Ugrás a tartalomhoz

Kisbáród

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbáród (Borozel)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségNagybáród
Rangfalu
KözségközpontNagybáród
Irányítószám417066
SIRUTA-kód27588
Népesség
Népesség580 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság287 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 21″, k. h. 22° 33′ 44″47.005965°N 22.562154°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 21″, k. h. 22° 33′ 44″47.005965°N 22.562154°E
SablonWikidataSegítség

Kisbáród (románul: Borozel) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Kis-Báród, a Réz-hegység alatt a hasonnevű patak mellett, Körösgégény és Nagybáród közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Kisbáród Báród nevét 1392-ben, majd 1393-ban Olahbarod néven említették először az oklevelek. 1510-ben Kysbarod, 1808-ban Bárod (Kis-), Borodzel, 1888-ban Kis-Báród (Borozel), 1913-ban Kisbáród néven írták.

1500-ban Kysbarod néven a Venter család birtokaként említették. Régen a község a báródsági kerülethez tartozott. Itt volt az élesdi járás egyik körjegyzősége is.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kis-Báród, Bihar vármegyében, 395 görög katholikus, 10 római katholikus, 14 református, 20 zsidó lakossal, görög katholikus anyatemplommal.”

1910-ben 719 lakosából 39 magyar, 676 román volt. Ebből 580 görögkatolikus, 110 görögkeleti ortodox, 18 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1873-ban épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv