Ugrás a tartalomhoz

Kiskopács

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskopács (Copăcel)
Kiskopács ortodox temploma
Kiskopács ortodox temploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségKiskopács
Rangközségközpont
KözségközpontKiskopács
Irányítószám417205
SIRUTA-kód28825
Népesség
Népesség422 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′, k. h. 22° 09′47.000000°N 22.150000°EKoordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 22° 09′47.000000°N 22.150000°E
SablonWikidataSegítség

Kiskopács (Copăcel) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.


Fekvése

[szerkesztés]

A Király-erdő alatt, Élesdtől délnyugatra, Kegyek és Élesdszurdok közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Kiskopács nevét 1508-ban említette először oklevél Kupachel néven, majd 1580-ban ugyancsak Kupachel, 1808-ban pedig Kopacsel néven írták.

A török hódoltság előtt a Telegdi család volt a település birtokosa. 1508-ban Telegdi István kincstárnok új adománylevelet kapott rá. Az 1800-as évek elején a gróf Frimont és a Lónyay család volt a földesura, majd gróf Frimont Theodora örököseinek volt itt nagyobb birtoka.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: "Bihar vármegyében, dombos, erdős vidéken, 413 óhitű lakossal, anyatemplommal. Határa 4662 hold,...van pataka, mellyből isznak. Bírja gróf Frimont Béla, kinek itt derék udvarháza van."

1910-ben 760 lakosából 20 magyar, 729 román volt. Ebből 9 római katolikus, 10 református, 733 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görög keleti temploma – az 1800-as évek elején épült.

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások

[szerkesztés]