KiemeltTanít a történelem
Nincs új a nap alatt. Már a Mediciek is megmutatták, miért érdemes kiszolgálni a globális nagytőkét  

Nincs új a nap alatt. Már a Mediciek is megmutatták, miért érdemes kiszolgálni a globális nagytőkét  

A Medici család közel 300 évig uralta Firenzét, pártfogolta a művészeteket és a várost Európa kulturális központjává tette. Azonban a mérlegnek van egy másik oldala is. Vagyonukkal, hatalmukkal manipulálni tudták a köztársaság politikai intézményeit, és lehetővé tették, hogy az őket kiszolgáló tisztviselők a saját vagyonuk gyarapodására használhassák ki az elvállalt hivatalt. Mindezt úgy, hogy hozzá sem kellett nyúlniuk Firenze politikai felépítéséhez.

2024. november. 3.

GeopolitikaTanít a történelemTársadalom
Ne akarják már másolni a pántürkök a pánszlávokat 

Ne akarják már másolni a pántürkök a pánszlávokat 

Sokatmondó írás jelent meg Igor Karaulov orosz költő, publicista tollából, aki nehezményezte, hogy Közép-Ázsia volt szovjet köztársaságai készek megtenni a következő lépést írásrendszerük romanizálásában, latin írásmódra való áttérésében. Van benne egy nagy orosz birodalmi frusztráció, és elsősorban a törököket hibáztatja, hogy a valamikori íjfeszítő népek eltávolodnának az „orosz anyácskától”. Eközben egy cseppet sem zavarja a valós kínai térnyerés.

2024. október. 10.

GeopolitikaHáborúKiemeltTanít a történelemTörténelem
Párhuzamok a második világháborús és a jelenlegi kurszki csata között 

Párhuzamok a második világháborús és a jelenlegi kurszki csata között 

Sokan próbálják megfejteni a Kurszk elleni ukrán támadás céljait. Megváltoztatnák a konfliktus narratíváját, új morális lökést akartak volna adni az ukrán hadseregnek, vagy csak jobb pozíciókat szeretnének elérni a tárgyalóasztalnál, esetleg elvonni az orosz csapatokat a kelet-ukrajnai frontvonalakról? Mindezek megválaszolatlan kérdések. Bár a történelem nem ismétli önmagát, párhuzamokért érdemes megvizsgálni a 81 évvel ezelőtti kurszki csatát, már csak neve miatt is.

2024. augusztus. 30.

GeopolitikaKiemeltTanít a történelemVilággazdaság
A hidegháborús kereskedelem a geopolitikai szétválás következményeinek iskolapéldája 

A hidegháborús kereskedelem a geopolitikai szétválás következményeinek iskolapéldája 

Miközben a világ az egyre növekvő geopolitikai széttöredezettséggel küzd, fontos, hogy elgondolkodjunk a múlt tanulságain, különösképpen a hidegháború gazdasági hatásain. A vasfüggöny nagyjából megfelezte a keleti és a nyugati blokk közötti kereskedelmi forgalmat, és a keleti térség országaiban jelentős jóléti veszteségeket okozott, amely egészen a hidegháború végéig fennmaradt.

2024. július. 10.

HáborúTanít a történelemTörténelem
Nyolcvan éve kezdődött a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete Normandiában

Nyolcvan éve kezdődött a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete Normandiában

1944. június 6-án 160 ezer szövetséges katona támadta meg az északfrancia partokon a megszálló náci hadsereget. Az invázióra több évig készült az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. 1944 nyarán már másfél milliós haderőt gyűjtöttek össze Angliában Európa felszabadítására. Az Overlord hadművelet érdekességeiből szemezgettünk.

2024. június. 6.

GeopolitikaTanít a történelemTörténelem
Kim Dzsongun felkerült a falra – így működik a kommunista diktatúra 

Kim Dzsongun felkerült a falra – így működik a kommunista diktatúra 

A nemzetközi sajtó az elmúlt napokban arról számolt be, hogy Észak-Korea legfőbb vezetője, Kim Dzsongun ünnepélyesen az elődei mellé állítatta portréját a fontosabb épületekben és iskolákban. Ez azt jelenti, hogy a személyi kultusza elérte elődei, Kim Ir Szen és Kim Dzsongil státuszát a kommunista diktatúrában. De vajon mit jelent ez valójában? Beköszönt egy új éra az országban?

2024. június. 6.

GeopolitikaHáborúTanít a történelemTörténelem
A jemeni történet tanulságai: csak a Közel-Kelet mentheti meg a Közel-Keletet 

A jemeni történet tanulságai: csak a Közel-Kelet mentheti meg a Közel-Keletet 

A jemeni bukott állam történelme amennyire vérrel és háborúkkal átitatott, legalább annyi tanulsággal szolgál. A geopolitikai helyzete miatt ugyanakkor a stabilitás kulcsfontosságú az országban az ellátási láncok biztonsága szempontjából. A régió problémáinak megoldása azonban elsősorban belső erőforrások és politikai akarat függvénye, mivel a helyi hatalmi rivalizálás szerepe jelentős. Mit tanít nekünk hat évtizednyi háború?

2024. június. 2.

GeopolitikaHáborúTanít a történelem
Macron tovább provokál: vihart keltettek a nukleáris elrettentésről tett kijelentései

Macron tovább provokál: vihart keltettek a nukleáris elrettentésről tett kijelentései

Macron elnök szinte hetente sürgeti NATO-katonák Ukrajnába vezénylését. Ám egy április végi interjúban az államfő bejelentette, hogy „vitát kíván nyitni” a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelemről. Otthon – jobbról és balról – nem győzték figyelmeztetni, hogy ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök is akár kénye-kedve szerint dönthet. 

2024. május. 6.

GeopolitikaHáborúTanít a történelem
Európa fegyverkezik, de az önállóság ideje még nem jött el

Európa fegyverkezik, de az önállóság ideje még nem jött el

Az ukrajnai háború kirobbanása óta Európa egyre határozottabban törekszik függetlenedni és önellátóvá válni a hadiiparban. A védelmi képességek növelése és a fegyverkezési programok megvalósítása immár uniós szinten intézményesített támogatási hátteret is kap. Az EU-s gyártók kapacitásai azonban még nem képesek fedezni a kontinens igényeit. A Makronóm Intézet elemzése a Magyar Nemzetben jelent meg.

2024. április. 16.

GeopolitikaTanít a történelemTörténelem
Kennedy-gyilkosság: a merénylet napja (2. rész)

Kennedy-gyilkosság: a merénylet napja (2. rész)

Cikkünk első részében bemutattuk a Kennedy családot, és azt, hogyan lett elnök a 44 éves John F. Kennedy. Ezúttal a tragikus dallasi nap történéseit vizsgáljuk meg. Az első hivatalos jelentés szerint egy magányos merénylő végzett az elnökkel 1963. november 22-én, de a gyilkosság körülményei arra engedtek következtetni, hogy több orvlövész lőtt rá. Ezzel egyetértett 15 évvel később a második vizsgálóbizottság is, amely arra jutott, hogy Kennedy összeesküvés áldozata lett. Azt, hogy ki akarta az elnök halálát, a bizottság nem tudta megállapítani. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a cikkben megrázó részletek olvashatók az elnök halálos sebesüléséről, illetve a merénylő meggyilkolásáról.

2024. április. 8.

GeopolitikaKiemeltTanít a történelemTörténelem
Ki ölte meg Kennedyt? Előzmények (1. rész)

Ki ölte meg Kennedyt? Előzmények (1. rész)

John Fitzgerald Kennedy a negyedik olyan amerikai elnök volt, aki merénylet áldozata lett, de az ő halála rendítette meg a leginkább az Egyesült Államokat. A meggyilkolása még mindig foglalkoztatja a világ közvéleményét, mert ma sem nyilvános minden irat a merénylettel kapcsolatban. És nem csak azért, mert a második hivatalos vizsgálat szerint összeesküvés történt, de nem tudni, ki szervezte az eseményeket. JFK halála azért volt sokkoló az emberek számára, mert ő volt az első sztár az amerikai politikában. Cikksorozatunk első részében a Kennedy klánt mutatjuk be és Jack útját a Fehér Házig.

2024. április. 5.

HáborúKiemeltTanít a történelem
Közel áll a világ az összeomláshoz? – meg kell kérdezni a bronzkori népeket 

Közel áll a világ az összeomláshoz? – meg kell kérdezni a bronzkori népeket 

Vajon a késő bronzkori emberek tudatosították-e egyáltalán, hogy a civilizációjuk összeomlóban van? Ez a kérdés nem véletlen. Ha mi magunk – főképp a fejlett Nyugatot értve – az összeomlás kezdeti szakaszában lennénk, vajon képesek volnánk-e tudatosítani? És tennénk-e valamit ellene?

2024. március. 17.

Tanít a történelemTechnológiaTörténelem
Az űrverseny katasztrófái (3.rész)

Az űrverseny katasztrófái (3.rész)

Cikksorozatunk első két részében a hidegháború űrbéli eseményeinek történetét vizsgáltuk meg, és bemutattuk az amerikai, illetve szovjet űrprogram két zseniális vezetőjét, Wernher von Braunt és Szergej Koroljovot. A harmadik, záró részben sorra vesszük az erőltetett űrverseny katasztrófáit, amelyeket mindkét oldalon ugyanaz a törekvés, az ellenfél minden áron való megelőzése motivált.

2024. március. 14.

Tanít a történelemTechnológiaTörténelem
A nácik terveiből indult az űrverseny (1.rész)

A nácik terveiből indult az űrverseny (1.rész)

A kétpólusú világrend nagyhatalmai ádáz küzdelmet folytattak 1957 és 1969 között azért, hogy győztesnek hirdethessék magukat a világűrbe kiterjesztett politikai és ideológiai harcban. Az űrverseny a hidegháborús fegyverkezési verseny részeként alakult ki, és komoly hatása volt a szemben álló kormányok illetve társadalmak pszichéjére is. Cikkünk első részében a „space race” korai szakaszát vizsgáljuk meg. Hol is kezdhetnénk, ha nem a náci Németország fegyverzeti fejlesztéseinél?

2024. március. 8.

GeopolitikakultúraMakronóm MorzsaTanít a történelemTársadalomTörténelem
Narendra Modi mint India Napóleonja? 

Narendra Modi mint India Napóleonja? 

Az indiai miniszterelnök, Narendra Modi nagy dobásra készül: Napóleon útját követve a Code Civil, azaz az első francia polgári törvénykönyv mintájára a föderális Indiában egységes civil jogszabálygyűjteményt vezetne be. Ahogy a császár idején a Code Civil alapozta meg Franciaország modernkori jogrendszerét és nagyhatalommá válását, azt képzeli el Modi is Indiában.

2024. március. 3.

GeopolitikaTanít a történelemTörténelem
Geopolitika, csak ínyenceknek: milyen lehet a hidegháború 2.0?  

Geopolitika, csak ínyenceknek: milyen lehet a hidegháború 2.0?  

Kína felemelkedése és az USA visszaszorulása mára már szinte közhely. A 2020-as évtized geopolitikai átrendeződéssel és számos új kihívással köszöntött ránk. Ezek közül a járvány és az orosz–ukrán háború csak a jéghegy csúcsát jelentik. A világhatalmi átrendeződések időszakában érdemes a múltba tekinteni, hátha a történelem választ kínál jelenkori kihívásaink némelyikére.

2024. február. 11.

GeopolitikaHáborúKiemeltSzankciókTanít a történelemTörténelem
Egy geopolitikai diagnózis pályaíve – Európa a világ beteg embere 

Egy geopolitikai diagnózis pályaíve – Európa a világ beteg embere 

Oroszország és Ukrajna háborúja túlmutat az európai területi konfliktuson. Egyszerre zajlik az európai status quo és a globális hatalmi hierarchia átrajzolására tett kísérlet. Bármi is legyen a vége a konfliktusnak, Európa már veszített: valódi alternatíva nélkül levágta magát az energiában és nyersanyagokban gazdag Oroszországról, miközben nem alakított ki az USA-tól független geopolitikai álláspontot.

2024. február. 3.

HáborúkultúraTanít a történelemTörténelem
Napóleon: szappanoperává silányított szerelmi történet (3. rész)

Napóleon: szappanoperává silányított szerelmi történet (3. rész)

Cikkünkben előzőleg azt vizsgáltuk, miért borzalmas Ridley Scott hitelesnek, életrajzinak mondott filmje Napóleonról, és hogy miért tartják ma is a történelem egyik legnagyobb tábornokának Bonapartét. Ezúttal azt mutatjuk be, mennyire boldogtalan volt a magánélete. A nagy dérrel-dúrral beharangozott, történelmileg teljes mértékben hiteltelen, filmként pedig gyenge alkotás erre a kapcsolatra fókuszál, de a filmbéli házasság épp akkora hazugság, mint ahogy a hadjáratokról mesél Ridley Scott mozija.

2024. január. 17.

HáborúkultúraTanít a történelemTörténelem
Napóleon: ma is tanítják, amit ő talált fel a hadművészetben (2. rész)

Napóleon: ma is tanítják, amit ő talált fel a hadművészetben (2. rész)

Cikkünk első részében vizsgáltuk, mi motiválta Napóleont, hogy ki akarjon tűnni a kortársai közül. Bemutattuk, milyen életutat járt be, amíg rá nem bízták Toulon ostromát, és a csőcselék szétverését, amikor a tömeg a Konvent üléstermének ostromára készült. Ezúttal azt tárjuk fel, miért tartják ma is a történelem egyik legnagyobb tábornokának Napóleont. Ezt pedig az első itáliai hadjárata, a zseniális első önálló parancsnoksága segítségével mutatjuk be olvasóinknak, amelyről természetesen egyetlen szót sem ejt Ridley Scott filmje.

2024. január. 12.

HáborúkultúraTanít a történelemTörténelem
A zseni, akiről semmit nem tudtunk meg: Napóleon (1. rész)

A zseni, akiről semmit nem tudtunk meg: Napóleon (1. rész)

Mozi- és történelemrajongók százezreit dühítette fel az elmúlt hetekben az agyonhype-olt, életrajzinak mondott Napóleon című film mind a 158 perce. Ridley Scott rendező azt üzente a filmet bírálóknak, hogy „kopjatok le”. A hetyke válasz sem menti azonban a filmként és életrajzi műként is borzalmas alkotást. Nem tudtunk meg ugyanis semmit a főszereplőről, aki a 22 éves tündöklése alatt hadnagyból császár lett, meghódította a teljes kontinentális Európát, akivel birodalmak vezetői voltak kénytelenek egyenrangúként tárgyalni, akinek az egyiptológia tudományát köszönhetjük vagy a modern polgári törvénykönyvet.

2024. január. 6.

GeopolitikaTanít a történelem
Az Egyesült Államok 162 millió dollárt szán a hirosimai bombázáshoz használt reptér felújítására 

Az Egyesült Államok 162 millió dollárt szán a hirosimai bombázáshoz használt reptér felújítására 

Az Egyesült Államok megkezdte a rekonstrukcióját annak a repülőtérnek, ahonnan 1945. augusztus 6-án az az atombombával felszerelt B–29-es amerikai gép szállt fel, amely ledobta Hirosimára a Little boy névre keresztelt bombát. Az amerikai hadsereg már megkezdte kiirtani az évtizedek alatt a repteret benőtt növényzetet. Ez a törekvés illeszkedik a szélesebb körű amerikai stratégiába: Kína növekvő ázsiai csendes-óceáni befolyása ellen az Egyesült Államok dollármilliárdokat fektet be új, stratégiailag kulcsfontosságú helyszínek modernizálásába, rekonstrukciójába. 

2024. január. 4.

GeopolitikaTanít a történelem
Franciaország elvesztette az irányítást Afrikában, a hatalmi vákuumért már folyik a harc 

Franciaország elvesztette az irányítást Afrikában, a hatalmi vákuumért már folyik a harc 

Párizs mindmáig erősen beavatkozik volt gyarmatainak ügyeibe: irányítja a monetáris politikát, megszabja a nyersanyag-kereskedelem feltételeit és számos katonai támaszpontot is működtet a területükön. Most azonban a szubszaharai Afrikát rég nem látott puccshullám sújtja, és leginkább az egykori francia gyarmatok érintettek. Mindemellett Franciaország afrikai érdekeit a nagyhatalmak felől is kihívások érik: az USA a nyugati befolyást félti, Oroszország gyakran a puccsokat támogatja, Kína pedig gazdaságilag aktivizálódik az új hatalmi vákuumokban.

2023. december. 29.

GeopolitikaKiemeltTanít a történelem
Franciaország a Dél-Kaukázusban III. – francia–örmény közeledés 

Franciaország a Dél-Kaukázusban III. – francia–örmény közeledés 

Franciaország biztonsági kapcsolatai az örményekkel alapjaiban különböznek az EU-val és a NATO-val folytatott biztonsági együttműködéstől. Enne főként az az oka, hogy Örményországot mély biztonsági kapcsolatok fűzik Oroszországhoz és Iránhoz. Franciaország a közelmúltban fejlett légvédelmi technológiát exportált Örményországba, holott az ország orosz hadműveleti irányítás alatt áll. Milyen változást indítottak el az elmúlt időszak geopolitikai konfliktusai? 

2023. december. 26.

GeopolitikaHáborúKiemeltTanít a történelem
Világ konfliktusai ne egyesüljetek! 

Világ konfliktusai ne egyesüljetek! 

Az USA és a Szovjetunió soha nem került közvetlen összecsapásba, de évtizedeken át harcoltak egymás ellen proxy háborúk és egyéb beavatkozások formájában. Ma, a hidegháború 2.0 és blokkosodás időszakában igaz, hogy Ukrajna és Gáza lokális konfliktusok, de globális következményeik vannak. Ebben a turbulens nemzetközi környezetben a Makronóm Intézet által azonosított ingaállamok szerepe is felértékelődik. 

2023. december. 26.

GeopolitikaKiemeltTanít a történelem
Franciaország a Dél-Kaukázusban II. – három évszázados török–francia rivalizálás 

Franciaország a Dél-Kaukázusban II. – három évszázados török–francia rivalizálás 

Ahogy a franciák és a britek, úgy a britek és a törökök között is történelmi ellentét feszül. A történelem során mintegy három évszázad szól a francia–török nagyhatalmi versengésről. Igaz, ma már nem létezik az Oszmán Birodalom, a történelmi versengés ma is érezhető, többek között a Dél-Kaukázusban – annak ellenére, hogy két NATO-szövetségesről beszélünk. 

2023. december. 24.

GeopolitikaKiemeltTanít a történelem
Franciaország a Dél-Kaukázusban I.  – Párizs és London taktikai csatája 

Franciaország a Dél-Kaukázusban I.  – Párizs és London taktikai csatája 

Franciaország az utóbbi időszakban fejlett légvédelmi technológia eladásáról döntött Örményországnak. Ez érdekes és felelőtlen lépés is: érdekes, mert Örményország az orosz vezetésű a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) egyik alapító tagja, felelőtlen, mert így tálcán kínálja a fejlett technológia elsajátítását Moszkva és Teherán előtt.   

2023. december. 23.

Tovább

Promóció

Trend

[monsterinsights_popular_posts_widget]

Promóció

Hazai válogatás