Ugrás a tartalomhoz

Donaueschingen

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donaueschingen
Donaueschingen címere
Donaueschingen címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBaden-Württemberg
KerületFreiburg
JárásSchwarzwald-Baar-Kreis
PolgármesterThorsten Frei (CDU)
Irányítószám78151–78168
Körzethívószám0771
RendszámVS
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség22 312 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség205 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság686 m
Terület104,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 11″, k. h. 8° 30′ 12″47.953056°N 8.503333°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 11″, k. h. 8° 30′ 12″47.953056°N 8.503333°E
Donaueschingen (Baden-Württemberg)
Donaueschingen
Donaueschingen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Schwarzwald-Baar-Kreis térképén
Elhelyezkedése Schwarzwald-Baar-Kreis térképén
Donaueschingen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Donaueschingen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Donaueschingen városa Németországban, Baden-Württemberg nyugati részén található. A szomszéd települések: északon 13 km-re Villingen-Schwenningen, keleten 24 km-re Tuttlingen, és délre kb. 30 km-re a svájci Schaffhausen. 2003-ban a város lakossága 21 300 fő volt. A város mellett egyesül a Brigach és a Breg folyó, és Dunaként haladnak tovább.

Történet

[szerkesztés]

A helység első említése 889-ből származik, ekkor a Reichenau-kolostor tulajdona lett. 1283-ban I. Rudolf német király Baar és Donaueschingen grófságokat Heinrich von Fürstenbergnek adományozta, ezzel együtt járt a sörfőzési jog is. Innen ered a Fürstenbergi Hercegi Sörfőzde (Fürstlich Fürstenbergische Brauerei). A 18. századtól kezdődően itt volt a Fürstenberg hercegek székhelye.

1806-ban Donaueschingen a badeni nagyhercegség uralma alá került és 1810-ben városi rangra emelték. A város nagy része elpusztult az 1908-as tűzvészben.

Donaueschingen hagyományosan katonai garnizon volt; a második világháború óta a francia katonaság állomásozott itt az 1990-es évek elejéig, illetve az amerikai légierő kórházat tartott fent.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Kastély (Schloss) - a város keleti oldalán fekvő nagy parkban áll. A kastélyt 1772-ben kezdték építeni, majd a 19. század végén átalakították. E kastély parkjában van a Duna forrása (Donauquelle), melyet A. Weinbrenner allegorikus márványszobrok díszítette kútja vesz körül.
  • Károly-épület (Karlsbau) - a kastély mellett található. Benne Matthias Grünewald műveinek kiállítása látható.
  • Udvari Könyvtár (Hofbibliotek) - a Haldenstrassén található. A barokk stílusú könyvtárban 140 000 kötet könyvet őriznek, köztük mintegy 1600 középfelnémet kéziratot is.

Gazdaság

[szerkesztés]

A városban majdnem 1000 különböző vállalkozás működik, ezek közül 24 közepes méretű, összesen 2200 alkalmazottal. Donaueschingen regionális vasúti csomópont, négy vasútvonal metszéspontjában. Három országos autópálya találkozik a város mellett: a B27-es (Stuttgart – Schaffhausen), a B31-es (Freiburg – Lindau) és a B33-as (Offenburg – Konstanz). A Duna-menti kerékpárút Donaueschingenben kezdődik; ez Európa egyik legismertebb és leghosszabb kerékpárútja.

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasút

[szerkesztés]

A településen halad keresztül a Schwarzwaldbahn vasútvonal.

Polgármesterek

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Hofbibliothek, Heiligenleben Codex egy lapja
    Hofbibliothek, Heiligenleben Codex egy lapja

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Donaueschingen
A Wikimédia Commons tartalmaz Donaueschingen témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Donaueschingen&oldid=26386994”