyelvjárásokból származó elemeket.

A szlovák nyelv közép-szlovákiai nyelvjárása a hivatalos nyelv alapja. Az irodalmi nyelvi norma első megalapozója Anton Bernolák pap (1762–1813) volt, aki közép-szlovák nyelvjárási elemekkel bővített nyugat-szlovák nyelvjárásra építette föl a nyelvet 1787-ben és törekedett minél tisztábban írni, eredeti szlovák nyelvi elemeket használva, hogy csökkentse a cseh nyelv hatását. Nyelvét szlovákul bernolákovčina-nak (Bernolák-féle nyelv) nevezzük. Fonetikus helyesíráson alapult, tehát „úgy írd, ahogy hallod”. Továbbá minden lágy mássalhangzót hacsekkal jelölt (ďeďina, swaďba). Még nem jelent meg a lágy i és kemény y közötti különbség, csak lágy i-t használtak. A j betűt a g, a v betűt az u és a w helyettesítette.

Ezt az irodalmi nyelvet 4 művében mutatta be: Jazykovedno-kritická rozprava o slovenských písmenách (Dissertratio philologico-critica de litteris Slavorum, Nyelvtani-kritikus elbeszélés a szlovák betűkről, 1787), Pravopis (Orthographia, Helyesírás, 1787), Slovenská gramatika (Grammatica Slavica, Szlovák nyelvtan, 1790) és Výklad o pôvode Slovenských slov (Etymologica vocum slavicarum, Szlovák szavak eredetének értelmezése, 1791). Fő műve a szlovák-cseh-latin-német-magyar szótára: Slowár Slovenskí Česko-Latinsko-Nemecko-Uherskí, amit Anton Kubica együttműködésével írt, csak halála után jelent meg, hat kötetben.

A szlovák irodalmi nyelv törvényesítésére 1843-ban került sor. Ľudovít Štúr a közép-szlovákiai nyelvjárást vette alapul, ugyanis szerinte a legszebben szlovákul a Tátra környékén beszélnek. 1843. július 11-én Štúr, Michal Miloslav Hodža és Jozef Miloslav Hurban megkezdték az új nyelv, a štúrovčina (Štúr-féle nyelv) alapjainak létrehozását. A helyesírás már nem hagyatkozott teljesen a fonetikus írásra. A semlegesnem -uo végződést kapott. A szlovák nyelvből még hiányoztak a ľ, ä, y, é betűk. Művei, amelyekben bemutatta az új nyelvet: Nárečja slovenskuo alebo potreba písaňja v tomto nárečí (Szlovák nyelvjárások avagy [a] szükség ebben a nyelvben írni) és Náuka rečí slovenskej (A szlovák nyelv tana, 1846). Hodža Dobruo slovo Slovákom súcim na slovo (Jó szó az arra alkalmas szlovákokhoz, 1847) művében kezdte népszerűvé tenni az új nyelvet, és Slovenský potomok (Epigenes Slovenicus, Szlovák leszármazott, 1847) művében a szlovák nyelvt eredetéről, nyelvtanról és jövőjéről ír. Később Martin Hattala felújította a nyelvet Gramatika slovenského jazyka (Gramatica linquae slavonicae, A szlovák nyelv nyelvtana, 1850) és Krátká mluvnica slovenská (Rövid szlovák/tót nyelvtan, 1852) munkáiban. Bevezette az y, ý betűket és szinte a mai formájába hozta a szlovák nyelvet. A szlovák helyesírás eddigi utolsó javítása 1998-ban következett be. A Štúr-féle szlovák nyelvnek köszönhetően egyesült a szlovák értelmiség, mivel ezt a katolikusok és evangélikusok is egyaránt elfogadták.

A nyugati, középső és keleti nyelvjárás hivatalos nyelvvé való tétele sok próbálkozást élt meg. A keleti nyelvjáráson alapuló kiadványok a református vallásos kiadványok és liturgia keretén belül jelentek meg. A 18. század közepétől kezdve adtak ki ilyen műveket a keleti Zemplén megyei nyelvjárásra építve. Az írásmód a magyar helyesírásra épült, tehát például az [s] hangra sz betűt használtak. Az amerikai emigráció még a 20. század elején is adott ki ebben a nyelvjárásban, nyelvi stílusban és ilyen helyesírással vallásos műveket, sőt időszaki lapokat. Egy időre még hivatalos nyelvvé is tudott válni a keleti szlovák: 1919-ben a Szlovák Tanácsköztársaság, amely az ország keleti részeit foglalta magába hivatalos nyelvként használta az eddig írt könyvekben és újságokban rögzített norma szerint. Napjainkban sem évültek el hagyományai, szűk értelmiségi-művészi réteg szerénynek mondható kísérletekkel tartja fenn a keleti szlovák irodalmat.

Az irodalmi nyelv fejlődése során, de különösen a csehszlovák állam fennállása idején a szlovák irodalmi nyelvet tudatosan közelítették a cseh nyelvhez. Az evangélikus értelmiség zöme kezdetben inkább a cseh nyelv használatát támogatta. A »bibličtina« a huszita gyökerekkel és folytonossággal bíró [Cseh(-Morva)] Testvérület (csehül Jednota bratrská; latinul Unitas Fratrum) szentírásfordításán, az ún. »Králicei Biblián« (csehül Bible Kralická) alapult, és a lutheránus-evangélikus egyházközségekben a liturgikus nyelv és ennek hatására a felső-magyarországi evangélikus szlovák kegyességi nyelvének normája volt a XVII-XIX. században, Bernolák és Štúr fellépéséig. A közös eredet mellett ezek okán is a szlovák és a cseh nyelv irodalmi normája a mai napig nagyfokú hasonlóságokat mutat. Főképp nyelvtani eltérések alakultak ki közöttük, ezért egy csehnek, vagy egy szlováknak nem okoz nagy gondot megérteni a másik nyelvén írott szövegeket. A szlovák nyelvjárások eltéréseket mutatnak a szlovák sztenderd nyelvtől és a cseh nyelvtől is.

A szlovák ábécé

A, Á, Ä, B, C, Č, D, Ď, Dz, Dž, E, É, F, G, H, Ch, I, Í, J, K, L, Ĺ, Ľ, M, N, Ň, O, Ó, Ô, P, R, Ŕ, S, Š, T, Ť, U, Ú, V, X, Y, Ý, Z, Ž

A q, w csak idegen nevekben és még meg nem honosodott idegen szavakban (például watt) fordul elő.

A szlovákot elég könnyen meg lehet különböztetni más szláv nyelvektől, de legközelebbi rokonától, a csehtől már nem olyan egyszerű. Segítségünkre lehet, hogy csak a szlovákban léteznek az ä, ĺ, ľ, ô, ŕ, csak a csehben léteznek a ě, ř, ů betűk.

Hangtan és helyesírás

Magánhangzók

A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is.

• a: mint a palóc nyelvjárásbeli rövid á [a]: kefa [kɛfa] (kefe)
• á: mint a magyar á [aː]: dáva [daːva] (ad)
• ä: mint a magyar e [ɛ]: päť [pɛc] (5), de az archaikus ejtése [æ] päť [pæc] (csak m, p, b, v után fordul elő)
• e: mint a magyar e [ɛ]: veľmi [vɛʎmi] (nagyon)
• é: hosszú, nyílt e [ɛː]: zdravé [zdravɛː] (egészséges)
• i, y: mint a magyar i [i]: chlapi(férfiak) [xlapi], ryba ['riba] (hal)
• í, ý: mint a magyar í [iː]: cudzí(idegen) ['t͡sud͡ziː], dlhý ['dl.ɦiː] (hosszú)
• o: nyíltabb, mint a magyar o [ɔ]: koč ['kɔt͡ʃ] (kocsi)
• ó: nyíltabb, mint a magyar ó [ɔː]: Tótová ['tɔːtɔvaː] (Tótné, vagy Tót lánya)
• u: mint a magyar u [u]: ulica ['uʎit͡sa] (utca)
• ú: mint a magyar ú [u:]: kľúč ['kʎuːt͡ʃ] (kulcs)

Megjegyzés:az i, í lágyítja az előtte álló d, l, n, t mássalhangzókat (kivéve néhány új keletű idegen szót, és a hímnemű élő melléknév többesszáma: pekní), az y, ý nem. Néhány szóban viszont etimológiai okokból írnak y, ý-t i, í helyett. Az l, r mássalhangzók magánhangzóként is viselkedhetnek, és hosszúak is lehetnek pl.: dlhý [dl.ɦiː] (hosszú), dĺžeň [dlː.ʒɛɲ] (ékezet), srdce [sr.t͡sɛ] (szív), sŕdc [srːt͡s] (szívek – birtokos eset – genitivus)

Ragozáskor figyelni kell, hogy egy hosszú magánhangzó után ugyanabban a szóban nem következhet még egy hosszú hang, ilyenkor a ragok is rövidülnek.

Kettőshangzók

• ia: rövid i előtétű rövid, palócos á [ɪ̯a] (lágyít!): žiak [ʒɪ̯ak]
• ie: rövid i előtétű magyar e [ɪ̯ɛ]: miesto ['mɪ̯ɛstɔ]
• iu: rövid i előtétű magyar u [ɪ̯u]: biura ['bɪ̯ura]
• ô: rövid u előtétű nyílt o [ʊ̯ɔ]: kôň [kʊ̯ɔɲ]

A latin eredetű szavakban előforduló ia, iu nem kettőshangzó! (reštaurácia, gymnázium)

Mássalhangzók

	Bilabiális		Labio- dentális		Alveoláris		Palato- alveoláris		Veláris		Palatális		Glottális
Orrhang	m [m]				n [n]						n/ň [ɲ]
Zárhang	b [b]	p [p]			d [d]	t [t]			g [g]	k [k]	d/ď [ɟ]	t/ť [c]
Zár-réshang					dz [d͡z]	c [t͡s]	dž [d͡ʒ]	č [t͡ʃ]
Réshang			v [v]	f [f]	z [z]	s [s]	ž [ʒ]	š [ʃ]	ch [x]				h [ɦ]
Félhangzó	(v [ʊ̯])										j [j]
Oldalsó hang					l [l]						l/ľ [ʎ]
Pergőhang					r [r]

A szlovák nyelvtan a mássalhangzókat zöngésség és lágyság alapján csoportosítja.

• zöngésség alapján lehet:
  • zöngétlen (neznelé): [p], [t], [k], [c], [f], [t͡s], [t͡ʃ], [s], [x]
  • zöngés (znelé): [b], [d], [g], [ɟ], [v], [d͡z], [d͡ʒ], [z], [ɦ]
  • pár nélküli zöngés (zvučné): [m], [n], [ɲ], [j], [l], [ʎ], [r]
• lágyság alapján:
  • semleges (obojaké): [m], [b], [p], [v], [f], [z], [s], [r]
  • kemény (tvrdé): [n], [d], [t], [g], [k], [x], [ɦ], [l]
  • lágy (mäkké): [ɲ], [ɟ], [c], [d͡z], [t͡s], [d͡ʑ], [t͡ʃ], [ʒ], [ʃ], [j], [ʎ]

A b, c, dz, f, g, j, k, m, p, r, v, x, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [t͡s], [d͡z], [f], [g], [j], [k], [m], [p], [r], [v], [ks], [z]).

Példák: Hybe ['ɦibɛ], Levice ['ʎɛvit͡sɛ], cudzí ['t͡sud͡zi:], Fatra ['fatra], Magura ['magura], Dunaj ['dunaj], zrážka ['zra:ʃka], Komárno ['koma:rno], Poprad ['poprat], Muráň ['mura:ɲ], veľký ['vɛʎki:], textil [tɛkstil], Zlieskov ['zʎɪ̯ɛskou].

A lágy mássalhangzók után csak lágy i, í; a kemény mássalhangzók után csak kemény y, ý állhat. A semleges mássalhangzókhoz tartoznak a kiválasztott szavak (vybrané slová), amely szavakban a mássalhangzók után y, ý áll. Ezeket Martin Hattala határozta meg az orosz szótőalakok keménysége/lágysága alapján. Néhány szónak ezáltal kettős alakja született, például byť-biť (létezni-verni). Az f után csak a fyzika szóban van y.

A d, l, n, t betűk idegen eredetű szavakban, pl. telefón, néhány ősi szláv szóban, pl. ten, jeden, vtedy, valamint a hímnemű többes számban, pl. tí odvážni mladí muži [tiː odvaːʒni mladiː muʒi] nem lágyulnak e, i, í előtt. Hasonlóan a melléknévi -e végződés sem lágyít: krásne [kraːsnɛ]. Ezzel szemben egyes nyelvjárásokban az ľ és a le, li kapcsolatokban az l-et nem ejtik lágyan. Az é betű soha nem lágyít.

A zöngés mássalhangzók szó végén és zöngétlen mássalhangzók előtt zöngétlenekké válnak. Hasonlóképpen a zöngétlen mássalhangzók zöngés mássalhangzók előtt zöngésekké válnak.

Hangsúly

Az irodalmi nyelvben a hangsúly az első szótagon van, mint a cseh és magyar nyelvben, bár a kelet-szlovákiai nyelvjárások az utolsó előtti szótagot hangsúlyozzák a lengyelhez hasonlóan.

Ritmustörvény

A szlovák nyelvben hosszú szótagot általában rövid szótagnak kell követnie. (Hosszúnak számít a hosszú magánhangzót vagy diftongust tartalmazó szótag.) A szabály elég erős, széles körben érvényesül, mégis vannak kivételek, például a lágy mássalhangzóra végződő szótövű melléknevek esetén (vtáčie mlieko – madártej, vtáčí spev – madárdal).

Nyelvtan

Főnevek

A szlovák nyelvben a főneveknek három nyelvtani nemük lehet: hímnem, nőnem, semlegesnem.

A hímnemű főnevek további két csoportra oszlanak: élő főnevek és élettelen főnevek.

Szerencsére a legtöbb esetben a végződés segít eldönteni, hogy az adott szó milyen nemű.

• a hímnemű szavak többnyire mássalhangzóra végződnek, kivételek: -ista latinos végű szavak, pl.: futbalista; -ca végű foglalkozásnevek, pl.: sprievodca (idegenvezető), dôchodca (nyugdíjas); és egyéb kivételek, mint: hrdina (hős), dedko (nagypapa), bože (isten). Kivételek közé tartoznak még a férfi becenevek: Jurko (Gyuri), Tomáško (Tomi).
• a nőnemű főnevek -a, -ia, -nošť, -ošť, -šť, -áreň vagy -ň végűek lehetnek, de ide tartozik a noc (éjszaka) szó is.
• a semlegesnemű főnevek pedig -o, -e, -ie, -a/ä végű fiatal állatok nevei, mint: teľa (borjú), žriebä (csikó); -ča végű, úgynevezett fiókanevek mint: vĺča (farkaskölyök), vtáča (madárfióka), dievča (kislány); ide tartoznak még az -um végű latin eredetű szavak, pl.: múzeum. Az -um végű latin eredetű szavak ragozásakor a szó végi m lemarad (múzeá – múzeumok, múzeu – múzeumnak /datív/)
• Főnévragozás szempontjából érdekes a dieťa (gyerek) szó: semleges nemű, egyes számban semleges-, többes számban viszont hímneműként ragozzák.

A hivatalos szlovák nyelvtan definíciója kimondja, hogy az -e és -i végű idegen keresztneveket nem ragozzák. (Ide tartozik pl. a magyar Emese név, vagy pl. az olasz Luigi)

A főnevek többes száma

A szlovákban a többes szám jelét az egyes szám helyére tesszük.

• hímnemben:
  • hímnemű élő főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik a többes szám jelei: -i/-ia/-ovia
  • hímnemű élettelen főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik a többes szám jelei: -y/-e
• nőnemben:
  • a nőnemű főnevek többes számban az alábbi ragokat kapják: -y/-e/-i
• semlegesnemben
  • a semlegesnemű főnevek többes számú végződései az alábbiak: -á/-ia; -atá vagy -ence a "fiókaneveknél". (dievčatá és a dievčence is helyes)

A főnévragozás

A tradicionális szlovák főnévragozás 7 esetet különböztet meg:

• Nominativ – alanyeset
• Genitiv – birtokos eset
• Dativ – részeshatározó eset
• Akuzativ – tárgyeset
• Vokativ – megszólító eset – mostanra már eltűnt a nyelvből, helyette alanyesetet használnak (irodalmi művekben találkozhatunk vele, például Zuzka (N) – Zuzko (V)) Magyar nyelvre fordítható. Pl.: pán – úr, Pane! – Uram!
• Lokál – helyhatározó vagy elöljárós eset. Ebben az esetben mindig van elöljárószó
• Inštrumentál – társ, illetve eszközhatározó eset

Ragozási minták

Hímnem, élő, egyes szám:

Nominatív	otec	brat	chlap	hrdina	futbalista
Genitív	otca	brata	chlapa	hrdinu	futbalistu
Datív	otcovi	bratovi	chlapovi	hrdinovi	futbalistovi
Akuzatív	otca	brata	chlapa	hrdinu	futbalistu
Lokál	(o) otcovi	(o) bratovi	(o) chlapovi	(o) hrdinovi	(o) futbalistovi
Inštrumentál	otcom	bratom	chlapom	hrdinom	futbalistom

Többes szám:

Nominatív	otcovia	bratia'	chlapi	hrdinovia	futbalisti
Genitív	otcov	bratov	chlapov	hrdinov	futbalistov
Datív	otcom	bratom	chlapom	hrdinom	futbalistom
Akuzatív	otcov	bratov	chlapov	hrdinov	futbalistov
Lokál	(o) otcoch	(o) bratoch	(o) chlapoch	(o) hrdinoch	(o) futbalistoch
Inštrumentál	otcami	bratmi	chlapmi	hrdinami	futbalistami

Hímnem, élettelen, egyes szám:

Nominatív	dub	stroj	oblok	kuli
Genitív	duba	stroja	obloku	kuliho
Datív	dubu	stroju	obloku	kulimu
Akuzatív	dub	stroj	oblok	kuliho
Lokál	(o) dube	(o) stroji	(o) obloku	(o) kulim
Inštrumentál	dubom	strojom	oblokom	kulim

Többes szám:

Nominatív	duby	stroje	obloky	kuliovia
Genitív	dubov	strojov	oblokov	kuliov
Datív	dubom	strojom	oblokom	kuliom
Akuzatív	duby	stroje	obloky	kuliov
Lokál	(o) duboch	(o) strojoch	(o) oblokoch	kulioch
Inštrumentál	dubmi	strojmi	oblokmi	kuliami

Nőnem, egyes szám:

Nominatív	žena	ulica	dlaň	kosť	gazdiná	idea
Genitív	ženy	ulice	dlane	kosti	gazdinej	idey
Datív	žene	ulici	dlani	kosti	gazdinej	idei
Akuzatív	ženu	ulicu	dlaň	kosť	gazdinu	ideu
Lokál	(o) žene	(o) ulici	(o) dlani	(o) kosti	(o) gazdinej	(o) idei
Inštrumentál	ženou	ulicou	dlaňou	kosťou	gazdinou	ideou

Többes szám:

Nominatív	ženy	ulice	dlane	kosti	gazdiné	idey
Genitív	žien	ulíc	dlaní	kostí	gazdín	ideí
Datív	ženám	uliciam	dlaniam	kostiam	gazdinám	ideám
Akuzatív	ženy	ulice	dlane	kosti	gazdiné	idey
Lokál	(o) ženách	(o) uliciach	(o) dlaniach	(o) kostiach	(o) gazdinách	(o) ideách
Inštrumentál	ženami	ulicami	dlaňami	kosťami	gazdinami	ideami

Semlegesnem, egyes szám:

Nominatív	mesto	srdce	vysvedčenie	dievča	múzeum
Genitív	mesta	srdca	vysvedčenia	dievčaťa	múzea
Datív	mestu	srdcu	vysvedčeniu	dievčaťu	múzeu
Akuzatív	mesto	srdce	vysvedčenie	dievča	múzeum
Lokál	(o) meste	(o) srdci	(o) vysvedčení	(o) dievčati	(o) múzeu
Inštrumentál	mestom	srdcom	vysvedčením	dievčaťom	múzeom

Többes szám:

Nominatív	mestá	srdcia	vysvedčenia	dievčatá/ence	múzeá
Genitív	miest	sŕdc	vysvedčení	dievčat/eniec	múzeí
Datív	mestám	srdciam	vysvedčeniam	dievčatám/encom	múzeám
Akuzatív	mestá	srdcia	vysvedčenia	dievčatá/ence	múzeá
Lokál	(o) mestách	(o) srdciach	(o) vysvedčeniach	(o) dievčatách/encoch	(o) múzeách
Inštrumentál	mestami	srdcami	vysvedčeniami	dievčatami/encami	múzeami

Hímnem élettelen és semleges nemben, egyes szám lokál akkor lesz -u, ha a szótő k,h,ch vagy g-ra végződik.

Genitív többes számban, női és semleges nemben, az utolsó magánhangzó eltűnik és az előtte lévő szótag meghosszabbodik, kivéve dlaň´, kosť, idea, vysvedčenie és múzeum mintákban. Hosszabbulás helyett ejtéskönnyebbítő ie vagy ô betű is kerülhet a szóba, vagy ha az utolsó előtti szótag már eleve hosszú, akkor az nem változik.

Érdekesség: az okno (ablak) és az okienko (kisablak) szónak is okien a többes számú genitív alakja.

Névelő

A szlovák nyelvben nincs se határozott, se határozatlan névelő, hasonlóan a legtöbb szláv nyelvhez.

Melléknevek

A szlovák nyelvben a melléknevek nemben, számban és esetben igazodnak ahhoz a főnévhez amelyre vonatkoznak. Mindig a főnév előtt állnak. Végződései:

• hímnem
  • egyes szám: -ý (dobrý) – többes szám (élő/životné) -í (dobrí) (élettelen/neživotné) -é (dobré)
• nőnem
  • egyes szám -á (suchá) – többes szám -é (suché)
• semlegesnem
  • egyes szám -é (zlé) – többes szám -é (zlé)

Ha a melléknév szótövének utolsó szótagja hosszú, akkor rövid -y, -a, illetve -e lesz a végződés, azonban ilyenkor a rövid e nem lágyít.

Érdekesség: a krásne szó kétféleképp ejthető, ha melléknévként használjuk (gyönyörű), a szó végi e nem lágyít, ha határozószónak használjuk (gyönyörűen), akkor lágyít.

A mellékneveknél, ha a szótő "lágy" mássalhangzóra, illetve -c, -dz vagy -j mássalhangzók valamelyikére végződik, ún. „lágy” végződést kapnak.

• hímnem
  • egyes szám -í (cudzí) – többes számban (élő/životné)-í (cudzí), (élettelen/neživotné) -ie (cudzie)
• nőnem
  • egyes szám -ia (cudzia) – többes számban -ie (cudzie)
• semlegesnem
  • egyes szám -ie (cudzie) – többes számban -ie (cudzie)

Melléknevek ragozása

A mellékneveknek nemben, számban és esetben egyeztetni kell a főnévvel.

Egyes szám: kemény szótő

Eset/nem	Hímnem élő	Hímnem élettelen	Nőnem	Semlegesnem
Nominatív	pekný	pekný	pekná	pekné
Genitív	pekného	pekného	peknej	pekného
Datív	peknému	peknému	peknej	peknému
Akuzatív	pekného	pekný	peknú	pekné
Lokál	peknom	peknom	peknej	peknom
Instrumentál	pekným	pekným	peknou	pekným

lágy szótő

Eset/nem	Hímnem élő	Hímnem élettelen	Nőnem	Semlegesnem
Nominatív	cudzí	cudzí	cudzia	cudzie
Genitív	cudzieho	cudzieho	cudzej	cudzieho
Datív	cudziemu	cudziemu	cudzej	cudziemu
Akuzatív	cudzieho	cudzí	cudziu	cudzie
Lokál	cudzom	cudzom	cudzej	cudzom
Instrumentál	cudzím	cudzím	cudzou	cudzím

Többes szám: kemény szótő

Eset/nem	Hímnem élő	Hímnem élettelen, Nőnem, Semlegesnem
Nominatív	pekní	pekné
Genitív	pekných	pekných
Datív	pekným	pekným
Akuzatív	pekných	pekné
Lokál	pekných	pekných
Instrumentál	peknými	peknými

lágy szótő

Eset/nem	Hímnem élő	Hímnem élettelen, Nőnem, Semlegesnem
Nominatív	cudzí	cudzie
Genitív	cudzích	cudzích
Datív	cudzím	cudzím
Akuzatív	cudzích	cudzie
Lokál	cudzích	cudzích
Instrumentál	cudzími	cudzími

Névmások

Birtokos névmások ragozása

A birtokos névmások ragozása melléknévszerű, azonban a harmadik személyű birtokos névmást (Hn: jeho, Nn: jej, tsz: ich) nem ragozzuk.

Összefoglaló táblák a birtokos névmások ragozásáról: Egyes szám

	Hímnem	Nőnem	Semlegesnem	Hímnem	Nőnem	Semlegesnem
Nominatív	môj	moja	moje	náš	naša	naše
Genitív	môjho	mojej	môjho	nášho	našej	nášho
Datív	môjmu	mojej	môjmu	nášmu	našej	nášmu
Akuzatív	môjho / môj	moju	moje	nášho / náš	našu	naše
Lokál	mojom	mojej	mojom	našom	našej	našom
Inštrumentál	mojím	mojou	mojím	naším	našou	naším

Többes szám

	Hímnem élő	Hímnem élettelen, nőnem és semlegesnem	Hímnem élő	Hímnem élettelen, nőnem és semlegesnem
Nominatív	moji	moje	naši	naše
Genitív	mojich	mojich	našich	našich
Datív	mojim	mojim	našim	našim
Akuzatív	mojich	moje	našich	naše
Lokál	mojich	mojich	našich	našich
Inštrumentál	mojimi	mojimi	našimi	našimi

Igék

A szlovák nyelvben három fő igeragozási mintát különböztetnek meg: a-soros (dať, dám, dajú), i-soros( hovoriť, hovorím, hovoria), e-soros, ez két alcsoportra oszlik: -núť végű főnévi igenevekre épülő (stretnúť sa, stretnem sa, stretnú sa) és -ovať végű – ez a gyakoribb -(pozorovať, pozorujem, pozorujú). I-soros igéknél előfordul, hogy y-t írnak abban az esetben, ha kemény a szótő. Kivételek közt több -sť -cť végűeket találunk.

Visszaható igék

A visszaható igéket sa vagy si tag jelöli a mondatban, e kettő nem cserélhető fel egymással. Egyes igékhez mindkettőt használhatjuk, de ez az ige jelentését megváltoztatja: pýtať sa – kérdez, pýtať si – kér. (Bár az utóbbi helyett inkább a prosiť si igét használják.) A sa vagy si jelölőszó helye kötött. Jelen időben a mondatnak vagy a tagmondatnak a második szava: Prosím si (kérek), Ja si prosím (én kérek). Vannak olyan visszaható igék, amelyeknél a sa tagot sám seba (saját magamat), a si tagot sám sebe (saját magamnak) rövidítéseként magyarázhatjuk: obúvať sa – lábbelit húz (általában), obúvať si topánky – cipőt vesz fel (van tárgy).

Példaszöveg

A Miatyánk szövege szlovákul:

Otče náš, ktorý si na nebesiach, posväť sa meno tvoje, príď kráľovstvo tvoje, buď vôľa tvoja, ako v nebi, tak i na zemi.
Chlieb náš každodenný daj nám dnes a odpusť nám naše viny, ako i my odpúšťame svojim vinníkom. A neuveď nás do pokušenia, ale zbav nás zlého.

További információk

Tekintsd meg a Wikipédia szlovák nyelvű változatát!

Nézd meg a Kategória:magyar-szlovák szótár címszót a Wikiszótárban!

• Független magyarországi szlovák portál: www.oslovma.hu
• Szlovák Nemzeti Korpusz (Szlovák Tudományos Akadémia)
• Krátky Slovník Slovenského Jazyka (egynyelvű; Szlovák Tudományos Akadémia)
• Krátky Slovník Slovenského Jazyka régebbi változata
• Magyar nyelvű portál a szlovák nyelv megtanulásához
• Részletes szlovák igeragozás
• Bevezetés a szlovák nyelvbe
• Szlovák ábécé és kiejtés Archiválva 2010. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szlovák nyelv
• Szlovák nyelv online
• Languages-on-the-Web: szlovák linkek
• Szlovák alapkifejezések
• Szlovák online tanfolyam
• Szlovák nyelvjárások térképeArchiválva 2013. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szlovák-magyar-szlovák szótár
• Szlovák-magyar-szlovák szótár
• Szlovák-magyar-szlovák szótár
• Angol-szlovák-angol szótár
• Szlovák-angol-szlovák szótár
• Orosz-szlovák-orosz szótár, nyelvtan és fórum
• PhDr. Caltíková Milada, Slovenský jazyk a literatúra, 2006, ISBN 80-85471-95-7
• Horváth, Kmeť, Pecsenya, Pestiová – Slovenský Jazyk – Szlovák nyelv, ISBN 963-7082-06-9
• Edita Cherková, Magyar – Szlovák Kéziszótár, ISBN 80-967693-7-5
• PhDr. Tankó László, Szlovák – Magyar Kéziszótár – Slovensko – Maďarský Príručný Slovník ISBN 80-967693-6-7
• Szlovák nyelvtani összefoglaló