Hárs-hegyi Szent Miklós-barlang
Hárs-hegyi Szent Miklós-barlang | |
A Hárs-hegyi Szent Miklós-barlang bejárata | |
Hossz | 18 m |
Mélység | 12 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 12 m |
Tengerszint feletti magasság | 405 m |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest |
Földrajzi táj | Budai-hegység |
Típus | hévizes eredetű, inaktív |
Barlangkataszteri szám | 4732-9 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 31′ 55″, k. h. 18° 57′ 22″47.531950°N 18.956140°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 55″, k. h. 18° 57′ 22″47.531950°N 18.956140°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hárs-hegyi Szent Miklós-barlang témájú médiaállományokat. |
A Hárs-hegyi Szent Miklós-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai-hegységben elhelyezkedő Budapest II. kerületében, a Nagy-Hárs-hegyen található egyik barlang.
Leírás
[szerkesztés]A Nagy-Hárs-hegy csúcsától D–DK-re 380 m-re, meredek hegyoldalban lévő 3 m magas mészkőkibúvás tövében nyílik. A hegy Ny–DNy-i oldalán található kőfejtőtől kb. 250 m-re K–ÉK-i irányban van. A barlang a kőfejtő mellett elhaladó ösvénytől nem messze helyezkedik el.
Bejárata kőfülkeszerű, 2 m magas és 1,3 m széles. Oligocén homokkőben alakult ki, csak a bejárati része jött létre felső triász dachsteini mészkőben. Járatai tág, ÉNy–DK-i irányú hasadék mentén helyezkednek el. Feltáró munkával valószínűleg újabb járatok válnának ismertté.
1992-ben volt először Hárs-hegyi Szent Miklós-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. 1992. évi megtalálásának napja, Miklós nap alapján lett elnevezve.
Kutatástörténet
[szerkesztés]Az 1973-ban megjelent, A rejtélyes Bátori-barlang című könyvben le van írva egy név nélküli barlang a Nagy-Hárs-hegy oldalában, amely valószínűleg a Hárs-hegyi Szent Miklós-barlang. A barlang bejáratának tetején 30 cm hosszú, legömbölyített élű és háromszög alakú fúró-feszítővas lenyomatot találtak Vajna György és Zolnay László. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a barlang.
Az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjai 1992. december 6-án bukkantak rá a barlangra. A kéziratban található leírások szerint a barlang a Hárs-hegy csúcsától D–DK-re 380 m-re nyílik és előttük még senki nem írt a barlangról. A barlang szerintük korábban már ismert volt, mert abban ismeretlen eredetű bontásnyomokat találtak. 1992-ben Dianovszki T., Hűvös A., Kocsis A. és Kárpát József felmérték a barlangot, majd a felmérés felhasználásával elkészült a barlang alaprajz térképe és hossz-szelvény térképe. A térképek 1:100 méretarányban mutatják be a barlangot. A térképlapon jelölve van az É-i irány. A barlang a felmérés szerint 18 m hosszú és 12 m mély.
A szakosztály 1992. évi jelentésében található két olyan, színes fénykép, amelyek a barlangot szemléltetik. Az 1992. évi Karszt és Barlangban megjelent beszámolóban az olvasható, hogy terepbejáráskor találtak rá a 18 m hosszú és 12 m mély barlangra a szakosztály tagjai. 2004. október 12-én Egri Csaba készítette el a barlang fénykép-dokumentációját. 2007-től 2009-ig az Anubisz Barlangkutató Csoport és az Adrenalin Barlangkutató Egyesület végeztek a Hárs-hegyi Szent Miklós-barlangban bontómunkát és takarították az üreget.
Irodalom
[szerkesztés]- Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 88. old.
- Kárpát József: Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1992. évi kutatási jelentése. Kézirat. Budapest, 1993. január 20. 8., 51–53., 120. oldalak és két fénykép a 83. és a 84. oldalak között (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kocsis András – Turi Zoltán: Kutatási jelentés az Anubisz barlangkutató csoport és Adrenalin barlangkutató egyesület 2007. évi kutató tevékenységéről. Kézirat, 2008. január 29. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. (Nincs említve a könyvben a barlang.)
- Turi Zoltán: Kutatási jelentés az Anubisz Barlangkutató Csoport és Adrenalin Barlangkutató Egyesület 2009. évi kutató tevékenységéről. Kézirat. Budapest, 2010. január 5. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Vajna György: A rejtélyes Bátori-barlang. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1973. 77–78. old.
- –: Kutatási jelentés az Anubisz Barlangkutató Csoport és az Adrenalin Barlangkutató Egyesület 2008. évi kutató tevékenységéről. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)