Szeretjük a textilszatyrokat, de általában azzal szembesülünk, hogy a készen kaphatóknak túl hosszú a füle a mi termetünkhöz mérten. Vagy olyan hosszú, hogy időnként a földön húzzuk, vagy annyira rövidke, hogy nem tudjuk a vállunkra venni. Olykor a szatyor mérete nem tetszik.
De mindennek vége, most már méretre készült, minden kritériumnak megfelelő, jó kis pakolós bevásárlótáskáink vannak, amiknek ráadásul rövidebb és hosszabb füle is van. Lehet kézben vinni, vállra akasztani, teletömni édességgel zöldséggel.
Mindkettő ikeás anyagból készült, amik már régóta várták, hogy felhasználjuk őket. Eszter a füleket táskahevederből készítette...
... az enyémhez pedig a táska anyagát használtam fel. A keskeny anyagok kifordítása elég melós volt, de két fül közt rájöttem a technikára.
A sokhetes karantén és a maszkhiány vett rá, hogy végre elővegyem a varrógépet, és túllépjek a "mindegy hogyan, de felhajtom ezt a nadrágot" tudáson. Visszatekintve, az első maszkok kicsit jobbak voltak a vállalhatatlan kategóriánál. (Azóta szét is szedtem mindegyiket, és újból összevarrtam, valamint megállapítottam, hogy nem sikerült kétszer ugyanazt a méretet kiszabnom. Persze ha nem hagyom el mindig a szabásmintát, akkor talán egyformák lettek volna.)
Nem vállalkoztam volna rá, ha nincs Eszter, aki kellő tapasztalattal, tudással és sok türelemmel instruál engem Messengeren keresztül, miközben én csigatempóban noszogatom a varrógépet. Így alakult át a Pénteki Kreatív Délután, és jön létre bármely nap délutánján, mikor időnk és kedvünk van.
