Kövesd (település)
| Kövesd (Cuieșd) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Tataros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tataros |
| Irányítószám | 417091 |
| SIRUTA-kód | 27775 |
| Népesség | |
| Népesség | 367 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 06′ 41″, k. h. 22° 17′ 41″47.111430°N 22.294850°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 41″, k. h. 22° 17′ 41″47.111430°N 22.294850°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kövesd (Cuieșd), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Réz-hegység alatt, a Gyepes-patak mellett, Élesdtől északnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kövesd Árpád-kori település. Nevét már 1283-ban p. Kuesd néven említette a püspöki tizedjegyzék.
1360-ban Kwesd, 1475-ben Kewesd, 1808-ban Kövesd h., Kujesd, 1913-ban Kövesd néven írták.
1324 p. Kuesd a Rátót nemzetség birtokai közé tartozott, melyen 1283-ban (?) Leustach, István és Olivér fiai osztoztak meg.
1324-ben Olivér unokája: László a rokon Roland nádor fiait azzal vádolta meg, hogy e birtokon 7 évvel azelőtt hatalmaskodtak.
1336-ban Kövesd csere tárgyául szolgál a Rátót és a Csanád nemzetségbeliek között.
1360-ban a Telegdiek a földesurai.
A 15. században a leleszi levéltár egyik oklevele már a mai nevén említi.
A 19. század elején birtokosai a gróf Batthyányak voltak, a 20. század elején pedig gróf Zichy Jenő volt itt a nagyobb birtokos, aki az ide tartozó Magaslakon szép kastélyt is épített.
A község határában jó minőségű malomkő-anyag is volt.
1910-ben 618 lakosából 24 magyar, 50 szlovák, 514 román volt. Ebből 54 római katolikus, 11 református, 541 görögkeleti ortodox és 11 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
[szerkesztés]Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
