Székelytelek
| Székelytelek (Sititelec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Biharhosszúaszó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Biharhosszúaszó |
| Irányítószám | 417294 |
| Körzethívószám | +40 x59[1] |
| SIRUTA-kód | 29715 |
| Népesség | |
| Népesség | 349 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 169 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 52′ 36″, k. h. 21° 54′ 03″46.876700°N 21.900854°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 36″, k. h. 21° 54′ 03″46.876700°N 21.900854°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székelytelek (románul Sititelec) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyváradtól délre, a Király-erdő nyúlványai alatt, Biharsályi, Nyárszeg és Biharhosszúaszó közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falu nevét már 1213-ban említette oklevél Scecul alakban.
1291-ben Zekulteluk, 1415-ben Zekeltelek, 1808-ban Székelytelek néven írták.
A település első lakói valószínűleg a magyarok székely törzséből valók lehettek.
A falu a tatárjárás alatt elnéptelenedett, de a 13. század végére újranépesült, ekkor kaphatta neve után a „-telek” toldalékot.
1332-ben már egyháza is volt, papja ekkor 6 garas pápai tizedet fizetett. A nagyváradi 1. sz. káptalan birtoka volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: "Szityityelek falu, Bihar vármegyében, 519 óhitű, 170 görögkatolikus, 8 ágostai, 2 zsidó lakossal, 2 anyatemplommal. Határa 2000 hold. Bírja a váradi deák káptalan."[3]
1910-ben 1246 lakosából 53 magyar, 1152 román volt. Ebből 289 görögkatolikus, 17 református, 17 evangélikus, 883 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.
Babonya
[szerkesztés]Az Árpád-korban Székelytelektől északkeletre feküdt Babonya település is, melyet 1800-ban pr. Babonya, Babostyatanya néven említettek az oklevelek.
Nevét 1291-ben említette először oklevél Babana alakban.
1300-ban Babuna, 1319-ben Babana, 1325-ben Babonya néven írták.
1325-ben Babonya a Katapán nemzetséghez tartozó Gergely ispán birtoka volt.
Gergely ispánt 1291-ben a Zaránd vármegyei Köbli birtokosának írták.
1300-ban szőlőt művelt Váradon és Méhes falut kapta megőrzésre.
1306-ban Gergely ispán választott bíró volt Kopasz nádor és a Szeriek perében.
1319-ben Gergely már nem élt, özvegyeként Pál bán leányát említették. Gergely gyermekei közül leánya 1325-ben volt említve, mint Kárászi Sándor özvegye. István pedig a csanádi Semlek mester serviense volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1816-ban épült.
- Görögkeleti temploma a 18. század közepe körül épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Györffy György: Bihar vármegye
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
