Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

Szerbia arra készül, hogy zöld utat adjon a brit–ausztrál Rio Tinto bányászati vállalat 2,4 milliárd dolláros Jadar-projektjének, amely lehetővé tenné Európa egyik legnagyobb lítiumbányájának fejlesztését mintegy két évvel azután, hogy Belgrád elkaszálta a projektet.

A bánya fejlesztésével és a termelés megindulásával lendületet kaphatna a kontinens elektromos járműipara is, tekintve, hogy Európa jelenlegi lítiumszükségletének a 90 százalékát fedezheti. A projekt számos környezetvédelmi aggályt vet fel, ami miatt már több alkalommal zajlottak tüntetések. A Rio Tinto, ha folytathatná projektjét, a tíz legnagyobb lítiumtermelő cég közé kerülne. Emellett a vállalat bórsavat is kitermelne, amely a napelemekhez és szélerőművek turbináihoz szükséges. 

Az akkumulátorgyártás alapelemeként szolgáló lítium stratégiai jelentőségű nyersanyag, és várhatóan 2040-re a mostaninál kilencvenszer nagyobb lesz a kereslet iránta. Ezt a 2023 decemberében Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon is megerősítette az a nyilvánosságra hozott 26 oldalas jelentés, amely a kritikus nyersanyagok iránti függőség kapcsán rámutat, hogy többek között a lítium iránti kereslet növekedése várható.

Az ellátási bizonytalanságok ugyanakkor olyan innovációkat indítottak el, amelyek csökkentik a lítium kitermelésének a költségeit, sőt lehetővé válik majd a lítiumtól, a kobalttól és más anyagoktól való elmozdulás. A lítiummal kapcsolatban ugyanis az egyik legnagyobb globális aggodalom az, hogy Kína domináns szerepet tölt be a piacon.

Tüntetők Szerbiában a Rio Tinto projektje ellen (Forrás: dreamstime)

Lítiumlelőhelyek Európában 

Európa számára azért is rejt nagy lehetőséget a Jadar-projekt, mert a kontinensen kitermelhető koncentrációban lítium csupán a Balkánon, Csehországban és Portugáliában lelhető fel. Azonban a Statista adatai szerint az utóbbi országban 2023-ban csupán elhanyagolható termelés folyt, mindössze 380 metrikus tonnának megfelelő, de maximálisan évente 900 tonna lítium kibányászására lehet képes az ország. Ennek ellenére Portugália kontinensünk legnagyobb lítiumtermelője, nagyjából 60 ezer tonnányi kitermelhető lítiuma van, de nem akkumulátorokra és elemekre, hanem porcelán készítésére használják fel. Európában a szerb mellett a cseh készletekben is hatalmas a potenciál.

Csehország 

A cseh–német határon elterülő Érchegységben (pontosabban a cseh–német határ közeli Cínovecben) a globális tartalékok 3-5 százaléka lelhető fel, ami mintegy 25 évre elegendő lítiumot jelent, és akár évi egymillió akkumulátor gyártását is lehetővé tenné. A kinyert lítiumot nem exportra szánnák, hanem saját iparukban dolgoznák fel, így az értékláncuk a bányászattól az akkumulátorokig tartana. Ennek biztosításához a cseh illetékes Ipari és Kereskedelmi Minisztérium bejelentette egy 25–55 gigawattóra kapacitással működő gyár építését, ahol az Érchegység kitermelt lítiumát fel tudnák dolgozni. Korábban már az ausztrál European Metals Holdings (EMH) is jelezte, hogy szívesen nyitna itt lítiumbányát, amihez a szükséges bányászati jogot már 2012-ben megvásárolták az államtól. Eredetileg 2019-re tervezték a termelés megindítását. Az EMH részvényesei még 2020-ban jelentős beruházást hagytak jóvá, amely lehetővé teszi, hogy a cseh CEZ közműszolgáltató, amelyben az állam 70 százalékos részesedéssel rendelkezik, 29,1 millió eurót fektessen be a Geomet (az EMH leányvállalata) 51 százalékos részesedéséért. 

Ez ideális lenne a térségnek, ugyanis a barnaszénbányászat leállítása miatt az Ustka bányavidéken több ezer ember vált munkanélkülivé, amit a lítiumtermelés elindítása tudna kompenzálni: a lítiumbányának és a feldolgozóiparnak is szüksége lenne több ezer fős munkaerőre. A kitermelésről már aláírásra került az állam és Szászország közti megállapodás. A helyi lakosok részéről azonban itt is felmerültek környezetvédelmi aggályok, főként a vízellátás és a levegőminőség romlása terén. Azonban a projekt mellett szól, hogy rendelkezésre áll kiépített infrastruktúra, többnyire vasúti összeköttetés formájában, ráadásul a környéken több autógyártó üzem is található. 

Bosznia-Hercegovina 

Nemrégiben Bosznia-Hercegovinában is fedeztek fel lítiumlelőhelyeket az északkeleti Lopare környékén és a legfrissebb információk szerint a végső felhasználó a Mercedes lehet. A boszniai lítiumtermelés jövője azonban jelentős mértékben attól függ, hogy a költséges külföldi kutatások finanszírozására be tudnak vonzani elegendő külföldi tőkét. Lopare mellett az eddig feltárt fontosabb lelőhelyek közé tartozik Motajica, Prosara, valamint délen Srebrenica, Čajniče és Foča. 

A Drina folyó mentén Goražde körül leltek fel korábban nagy mennyiségű lítiumot, és a korábbi kutatások alapján ismert, hogy jelentős mennyiség található még az ország középső részén lévő Srednjobosanski Kanton több pontján is. 

Globálisan Ausztrália, Chile és Kína a vezető lítiumtermelő országok, de Argentínában, Brazíliában, Kanadában és Zimbabwében is több ezer metrikus tonnányi lítiumtermelés folyik. Kína azonban ezen a területen sem megkerülhető, hiszen például Afrikában számos lítiumbányának többségi, vagy egyetlen tulajdonosa. Ha pedig a globális lítiumkészleteket nézzük, akkor azok mintegy 70 százaléka Dél-Amerikában található az Argentína–Bolívia–Chile által közrefogott ún. lítiumháromszögben. 

A Rio Tinto leányvállalata kutatásai során 58,65 millió tonna, ércbe rejtett lítium- és bórkészletet valószínűsített a Nyugat-Szerbiában található Jadar régióban, ebből negyven év alatt 2,3 millió tonna lítium-karbonátot tudnának kinyerni.  

A projekt megvalósulásával, a cég és Szerbia a világ egyik legjelentősebb lítiumtermelője lehet.  

Ha a projekt sikeres lesz, a balkáni ország akár évi 22 százalékos GDP-növekedést is elkönyvelhetne, ha kapcsolódó projektek is megvalósulnak (például elektromos autógyártási ökoszisztéma épül a bánya környékén). A szerbiai kutatásokra eddig 209 millió dollárt költött a Rio Tinto. 

Annak ellenére, hogy a Rio Tinto 2004-től jelen van Szerbiában, a környezetvédelmi szervezetek azután kezdtek tiltakozni, amikor a cég megkezdte az ingatlanok felvásárlását, az állam pedig infrastrukturális beruházásokba kezdett, hogy a lítiumbányát könnyebben meg lehessen közelíteni. 

A beruházások mértéke öt éven belül éves szinten a teljes külföldi működőtőke-befektetések 20 százalékát tenné ki.  

A Rio Tinto a folyamatos konfliktusok ellenére is elkötelezett a Jadar-projekt mellett, ráadásul az építkezéshez megszerzett földterületek továbbra is az ő tulajdonukat képezik. A cég bánya létrehozását tervezi Loznica területén, a Jadar völgyében, amely komoly történelmi örökséggel büszkélkedő mezőgazdasági terület. Az elmúlt években a vállalat számos háztartást, szántőföldet, gazdaságot vásárolt fel, a legtöbbször piaci érték feletti áron.  

A Jadar környékén lakók tartanak a szennyezettségtől (Forrás: dreamstime)

A szerb elnök szerint már nincs ok aggodalomra 

Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke szerint azonban a vállalat és az EU „új garanciái” eloszlatják Szerbia aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy az ország nyugati részén fekvő Jadarban megfelel-e majd a szükséges környezetvédelmi előírásoknak a bánya.

A projekt újraindításához szükséges, hogy az EU vezetői is biztosítsák a kötelezettségvállalásokat a Szerbiában megvalósítandó kapcsolódó beruházásokhoz, például az akkumulátorgyártáshoz és az elektromos járművek gyártásához. Szerbia szempontjából értelemszerűen ez lenne a legelőnyösebb, mivel akkor a lítium helyi termelése kiegészülne akkumulátorok és elektromos járművek gyártásával, hogy az további értéket teremtsen a szerb gazdaságnak.  

Amennyiben teljesülnek a teljes értékláncra és a környezetvédelemre vonatkozó követelések, a bánya 2028-ban megnyílhat, ami a gyakorlatban az előzetes tervek szerint azt jelentené, hogy éves szinten 58 ezer tonna lítiumot termel majd.  

Ez lefedné az európai elektromos járművek gyártásához szükséges kapacitás 17 százalékát, azaz körülbelül 1,1 millió autót. 

Ha a bánya valóban megnyílik az megváltoztathatja Szerbia és az egész régió geopolitikai helyzetét. A kormány még 2022 januárjában visszavonta a Rio Tinto engedélyeit, miután a bánya bezárása után a vízszennyezés, a lakosok kitelepítése és a terület károsodása miatt aggódó környezetvédelmi csoportok tiltakozásai elállták az autópályákat és hidakat szerte az országban.  

A Rio Tintóval tervezett megállapodás felelevenítése és az EU részvétele fontos jele Szerbia geopolitikai orientációjának egy olyan időszakban, amikor Kína, Oroszország és az Öböl menti országok gazdasági és politikai téren is próbálnak közeledni Szerbiához.  

Az EU tisztviselői sokáig abban a hitben voltak, hogy a bányát a kínaiaknak adják, és figyelmen kívül hagyják Szerbia korábbi ígéretét, miszerint kizárólag az EU-val fognak üzletelni. Európában jelenleg gyakorlatilag nincs hazai lítiumtermelés, a Jadar pedig a Fastmarkets nyersanyagkutató cég szerint 2030-ra elegendő mennyiséget termelne a kontinens prognosztizált keresletének 13 százalékához. A Jadar magas minőségű lítiumot tartalmaz, és a bánya lelőhelyei globálisan is nagynak számítanak. 

A környezetvédelmi szervezetek továbbra is aggodalommal figyelik az eseményeket (Forrás: dreamstime)

A projekt hatalmas lendületet adna Szerbia gazdaságának, 10-12 milliárd euróval növelve az éves GDP-t, amely 2022-ben 64 milliárd euróra rúgott. Belgrád mindig is támogatta a bányát, amennyiben az megfelel a szigorú környezetvédelmi előírásoknak, leállítása részben politikai döntés volt, hogy elkerüljék a választások előtti zavargásokat. 

Ugyanakkor, ha a szerb kormány nem tud megállapodni a Rio Tintóval és az EU-val, akkor a B-terv Kína, amire már volt korábban példa.

A gazdasági növekedés és a bevételek fellendítése érdekében a szerb kormány felajánlotta az ásványkincseit külföldi befektetőknek, köztük a kínai Zijin Mining Groupnak, amely megvásárolta a Kelet-Szerbiában található bori bányászati és kohászati medencét.

Annak az egykori RTB Bor vállalat többségi tulajdonosa ma, amely bejelentések szerint 200 ezer tonna réz kitermelésére alkalmas éves szinten, ugyanakkor az egyedüli bánya Szerbiában, ahol aranykitermeléssel is foglalkoznak. 

Az Európai Parlament által elfogadott kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy a baráti harmadik országokkal, például a nyugat-balkáni államokkal kötött megállapodások révén stratégiai ásványokhoz jusson, így ebbe beleértendő a Jadar-projekt is.   

Német parlamenti államtitkár: a kérdés nem az, hogy Szerbiában bányásznak-e lítiumot, hanem az, hogy ki fogja ezt megtenni 

Franziska Brantner, a német gazdasági és klímaügyi minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kérdés nem az, hogy bányásznak-e lítiumot Szerbiában vagy sem, hanem az, hogy a Rio Tinto és európai partnerei, vagy Kína fogja-e azt megtenni. 

Augusztus közepén több tízezer ember gyűlt össze Belgrádban, hogy tiltakozzon a Rio Tinto Jadar lítiumprojektje ellen.

A Rio Tinto eredeti tervei nem feleltek meg az európai környezetvédelmi előírásoknak, így helyes volt tiltakozni a projekt ellen, ezért a német kormány és az Európai Bizottság is koncepcióváltást sürgetett.

Jelenleg van egy új hulladéklerakó koncepció, amely keretében több bányászati hulladékot újra felhasználnának és van egy új vízvédelmi koncepció is. Chile és a világ más régióinak példája azt mutatja, hogy a lítiumbányászat pusztítást okoz a környezetben ezért volt szükség a Rio Tinto tervének kiigazítására, hogy az folytathassa projektjét a Jadar folyó mellett, azaz megkezdhesse a lítiumérc bányászatát és feldolgozását.  

A tiltakozások a forgalmat is ellehetetlenítették (Forrás: dreamstime)

Az EU értékláncot kíván kialakítani az akkumulátorgyártás és az e-mobilitás számára is, amiben szerepet kapna a szerbiai projekt. A világ sok más projektjével ellentétben, ahol a nyersanyagot csak exportálják, itt a tervek szerint a helyi lakosság is részt venne az értékláncban.

A projekt felügyelete azonban Szerbia feladata, míg az EU adott esetben csak szakértői tanácsokkal szolgálhat. Ugyanakkor jó, ha Európának saját bányái vannak, és a saját szabályai szerint dolgozza fel az ércet.

Ezzel az EU megakadályozná, hogy Kína nagyobb befolyást gyakoroljon az európai nyersanyagforrásokra.

Az új Jadar-projekt egyben lehetőség arra is, hogy megmutassák a világnak, hogy a nyersanyagok kitermelése és feldolgozása sokkal környezetbarátabb lehet, mint eddig. 

A képlet tehát egyszerű: a Rio Tinto vagy garanciát vállal, hogy szerbiai üzemében betartja a szigorú környezetvédelmi előírásokat, vagy Kína fogja rátenni a kezét az értékes lítiumprojektre, elhappolva Európa elől egy újabb lehetőséget.

Kapcsolódó:

Borítókép: dreamstime