Ugrás a tartalomhoz

Wladár Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wladár Sándor
Fotó: Róth Tamás
Fotó: Róth Tamás
Személyes adatok
BecenévZénó
Születési dátum1963július 19. (61 éves)
Születési helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Versenyzői adatok
Versenyszámhát, vegyes
KlubKSI (1972–1980)
Újpesti Dózsa (1981–1985)
EdzőSzéchy Tamás
A Wikimédia Commons tartalmaz Wladár Sándor témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Úszás
Olimpiai játékok
arany
1980, Moszkva
200 m hát
Világbajnokság
ezüst
1982, Guayaquil
200 m hát
Európa-bajnokság
arany
1981, Split
100 m hát
arany
1981, Split
200 m hát
ezüst
1983, Róma
200 m hát
Ifjúsági Európa-bajnokság
arany
1978, Firenze
100 m hát
arany
1978, Firenze
200 m hát
bronz
1978, Firenze
200 m vegyes
Magyar bajnokság
arany
1979
200 m hát
ezüst
1979
100 m hát
arany
1980
200 m gyors
arany
1980
200 m hát
ezüst
1980
100 m hát
bronz
1980
400 m gyors
arany
1981
100 m hát
arany
1981
200 m hát
arany
1981
400 m vegyes
arany
1981
4 × 200 m gyors
ezüst
1981
200 m gyors
bronz
1981
400 m gyors
arany
1982
100 m hát
arany
1982
200 m hát
arany
1982
200 m vegyes
arany
1982
400 m vegyes
arany
1982
4 × 200 m gyors
arany
1982
4 × 100 m vegyes
ezüst
1982
100 m gyors
ezüst
1982
200 m gyors
bronz
1982
1500 m gyors
arany
1983
100 m hát
arany
1983
200 m hát
arany
1983
200 m vegyes
arany
1983
400 m vegyes
bronz
1983
200 m gyors
arany
1984
100 m gyors
arany
1984
100 m hát
arany
1984
200 m hát
arany
1984
4 × 100 m gyors
ezüst
1984
400 m vegyes
bronz
1984
200 m gyors
arany
1985
50 m hát
ezüst
1985
100 m hát
bronz
1985
200 m vegyes
arany
1986
vizilabda

Wladár Sándor (Budapest, 1963. július 19. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok magyar úszó, állatorvos, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, Wladár Zoltán (1960) válogatott úszó (szintén állatorvos) öccse.

Sportpályafutása

[szerkesztés]

1978-ban a felnőtt világbajnokságon hatodik volt 200 méter háton. Ugyanitt 100 méter háton nem jutott döntőbe. A firenzei ifjúsági Európa-bajnokságon, 100 és 200 méter háton arany-, 200 méteres vegyesúszásban bronzérmet nyert.

Aranyérmet szerzett az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Moszkvában 200 méteres hátúszásban. 100 méter háton ötödik, vegyes váltóban hatodik lett. 1981-ben Európa-bajnok lett 100 és 200 méter hátúszásban, majd 1982-ben a világbajnokságon második 200 méteren, negyedik 100 méteren. Az 1983-as Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett 200 m háton. Ugyanitt 100 méter háton és 400 m vegyesen negyedik, 200 m vegyesen ötödik lett.

Edzője Széchy Tamás volt, Széchy csapatából ő volt az első, aki olimpiai bajnok lett.[1]

Az 1972 és 1980 között KSI versenyzője volt, majd az 1981-1985 időszakban az Újpesti Dózsa színeiben versenyzett. 1985-ben, a Los Angeles-i olimpia bojkottját követően, alig 21 évesen hagyta abba az úszást.[2] 100 méteres magyar csúcsát csak 1991-ben tudták megdönteni.

A nyolcvanas évek elején fölmerült, hogy Wladárt ösztöndíjjal az Egyesült Államokba küldik, de erre végül nem került sor.[2] 1978-tól 1985-ig az úszó-válogatott keret tagja. 1985-től 1987-ig az Újpesti Dózsa vízilabdajátékosa volt. Érdekesség, hogy rövid vízilabda karrierjében volt egy olyan momentum, amikor a labdára való ráúszásnál nem gyorsban, hanem korábbi úszósportbéli kiemelt versenyszámában, hátúszásban ment a labdáért. A vízilabda sportág egyszeres magyar bajnoka az Újpesti Dózsa játékosaként az 1985-86-os szezonban.

Rekordjai

[szerkesztés]

100 m hát

[szerkesztés]
  • 56,72 (1981. szeptember 10., Split) országos csúcs

200 m hát

[szerkesztés]
  • 2:01,78 (1980) Európa-csúcs
  • 2:01,72 (1980) Európa-csúcs
  • 2:00,80 (1981. szeptember 12., Split) Európa-csúcs

Sportkarrierje befejeztével

[szerkesztés]

1987-ben az Állatorvosi Egyetem munkatársa lett, ahová kitűnő tanulmányi eredményeiért vették fel. Az 1990-es rendszerváltás után nyitották meg Zoltán bátyjával állatorvosi magánrendelőjüket, amely az elsők között volt az országban.[3] Budán él, a II. kerületi önkormányzat sporttehetségek gondozásával foglalkozó munkatársaként és állatorvosként dolgozik. A Jövő SC elnöke.

2017 szeptemberében a Magyar Úszó Szövetség elnökévé választották, mely tisztségében 2020 szeptemberében megerősítették, amikor egy kihívó jelöltette még magát.[4]

2021-ben addig és azóta egyedálló módon a 2020-ról elhalasztott LEN Európa-bajnokságot társ Szervezői Bizottsági vezetése alatt ún. „buborék rendszerben” szervezte meg a szövetség, ezzel is elősegítve a hazai és az európai úszók, vizes sportolók felkészülését az ugyancsak buborékban megrendezett tokiói Olimpiára.[5][6][7] A következő évben újabb sportszervezői kihívást kapott a Magyar Úszó Szövetség, amikor újra „beugróként” vállalta egy esemény megvalósítását (ebben az évben az eredetileg 2021-es fukuokai Világbajnokságot, amit a COVID és az olimpiai csúszás miatt 2022-ről 2023-ra halasztottak maradt el újra 2022-ben). Ekkor Magyarország felajánlotta, hogy 2022 júniusában, a 2017-es FINA Világbajnokság után másodjára is megrendezi a FINA, vizes Világbajnokságot.[8][9][10]

2022 novemberében a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke lett, míg ezt megelőzően a LEN, az európai Úszó Szövetség legmagasabb döntéshozó szervébe, a Bureau-ba választották meg.[11] Fürjes Balázs lemondását követően (Ő később Magyarország teljes jogú NOB tagja lett) Wladár Sándor 2023-ban a World Aquatics, vagyis a Nemzetközi Úszó Szövetség döntéshozó szerve, a Bureau tagja lett, így a hazai vizes sportokat már a legmagasabb szinten képviselhette.

A Magyar Úszó Szövetség vezetése alatt indította el az Úszó Nemzet Programot, melynek az ötszörös olimpiai bajnokot, Egerszegi Krisztinát sikerült megnyerni nagykövetnek. A 2023-as tanévre már közel 40.000 gyermek élvezheti a Magyar Úszó Szövetség szakmai felügyelete mellett üzemeltetett program előnyeit, amit a központi költségvetés finanszíroz.[12]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Meghalt az úszópápa (magyar nyelven). Sulinet, 2004. szeptember 14. [2008. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  2. a b Kocsis Tibor: Wladár Sándor (magyar nyelven). Magyar Olimpiai Bizottság, 2005. [2010. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  3. Tóth Gábor Ákos: Wladár Sándor: a kései otthonteremtő (magyar nyelven). Stílus és Életmód magazin. [2015. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 13.)
  4. Úszás: Wladár Sándor lett a szövetség új elnöke. www.nemzetisport.hu (2017. szeptember 24.) (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  5. Wladár Sándor a buborékos úszó-Eb előtt: "van azért gyomorgörcs"
  6. Wladár Sándor: Rajtunk a világ szeme
  7. Nézők nélkül kezdődött el az Úszó-Európa-bajnokság
  8. Wladár Sándor: Politikamentes és költséghatékony lesz a vizes-vb
  9. Hivatalos: Budapest vizes világbajnokságot rendez idén!
  10. Budapest rendezi az idei vizes világbajnokságot
  11. MOB: Wladár Sándor lett a Magyar Olimpiai Bizottság új alelnöke. www.nemzetisport.hu (2022. november 26.) (Hozzáférés: 2022. december 1.)
  12. Úszó Nemzet Program: így működik az ingyenes úszásoktatás a gyakorlatban
  13. http://www.opten.hu/szemelyi-resz-j206321.html
  14. Hét fővel bővült a Magyar Úszó Hírességek Csarnoka. mno.hu (2014. november 8.) (Hozzáférés: 2014. november 8.) arch
  15. A Nemzet Sportolóinak javaslata alapján a Nemzet Sportolója cím adományozásáról szóló 1192/2024. (VI. 28.) Korm. határozat. In.: Magyar Közlöny. 2024. évi 69. szám, 4806. oldal (2024. június 28., péntek)
  16. Kiss Márton Balázs: Olimpiai bajnok úszót választottak a Nemzet Sportolói közé (magyar nyelven). Index, 2024. június 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)

Források

[szerkesztés]