Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a rövid távú lakáskiadást (STR) a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag a főváros területére vonatkozik, az ország vidéki településeit nem érinti.

Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti a havi jövedelmek akár 50-60 százalékát is.

A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer él hosszú távú bérletben, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. 

Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években. A Budapesten működő nem tartós lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. Az STR-kiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, ami messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van. Ennek következtében épp az olyan méretű ingatlanok kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.

Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az lakásárak emelkedéséhez is jelentősen hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást.

A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti és ingatlanpiacáról. Mindezt jól mutatja, hogy az ingatlanárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületeiben. 

A budapesti lakhatási válság kezeléséhez a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatok számára, azonban – egy-két kivételtől eltekintve – a kerületek és a főváros máig nem tett semmit a megfizethető lakhatás biztosításáért. A helyzet kezelése érdekében ezért a kabinet szigorítja a rövid távú kiadások szabályozását.

Ennek értelmében 2025-től kezdve a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amelynek az összege 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400-ról 150 ezer forintra emelkedik.

Emellett kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú ingatlankiadás céljából a fővárosban. 

Fontos hangsúlyozni, hogy a már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig csak jövő januártól lép életbe.

A kormány tehát nem tiltja be az otthonmegosztást. A szigorítás ráadásul kizárólag Budapestre korlátozódik, az a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti. 

Magyarországon az idén a turisztikai ágazat teljesítménye felülmúlja a rekordot jelentő tavalyi év eredményeit: a rendelkezésre álló adatok szerint 2024 első kilenc hónapjában 14 millió vendég érkezett a hazai szálláshelyekre, ami 10 százalékos növekedés a 2023-as adatokhoz képest, míg a vendégéjszakák száma 5 százalékos emelkedést produkálva elérte a 35 milliót. Az adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország vonzereje egyre erősödik. Az idegenforgalom folyamatos növekedést mutat, a látogatók érdeklődése Budapest és a vidéki régiók iránt nemcsak a turizmusra, de a helyi gazdaságra is kedvező hatással van.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime