Két és fél éve tart a háború Ukrajnában, Oroszország pedig most egy jelentős ipari eszköz lefoglalásához közeledik: egy olyan szénbányáról van szó, amely létfontosságú az ukrán acélipar számára. Ahogy a The Economist fogalmazott: „enélkül az ország megmaradt acélipara megnyomorodik.”  

A jelentések szerint az orosz hadsereg mindössze 8-12 kilométerre van Pokrovszktól keletre. A civilek már menekülnek, az ukránok pedig a várostól nyugatra már kiásták az új védelmi vonalakat, hogy legyen hová visszavonulniuk, ha a város, amely kulcsfontosságú ellátási csomópont Donyeck megyében, elesik. 

A végtelen sztyeppék területeként ismert Donbász régiót a 19. század végén iparosították. Az Orosz Birodalom kihasználta az ott lévő, szénben gazdag lelőhelyeket, a közelben lévő vasércet, és komoly vas-, illetve acélipart épített ki. Donbász felének az elvesztése 2014-ben Ukrajnának azt is jelentette, hogy nem juthatott hozzá az addigi szénlelőhelyei 80 százalékához. Mariupol ostroma alatt, 2022-ben a város két acélgyára megsemmisült, ami jelentősen csökkentette az ország acélipari kapacitását. Emlékezetes, hogy milyen nehezen verték ki az oroszok az ukrán csapatokat az Azovsztal-gyárból.  

A Pokrovszkhoz közeli bánya mellé telepítettek egy modern üzemet 1990-ben, amely Ukrajna legnagyobb kokszelőállító létesítménye. E nyersanyag létfontosságú a vas olvasztásához. A gyár a Metinvest vállalaté, amelynek a tulajdonosa Rinat Ahmetov, Ukrajna egyik leggazdagabb embere. Szintén az övé a két mariupoli acélüzem. 

Az oroszok vélhetően külön figyelmet szentelnek Ahmetov vagyonára. Az oligarcha 2014-ig kulcsfontosságú politikai és gazdasági szereplő volt Donbászban és egész Ukrajnában, a Kreml pedig úgy vélte a régióban meggazdagodott úriemberről, hogy a szakadárok és Oroszország mellé áll. Amikor azonban Ukrajnát kezdte támogatni, azt árulásnak tekintették, és lefoglalták a birtokait. Ma az a csillogó stadion is elhagyatottan hever, amelyet 2009-ben építtetett a tulajdonában lévő Sahtar Donyeck futballcsapat számára. 

A pokrovszki bányacsoport a hozzá tartozó üzemekkel és az igazgatási épületekkel együtt 6 ezer embert foglalkoztat, akik közül jelenleg mintegy ezren a fegyveres erőknél szolgálnak. Ez a legnagyobb kokszbánya Ukrajnában. A Metinvest ebben az évben 5,3 millió tonna szenet szeretne a felszínre hozni. 2021-ben, a két mariupoli üzem elvesztése előtt az ország 21,4 millió tonna nyersacélt termelt, 2023-ban ez 6,2 millióra csökkent. Három éve Ukrajna a világ 14. legnagyobb acéltermelője volt, 2023-ban viszont a 24. helyre esett vissza. 

A The Economistnak az egyik ukrán elemző megjegyezte, hogy az oroszoknak nem kell ténylegesen elfoglalniuk a bányát ahhoz, hogy kivonják azt az ukrán gazdaságból. Megtehetik úgy is, ha megszakítják az áramellátást vagy megsemmisítik az utakat, amelyen a termékeket nyugat felé szállítják. Az egyik veszélyeztetett bánya Udacsne falu közelében, Pokrovszktól alig tíz kilométerre nyugatra található. Várhatóan ugyanez a sors vár a másik bányára az Udacsnétól 18 km-re északra fekvő Dobropilljában.  

Az ukrán acéltermelésnek megoldhatatlan feladatot jelentene az átállás az itteni kokszról az importra. Nem igazán tudják, hogy honnan lehetne beszerezni, ráadásul az ország kikötői az exportra vannak kihegyezve, a katonai veszélyekről nem is beszélve. 

A 2022 februárjában kezdődött teljes körű invázió előtt az acél tette ki Ukrajna exportjának egyharmadát.  

Azóta a gazdaság harmadával zsugorodott. Olekszandr Kalenkov, az Ukrmetalurgprom fém- és bányaipari lobbicsoport vezetője egy múlt havi konferencián azt mondta, hogy a pokrovszki koksz elvesztése az acéltermelés további katasztrofális csökkenéséhez vezetne. Hozzátette, hogy az idén 7,5 millió tonnát érhetnének el, de a város elvesztése esetén ez évi 2-3 millióra csökkenne. Tehát jövőre a tervezett acéltermelés akár 80 százalékkal is kevesebb lehet. És ezt az oroszok is tudják.  

(Forrás: Economist)