Felső-patak-hegy
| Felső-patak-hegy | |
 | |
| Kőbánya a Felső-patak-hegyen | |
| Magasság | 312 m |
| Hely |  Magyarország,Budapest és Solymár |
| Hegység | Budai-hegység |
| Elhelyezkedése | |
 Felső-patak-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
| |
 é. sz. 47° 34′ 46″, k. h. 18° 56′ 59″47.579450°N 18.949717°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 46″, k. h. 18° 56′ 59″47.579450°N 18.949717°E | |
Felső-patak-hegy
Pozíció Solymár-Nagykovácsi térképén
| |
 | |
A Felső-patak-hegy a Budai-hegység egyik magaslata Budapest közigazgatási határán, a csúcstól délre eső lejtői a II. kerületben, északi-északnyugati lejtői Solymár területén találhatók.
Magassága 312 méter, alapkőzete dolomit, amit hárshegyi homokkő fed. Északnyugati, a Jegenye-völgyre néző oldala meredek, tölgyerdő borítja; a némileg lankásabb déli és délkeleti oldala jobbára fátlan. Az északi részén a hárshegyi homokkőből változatos tömbök és ingókövek alakultak ki.
A hegységen belül a nagyjából északnyugat-délkeleti irányban húzódó Hármashatár-hegyi tömbhöz tartozik, annak egyik legnyugatibb csúcsa; nyugati szomszédja (egyben a hegytömb legnyugatibb magaslata) a Les-hegy, keleti szomszédja a pesthidegkúti Kálvária-hegy. Északi előhegye a Pap-hegy nevet viseli, amelytől a hegy főtömegét az Őz-völgy választja el.
Keleti részén, közvetlenül a városhatár mellett, már solymári területen jelentős kiterjedésű dolomitbánya alakult ki, amely a méreteiből ítélve akár több évtizeden át használatban lehetett; a 2010-es évek elején már megindult a rekultivációja.
Irodalom
[szerkesztés]- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 418. o. ISBN 963-05-6410-6
