A november 5-i földcsuszamlásszerű győzelmet követően Donald Trump első feladatainak egyike, hogy felállítsa azt a kormányzatát, amellyel együtt fog dolgozni a következő ciklusban. Vannak nevek, amelyek csupán körvonalazódnak, de vannak olyan pozíciók is, amelyekről már döntött a leendő elnök. Mindezekből az is kiolvasható, hogy a jelen geopolitikai kontextusban Trump milyen szerepfelfogás mentén tervezi meghatározni elnöksége prioritásait. 

Az elsők között értesülhetett a nyilvánosság arról, hogy Mike Pompeo, Trump korábbi külügyminisztere, aki a CIA igazgatója is volt és Nikki Haley korábbi dél-karolinai kormányzó, ENSZ-nagykövet, aki ráadásul elindult Donald Trump ellen a republikánus előválasztáson, nem szerepel az új kormányban.

Ez annyiban nem meglepő, hogy jelen nemzetközi környezetben Pompeo agresszív, előrenyomuló külpolitikai irányvonala több kárt, mint hasznot hozott volna, főként Ukrajnában. Haley esetében pedig már az előválasztási kampányban is jól látszott, hogy kezdett megromlani és elhidegülni a köztük lévő viszony. 

A kampány során Trump nem véletlenül kerülte, hogy közvetlenül megerősítsen bármilyen kinevezést, de gyakran tett utalásokat arra, hogy kiket látna szívesen csapatában. 

Az első női kabinetfőnök – Susie Wiles 

Susie Wiles veterán republikánus kampánymenedzser, aki ha máshonnan nem is, onnan ismert lehet, hogy segített Ronald Reagan és Ron DeSantis választási kampányában, emellett Donald Trumpéban is aktív szerepet játszott 2016-ban és 2024-ben is. A felálló második Trump-kormányzatnak ő volt az első tagja, akit bejelentettek, egyúttal  

ő lesz az első női kabinetfőnök az amerikai történelemben.  

Ez jelzésértékű a demokraták felé, akik sok esetben azzal vádolták az új elnököt, hogy „nőgyűlölő”, és el akarja venni a jogaikat. 

A 67 éves, Floridában élő Wiles több évtizedes politikai karriert tudhat maga mögött, de eddig nagyrészt távol tartotta magát a reflektorfénytől, és interjúkat is ritkán adott. Érdekesség, hogy ő a néhai amerikai futballista, Pat Summerall lánya, és az egyik első politikai állása az volt, hogy a korábban a New York Giantsben játszó csapattársának az asszisztense volt, amikor az republikánus képviselő lett. A politikán kívül a magánszektorban tevékenykedett a Ballard Partnersnél, amelynek az ügyfelei közé tartozik az Amazon, a Google és a Major League Baseball (MLB), majd a Mercurynak, amely Elon Musk SpaceX-ével és a katari nagykövetséggel is együtt dolgozik. 

Susie Wiles Trump oldalán (Forrás: Wikimedia Commons)

Elon Musk a kormányban 

A technológiai milliárdos Elon Musk a választást megelőző hónapokban Trump egyik leghűségesebb támogatójává vált, és legalább 119 millió dollárt költött arra, hogy a hét csatatérállamban (Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania, Wisconsin) kampányoljon mellette. A hűségét jutalmazva az új elnök bejelentette, hogy  

a Tesla-vezér fogja vezetni az új kormányzati hatékonysági minisztériumot (DOGE ) Vivek Ramaswamy volt republikánus elnökjelölt mellett. 

Trump keddi nyilatkozatában elmondta, hogy Musk és Ramaswamy egyengetni fogja az utat a kabinet számára a kormányzati bürokrácia lebontásához, a felesleges szabályozások leépítéséhez, a pazarló kiadások csökkentéséhez és a szövetségi ügynökségek átszervezéséhez. 

E közlemény szerint a szervezet a vezetési és költségvetési hivatallal együttműködve nagyszabású strukturális reformokat hajt majd végre, és soha nem látott vállalkozói szemléletű kormányzati megközelítést alakít ki. A tárca 2026. július 4-ig kapott határidőt a munkája befejezésére. 

Elon Musk is szerepet kap (Forrás: Wikimedia Commons)

Az egykori republikánus elnökaspiráns: Vivek Ramaswamy 

Ahogy említettük, Ramaswamy Elon Muskkal együtt fogja vezetni a kormányzati hatékonysági minisztérium (DOGE) elnevezésű új, nem kormányzati ügynökséget. Az indiai származású szakember egy gyógyszeripari vállalat alapítója, és bár elindult a republikánus előválasztáson, a 2021-ben megjelent Woke, Inc. című bestseller könyvében bírálta az egyes nagyvállalatok azon döntéseit, hogy az üzleti stratégiát a társadalmi igazságosság és az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak köré építik. 

A korábbi elnökaspiráns most fontos szerepet kap (Forrás: Wikimedia Commons)

Pete Hegseth – veteránból védelmi miniszter 

A Fox News kommentátora és a Nemzeti Gárda veteránja lett a védelmi miniszter. Ha a republikánus többségű szenátus megerősíti, Hegseth beválthatja Trump kampányígéretét, azaz megszabadítja az amerikai hadsereget azoktól a progresszív tábornokoktól, akik ellen a konzervatívok fellázadtak.

Az új tárcavezető korábban megvetését fejezte ki a Pentagon vezetői, köztük a legfőbb katonatiszt úgynevezett „woke” politikája iránt.

A NATO-szövetségesek gyengesége miatt is kritikával illette őket, és azt állította, hogy Kína a szomszédai feletti uralom küszöbén áll. Hegseth szorgalmazta az amerikai hadsereg ütőképesebbé tételét, és szerinte a nők katonai szolgálatba állítása árt ennek. 

Pete Hegseth védelmi miniszter (Forrás: Wikimedia Commons)

Mike Pompeo helyett Marco Rubio lesz a külügyminiszter 

November 11-én jelentették be, hogy Marco Rubiót külügyminiszternek nevezik ki, így ő lesz az amerikai történelem első latinó származású külügyminisztere. Floridai szenátorként 2016-ban sikertelenül indult Trump ellen a republikánus előválasztáson, ahol 173 delegáltat szerzett.

Az 53 éves politikus korábban az Egyesült Államok számára geopolitikai kockázatot jelentő hatalmakkal – köztük Kínával, Iránnal és Kubával – szembeni erőteljes külpolitika híve volt. Az elmúlt években azonban enyhített néhány álláspontján, így jobban igazodik az új elnök nézeteihez.

A Republikánus Párton belüli pozíciójáról sokat elárul, hogy az egyike azoknak, akiket Trump potenciális alelnökjelöltjeként emlegettek, mielőtt J. D. Vance megkapta a pozíciót. 

Rubio várható kinevezése azt jelenti, hogy az új kormányzatnak esze ágában sincs izolációba vonulni, sokkal inkább úgy tűnik, hogy a külpolitikába visszatér a Ronald Reagan-féle irányvonal, amelynek az alapja a nyers erőpolitika. Az új tárcavezető az amerikai politikában sokszor használt héja kifejezéssel jellemezhető, azaz az ún. barátságtalan államokkal szemben erős fellépést szorgalmazók csoportjába tartozik. Vagyis szerinte Washingtonnak globálisan proaktívan kell fellépnie a demokrácia védelmében, szembehelyezkedve az autoriter rezsimekkel. Ez pedig a hagyományos konzervatív értékeken alapuló külpolitika visszatérését jelenti, ami a tengerentúlon a hidegháborús retorikában volt megszokott. 

Marco Rubió lesz az új külügyminiszter (Forrás: Wikimedia Commons)

Az új Nikki Haley – Elise Stefanik 

Trump felajánlotta egyik legstabilabb szövetségesének, Elise Stefaniknak az Egyesült Államok ENSZ-nagyköveti posztját. A CNN két névtelen forrásra hivatkozva megerősíti azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a republikánus politikus – aki New Yorkot képviseli a képviselőházban – pályázott erre a pozícióra. Stefanik a megválasztott elnök rendíthetetlen szövetségese, és a mérsékeltként szerzett korai hírnevét – Mitt Romney 2012-es kampányában dolgozott – levetve a republikánus képviselőházi vezetés legmagasabb rangú női képviselőjévé vált. 

Elise Stefanik Trump egyik legstabilabb szövetségese

Tom Homan fog felelni a határok védelméért 

Trump vasárnap késő este közölte, hogy Tom Homan visszatér a kormányba, hogy az Egyesült Államok határaiért és az illegális bevándorlók kitoloncolásáért feleljen. 

A megválasztott elnök szerint senki sem ért jobban a határaik rendfenntartásához és ellenőrzéséhez.

Homan a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) korábbi megbízott igazgatójaként szolgált Trump első hivatali ideje alatt, és az elnök „zéró tolerancia” politikájának korai támogatója volt – ami az NBC News jelentése szerint 2018-ban legalább 5500 család szétválasztásához vezetett a déli határon. 

Tom Homan visszatér (Forrás: Wikimedia Commons)

Mike Waltz lesz a nemzetbiztonsági tanácsadó 

A Trumphoz hű Mike Waltzot november 12-én választották nemzetbiztonsági tanácsadónak, ami egy olyan nagyhatalmú pozíció, amelyhez nem szükséges a szenátus megerősítése. A Nemzeti Gárdában szolgáló 50 éves férfi feladata lesz az elnök tájékoztatása a legfontosabb nemzetbiztonsági kérdésekről és a különböző ügynökségekkel való koordináció.

A Trump külpolitikai nézeteit dicsérő Waltz Kína egyik fő kritikusa, és felszólalt az ország ázsiai-csendes-óceáni térségben folytatott tevékenységével kapcsolatban, azt állítva, hogy az Egyesült Államoknak fel kell készülnie egy esetleges konfliktusra a térségben. 

Rubióhoz hasonlóan a héják csoportját erősíti, híve az erőteljes amerikai jelenlétnek a globális színtéren, emellett a filozófiájához tartozik a szövetségesek melletti határozott kiállás az ellenfelek elrettentése céljából. Ez jelen állás szerint elsősorban Kínával szemben értelmezhető, amely szerinte az első számú biztonsági fenyegetés Washingtonra nézve. Mindkét politikus úgy gondolja, hogy a békét az erőn keresztül lehet és kell érvényesíteni, ez pedig a katonai erő és az aktív diplomácia összekapcsolását jelenti, amelyen keresztül a szövetségesek érdekei megvédhetők. 

Mike Waltz nem szorul a szenátus támogatására (Forrás: Wikimedia Commons)

Kristi Noem – az új belbiztonsági miniszter 

A dél-dakotai kormányzót választották belbiztonsági miniszternek. Az egykor a megválasztott elnök lehetséges alelnökjelöltjeként számontartott Kristi Noem jelenleg a második négyéves ciklusát tölti Dél-Dakota kormányzójaként, és azután vált ismertté, hogy a világjárvány idején megtagadta az egész államra kiterjedő maszkviselés elrendelését. Az új kormányzatban a belbiztonság vezetőjeként a határvédelemtől és a bevándorlástól kezdve a katasztrófaelhárításon át az amerikai titkosszolgálatig mindenért ő felel. 

Kristi Noem lesz az új belbiztonsági miniszter (Forrás: Wikimedia Commons)

Mike Huckabee – az új izraeli nagykövet 

Donald Trump bejelentette, hogy Mike Huckabee volt arkansasi kormányzót jelölte az Egyesült Államok izraeli nagykövetének, aki határozottan védelmezi a zsidó államot, és korábban azt állította, nem létezik olyan, hogy palesztin. A politikus az egész pályafutása során Izrael-párti volt. 

Legutóbb azt nyilatkozta, hogy „természetesen” lehetséges, hogy az Egyesült Államok támogatná az izraeli kormányt, ha az megpróbálná annektálni az Izrael által megszállt területeket. 

A kiválasztása üdvözlendő betetőzése Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hosszú ideje tartó küldetésének, hogy megerősítse a kapcsolatait az amerikai evangélikusokkal. Korábban Huckabee azt mondta, hogy ha létrejönne egy palesztin állam, akkor annak a szomszédos országokban, például Egyiptomban, Szíriában vagy Jordániában kellene lennie, nem pedig Izrael határain belül. 

Teljesen Izrael-párti nagykövet: Mike Huckabee (Forrás: Wikimedia Commons)

Steven C. Witkoff – a Közel-Keletért felelős megbízott 

Donald Trump bejelentette, hogy Steven Witkoff üzletember lesz a közel-keleti különmegbízott. A 67 éves szakember ingatlanbefektető és a Witkoff Group alapítója.

Szeptember 15-én West Palm Beachen együtt golfozott Trumppal, amikor feltételezhetően merényletet kíséreltek meg a régi-új elnök ellen. 

Witkoff korábban dicsérte Trump Izraellel való kapcsolatát, júliusban pedig azt mondta, hogy az új elnök jó volt Izraelnek és az egész régiónak. Úgy vélekedett, hogy Trumppal a Közel-Kelet soha nem létező békét és stabilitást tapasztalt, mivel a feléjük mutatott erő megakadályozta a háborúkat. Az első ciklusban Irán finanszírozását is elvágták, ami gátat vetett a globális terrorizmus finanszírozásának. 

Trump régi barátja Steven C. Witkoff (Forrás: Wikimedia Commons)

John Ratcliffe a CIA élén 

A nemzeti hírszerzés korábbi igazgatója lett a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője. A volt kongresszusi képviselő és ügyész, John Ratcliffe Trump hűséges emberének számít, így valószínűleg elnyeri a szenátusi megerősítést. 

A CIA-t John Ratcliffe fogja vezetni (Forrás: Wikimedia Commons)

Régi-új külpolitikai irányvonal 

A fentiekből kirajzolódik, hogy amerikai részről szó sem lehet izolációról. A körvonalazódó nevekből és az olyan héják szerephez juttatásából, mint Rubio és Waltz az következik, hogy sokkal aktívabb külpolitikára fognak berendezkedni. Ez a Közel-Keleten azt is jelentheti, hogy Izrael a gyors leszámolás érdekében lényegében szabad kezet kaphat.

Moszkva és Peking vélhetően ennek kevésbé fog örülni, de mivel Trump mögött óriási a társadalmi felhatalmazás az orosz–ukrán háború befejezésére, Moszkva a beiktatását követő 90-100 napos intervallumon belül vélhetően rá lesz kényszerítve az álláspontja puhítására, ahogy ez igaz Kijevre is: a Trump mögötti felhatalmazás sürgeti a leendő elnököt, hogy mielőbb elérjen legalább egy fegyverszünetet.

Európa számára ez abban a tekintetben lehet jó hír, hogy nagyon úgy tűnik, végre van valós szándék a háború lezárására. Azonban még várhatók súrlódások, elég csak Rubio és Waltz közelmúltbeli álláspontjára utalni. Ahogy említettük, az előbbi a korábbiakkal ellentétben nem támogatta a legutóbbi, Ukrajnának szánt 96 milliárd dolláros csomagot. Waltz viszont kiállt az összes mellett, azzal érvelve, hogy még több fegyver és támogatás szükséges Kijevnek.  

A kínai–európai relációban viszont kontinensünk nehéz helyzetbe kerülhet, beleértve Magyarországot is, mivel egyrészt nehéz lesz egyensúlyozni e kettő között, másrészt a decoupling várhatóan erős ösztönzőt kap a tengerentúlról. 

Összességében vannak még kérdőjelek, de az nagyon jól látszik, hogy Trump döntően nem a hagyományos, mérsékelt vonalat követő republikánusokra (neokonok) vagy a Washingtonban lévő politikai elit szereplőire támaszkodik, sokkal inkább a lojalitást helyezte fókuszba a kinevezéseknél. Az már eddig is tudható volt, hogy a Republikánus Pártban erős ellentét feszül a Trump-féle keményvonalas irány és a neokonok között, az előbbi túlsúlyával, amit a most körvonalazódó kormányzat tagjai is jeleznek. Az elkövetkező négy évben a háttérben vélhetően lesz egy hatalmi harc a két tábor között, ami a jelen erőviszonyok alapján a Bush-féle neokon vonal végleges háttérbe szorulását fogja eredményezni. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons