1913

1913 más naptárakban
Gergely-naptár	1913
Ab urbe condita	2666
Bahái naptár	69 – 70
Berber naptár	2863
Bizánci naptár	7421 – 7422
Buddhista naptár	2457
Burmai naptár	1275
Dzsucse-naptár	2
Etióp naptár	1905 – 1906
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1968 – 1969
Shaka Samvat	1835 – 1836
Holocén naptár	11913
Iráni naptár	1291 – 1292
Japán naptár	2573 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4609–4610
Kopt naptár	1629 – 1630
Koreai naptár	4246
Muszlim naptár	1331 – 1332
Szeleukida naptár	2224–2225
Örmény naptár	1362 ԹՎ ՌՅԿԲ
Thai szoláris naptár	2456
Zsidó naptár	5673 – 5674

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1908 – 1909 – 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918

Események

Határozott dátumú események

• január 3. – Károlyi Mihály párbaja Tisza Istvánnal.
• január 4. – Balogh Jenő váltja Székely Ferencet az igazságügy-miniszteri tárca élén.
• január 26. – Az első Balkán-háború során az oszmán hadsereg katasztrofális vereséget szenved a bolgároktól a bulairi csatában.
• február 15. – Vízre bocsátották az Osztrák-Magyar Birodalom haditengerészetének új cirkálóját, az SMS Novarát.
• február 19. – A nők egyenjogúságáért küzdő szüfrazsett mozgalom tagjai felrobbantják a brit miniszterelnök, Lloyd George vidéki házát.
• február 22. – Kivégzik Francisco Ignacio Madero mexikói államelnököt és helyettesét, Pino Suárezt.
• február 23. – Rudolf von Montecuccolit Anton Haus váltja fel a Császári és Királyi Haditengerészet élén.
• február 26. – Zichy János grófot Jankovich Béla váltja a vallás- és közoktatásügyi miniszteri székben.
• március 4. – Hivatalba lép Thomas Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke.
• április 1. – Paolo Thaon di Revelt nevezik ki az Olasz Haditengerészet vezérkari főnökévé.
• április 13–21. – Belgiumon általános sztrájkhullám söpör végig.
• április 30. – Új választójogi törvény Magyarországon.
• május 3. – II. Vilmos német császár javaslatára a császári haditengerészeten belül felállítanak két önálló tengeri repülő-alegységet, ez a nap a német tengeri repülés születésnapja. (A Berlin melletti Johannisthalban megalakul a haditengerészeti léghajóosztály, míg a Danzig melletti Putzigban a haditengerészeti repülőosztály.)
• május 23. – Václav Klofáč, a Cseh Nemzeti Szocialista Párt vezetője a bécsi parlamentben kijelenti, miszerint „A németek és magyarok monarchiája továbbra is lehetetlenség, és katasztrófát eredményezhet. Mi, csehek követeljük azt a helyet, amely bennünket ebben az államban megillet.”
• május 30. – A londoni békével véget ér az első balkáni háború. (Az Oszmán Birodalom szinte egész európai területét elveszti. Független új államként elismeri Albániát. Bulgária a Balkán legnagyobb államává válik.)
• június 10. – Megalakul Tisza István második kormánya.
• június 14. – Egyesülnek a függetlenségi pártok, Károlyi Mihály az új párt ügyvezető elnöke.
• június 29. – Macedónia felosztása miatt kirobban a második Balkán-háború. (A bolgárok megtámadják a Macedóniában lévő szerb és görög csapatokat, hogy megszerezzék Macedóniát. A háború bolgár vereséggel zárul.)
• július 21. – Egyiptomban a kormány új alkotmányt vezet be.
• július 26. – A csehországi tartományi gyűlést ötéves működésképtelenség után feloszlatják, helyébe tartományi közigazgatási bizottságot állítanak.
• július 29.
  • Andrej Hlinka elnök vezetésével Zsolnán végérvényesen megalakul a Szlovák Néppárt, mely a katolikus szlovákság ellenzéki pártja kíván lenni.
  • A londoni nagyköveti konferencia véglegesen is elismeri az önálló Albán Fejedelemséget.
• augusztus 10. – A bukaresti béke lezárja a második Balkán-háborút. (Macedóniának a továbbiakban csak kis része tartozik Bulgáriához. A Balkán-háborúk eredményeként Szerbia területe 48,3 ezer km²-ről 87,4 ezer km²-re, lakossága 3 millióról 4,5 millióra, Montenegró területe 9 ezer km²-ről 14,24 ezer km²-re, lakossága 275 ezerről 500 ezerre nő.)
• szeptember 10. – Megnyitják a Lincoln Highway-t az első szilárd burkolatú közutat az Egyesült Államok keleti és nyugati partja között.
• október 1. – A Pancho Villa vezette mexikói forradalmárok elfoglalják Torreónt.
• október 12. – Ferenc József ratifikálja a német–olasz–osztrák–magyar haditengerészeti megállapodást.
• október 17.
  • Lezuhan a Ferdinand von Zeppelin által tervezett léghajó.
  • Osztrák-magyar ultimátum Szerbiának Albánia kiürítésére.
• november 1. – Hatályba lép a hármas szövetség második haditengerészeti megállapodása.
• november 9. – Elsüllyed a SS Argus szénszállító gőzhajó.
• november 26. – Kompromisszum a magyar kormány és a horvát-szerb koalíció között. (A kormány megígéri az alkotmányosság visszaállítását, a vasúti szabályzat horvátokra sérelmes rendelkezésinek visszavonását. Cserébe a koalíció elfogadja a dualizmus fennálló formáját, s vállalja a pénzügyi egyezmény ideiglenes, 1915. májusáig tartó meghosszabbítását.)
• november 27. – Skerlecz Iván báró kerül a horvát báni székbe.
• december 16. – Választások Horvátországban, amelyen a horvát-szerb koalíció abszolút többséget szerez.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • Károlyi István vezetésével egyesül a képviselőházban lévő függetlenségi frakció.
  • Galíciában Wincenty Witos megalapítja a „Piast” Lengyel Parasztpártot.

Az év témái

1913 a festészetben

• Elkészül Umberto Boccioni Az izmok dinamizmusa című futurista bronzszobra.
• Max Liebermann német impresszionista festő megfesti a Tavasz a Wannsee mellett című képét.
• Kazimir Malevics orosz avantgárd festő megfesti a Fekete négyzet fehér alapon című alkotását.

1913 a filmművészetben

• The Squaw Man címmel elkészül az első hollywoodi játékfilm.
• Elkészül az első Charlie Chaplin-film.
• Traffic in Souls – rendező George Loane Tucker
• Les Miserables (Nyomorultak) – rendező Albert Capellani
• Der andere (A másik) – rendező Max Mack
• Ali rózsáskertje – rendező Damó Oszkár
• Márta – rendező ifj. Uher Ödön
• A papagáj – rendező Góth Sándor
• Rablélek – rendező Kertész Mihály
• Sárga csikó – rendező Félix Vanyl

1913 az irodalomban

• Megjelenik Ady Endre verseskötete, a Magunk szerelme.
• Megjelenik Guillaume Apollinaire Szeszek című verseskötete.
• Babits Mihály megjelenteti Dante-fordításának első kötetét, a Pokolt, valamint A gólyakalifa regényét.
• Megjelenik Franz Kafka Az ítélet című regénye.
• Marcel Proust francia író írni kezdi Az eltűnt idők nyomában című regényciklusát.
• Színpadra viszik George Bernard Shaw Pygmalionját
• Megjelenik Tóth Árpád első kötete, a Hajnali szerenád.

1913 a sportban

• Az FTC nyerte a labdarúgó-bajnokságot. Ez volt a klub nyolcadik bajnoki címe.

1913 a tudományban

• Megjelenik B. Russell és A.N.Whitehead Principa mathematica című művének harmadik kötete.
• Niels Bohr dán fizikus megalkotja atommodelljét.
• Albert Schweitzer Afrikában kórházat alapít.
• október 7-én a Ford Highland Parki gyárában elindítják az első futószalagot.
• Pittsburghban megnyílik az első benzinkút.

1913 a vallásban

• június 16. – Tours-i Szent Márton ereklyéjét Mikes János püspök ünnepélyesen a szombathelyi székesegyházba hozza.

1913 a zenében

• Az USA déli államaiban, főleg New Orleansban a fehér és a fekete kultúra találkozásából megszületik a dzsessz.

Születések

• január 5. – Molnár István, olimpiai bajnok vízilabdázó († 1983)
• január 6. – Edward Gierek, lengyel kommunista politikus († 2001)
• január 9. – Richard Milhous Nixon, az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke († 1994)
• január 10. – Gustáv Husák, szlovák kommunista politikus, 1975 és 1989 között Csehszlovákia államfője († 1991)
• január 10. – Mehmet Shehu, albán politikus († 1981)
• január 15. – Lloyd Bridges, amerikai színész († 1998)
• január 25. – Witold Lutosławski, zeneszerző († 1994)
• január 31. – Walter Winterbottom angol labdarúgó, edző († 2002)
• február 27. – Irwin Shaw, amerikai író († 1984)
• március 10. – Kovács Imre, politikus, író († 1980)
• március 14. – Osvaldo Moles, brazil újságíró († 1967)
• március 18. – Werner Mölders német vadászrepülő pilóta († 1941)
• március 22. – Sabiha Gökçen Törökország első női pilótája, a világ első női harci pilótája, Mustafa Kemal Atatürk örökbe fogadott gyermeke († 2001)
• március 26. – Erdős Pál, matematikus († 1996)
• április 8. – Kővágó József katonatiszt, mérnök, politikus, polgármester († 1996)
• április 24. – Jékely Zoltán, költő, író, műfordító († 1982)
• május 23. – Brandi Jenő, olimpiai bajnok vízilabdázó († 1980)
• május 27. – Wols, eredeti nevén Alfred Otto Wolfgang Schulze, német festő, grafikus és fotográfus († 1951)
• június 1. – Sőtér István, író, irodalomtörténész († 1988)
• június 6. – Gobbi Hilda, Kossuth-díjas magyar színésznő († 1988)
• június 18. – Oswald Teichmüller, matematikus († 1943)
• június 19. – Gyurkovics Mária, Kossuth-díjas magyar operaénekes († 1973)
• június 22. – Weöres Sándor, Kossuth-díjas magyar író, költő († 1989)
• június 30. – Vayer Lajos, művészettörténész († 2001)
• július 14. – Gerald Ford, az Amerikai Egyesült Államok 38. elnöke († 2006)
• július 17. – Hazai Kálmán, olimpiai bajnok vízilabdázó († 1996)
• július 29. – Szőkefalvi-Nagy Béla, matematikus († 1998)
• július 31. – Kosáry Domokos, Széchenyi-díjas magyar történész, az MTA volt elnöke († 2007)
• augusztus 12. – Tarján Róbert, orvos, az orvostományok doktora († 1979)
• augusztus 13. – III. Makariosz érsek, Ciprus első elnöke († 1977)
• augusztus 14. – Gáti Ödön sütőmunkás († 1978)
• augusztus 16. – Menáhém Begín, izraeli miniszterelnök († 1992)
• augusztus 17. – Kurnik Ernő agrármérnök, növénynemesítő, az MTA tagja († 2008)
• augusztus 20. – Varsányi István, a lengyel nyelv nyelvtanára, műfordító, embermentő a II. világháború idején († 1981)
• augusztus 26. – Bulla Elma, Kossuth-díjas magyar színésznő († 1980)
• szeptember 5. – Donáth Ferenc politikus, történész, agrárközgaszdász († 1986)
• szeptember 7. – Papp Bertalan, kétszeres olimpiai bajnok kardvívó († 1992)
• szeptember 12. – Jesse Owens, amerikai atléta, négyszeres olimpiai bajnok († 1980)
• szeptember 23. – Tarics Sándor, olimpiai bajnok vízilabdázó, építészmérnök († 2016)
• október 8. – Rónay György, író, költő († 1978)
• október 10. – Joe Simon amerikai képregényíró, rajzoló és szerkesztő († 2011)
• október 15. – Wolfgang Lüth német tengeralattjáró kapitány († 1945)
• október 16. – Harangi Imre, olimpiai bajnok ökölvívó († 1979)
• október 19. – Forrai Miklós, karmester, énektanár († 1998)
• október 22. – Robert Capa, (Friedmann Endre) magyar származású fotóművész († 1954)
• október 23. – Geisler Eta hímzőnő, illegális kommunista agitátor († 1931)
• október 25. – Klaus Barbie egy SS-Hauptsturmführer, katona és Gestapo-tag volt († 1991)
• november 3. – Rökk Marika, színész-táncosnő, operett primadonna († 2004)
• november 4. – Ságvári Endre, jogász, ellenálló († 1944)
• november 7. – Albert Camus, francia író († 1960)
• november 14. – Faragó György magyar zongoraművész († 1944)
• november 15. – Mijagucsi Szeidzsi, japán színész († 1985)
• november 18. – Rozsda Endre, magyar-francia szürrealista festő († 1999)
• november 22. – Benjamin Britten, angol zeneszerző († 1976)
• november 27. – Benda Kálmán, történész († 1994)
• december 7. – Szántó Piroska festőművész († 1998)
• december 11. – Jean Marais francia színész († 1998)
• december 16. – Kovács István atomfizikus, az MTA tagja, a molekulaspektroszkópia kiemelkedő tudósa († 1996)
• december 18. – Gyóni Mátyás történész, bizantinológus († 1955)
• december 18. – Willy Brandt Nobel-békedíjas német szociáldemokrata politikus, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja († 1992)
• december 23. – Anna Margit magyar festőművésznő († 1991)

Halálozások

• január 2. – Léon Teisserenc de Bort francia meteorológus (* 1855)
• február 8. – John George Brown angol-amerikai festő (* 1831)
• február 22. – Ferdinand de Saussure svájci nyelvész (* 1857)
• március 11. – Lengyel Béla vegyész, akadémikus, egyetemi tanár (* 1844)
• március 11. – Ábrányi Kornél író, újságíró (* 1849)
• április 8. – Kőnig Gyula magyar matematikus, az MTA tagja (* 1849)
• május 2. – Láng Adolf építész, a magyar historizmus képviselője (* 1848)
• július 4. – Klösz György fényképész (* 1844)
• augusztus 2. – Pfaff Ferenc építész (* 1851)
• augusztus 9. – Szinnyei József bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész (* 1830)
• augusztus 29. – Ivanóczy Ferenc író, szlovén politikai vezető, Muraszombat esperese (* 1857)
• szeptember 15. – Vámbéry Ármin orientalista, egyetemi tanár (* 1832)
• szeptember 30. – Rudolf Diesel német mérnök (* 1858)
• augusztus 19. – Allaga Géza cselló- és cimbalomművész, zeneszerző (* 1841)
• november 22. – Tokugava Josinobu, az utolsó japán sógun (* 1837)
• december 8. – Rudnyánszky Gyula magyar költő és hírlapíró. (* 1858)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

Fizikai	Heike Kamerlingh Onnes, holland fizikus
Kémiai	Alfred Werner svájci kémikus
Orvosi-fiziológiai	Charles Richet, francia orvos, fiziológus
Irodalmi	Rabindranáth Tagore, indiai író
Béke	Henri La Fontaine, belga jogász, politikus

Európai időjárás

Hideg, esős nyár június végétől augusztus végéig, csekély, savanykás és késői szőlőtermés.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz 1913 témájú médiaállományokat.

• ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.  
• ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József – Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004. ISBN 963 05 8106 X  
• ↑ Klíma: Christian Pfister – Heinz Wanner: Klíma és társadalom Európában: Az utolsó ezer év. Budapest: Osiris. 2024. = osiris társadalomtudományi könyvtár, ISBN 978 963 276 506 8