Magyar Úszó Szövetség
| Magyar Úszó Szövetség | |
 | |
| A szövetség központi irodája a Margit-szigeten | |
| Alapítva | 1907 |
| Székhely | Budapest, Hajós Alfréd sétány 2. |
| Nyelvek | magyar |
| Elnök | Dr. Wladár Sándor |
| A Magyar Úszó Szövetség weboldala | |
A Magyar Úszószövetség (saját elnevezése szerint Magyar Úszó Szövetség, MÚSZ)[1] 1907-ben alakult sportági szakszövetég, amelynek célja a magyarországi úszósport feladatainak ellátása, versenyeinek lebonyolítása, az úszóegyesületek és egyéb szervezetek munkájának összehangolása, valamint a tagság érdekvédelme. A szövetség tagjai sportszervezetek. A feladatok ellátásához szükséges anyagi fedezetet a tagok által befizetett tagdíjak, a szponzorok által biztosított támogatás és (2013-ban 736,5 millió forint összegben[2]) az adófizetők pénzéből adott költségvetési támogatás biztosítja. A szakszövetség legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, legfőbb tisztségviselője az elnök; az operatív irányítást a főtitkár végzi.[3]
Története
[szerkesztés]A magyar úszósport legfőbb sporthatósága. Sokáig a vízilabda felügyeletét is ellátta. A szövetség megalakulást megelőző időkben 1902-től kezdve a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) kebelében alakított úszószakosztály irányította a magyar úszósportot, amely eleinte elhagyatottan és árván igyekezett a MASZ kebelében tömörült többi sportágak után. Csak a magyar úszósportnak az Amerikában, St. Louisban rendezett, a III., az 1904. évi nyári olimpiai játékokon elért győzelmek (egyben világbajnokság) – Halmay Zoltán kétszeres olimpiai bajnok, Kiss Géza ezüst- és bronzérmes – terelte a figyelmet az úszósportra. A Magyar Úszóegyesületnek a MASZ-ba 1904-ben történt visszalépése és a Magyar Testgyakorlók Körének (MTK) csatlakozása adott hatalmas lökést az úszás sportjának. Még ebben az évben kiírásra került az első országos pólóbajnokság, majd 1905-től kezdve az országos úszóbajnokságok is, eleinte a kötött úszásnemek kivételével. A folyambajnokságok 1907-től kerülnek kiírásra. Ebben az évben az úszósport már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy önállóan irányítsa a sportágat. A MASZ nem gördített akadályt az önállóvá váláshoz. A szövetség szervezetét 12 kerület alkotta (Budapest és vidék). Az új szövetség az úszósport fejlesztésén kívül programjára tűzte a kötelező úszásoktatást, az úszómesterképzést és a vízből mentés feladatainak megoldását is. Az első világháború a szépen növekvő sportági szövetséget is visszavetette fejlődésében. A Tanácsköztársaság idején megtervezett sporttámogatás a bukást követően lekerült a napirendről. Hivatalos állami támogatás egyszerűen nem létezett. Néhány sportvezető áldozatos munkája, valamint az élvonalbeli versenyzők tehetsége és szorgalma biztosította a visszakerülést a nemzetközi élvonalba. A második világháborút követően kialakított állami támogatás új távlatokat nyitott a sportági szövetség életébe.
Nemzetközi tagságai
[szerkesztés]- Teljes jogú tagja a Nemzetközi Úszószövetségnek (Fédération Internationale de Natation) (FINA).
- Teljes jogú tagja a Európai Úszószövetségnek (Ligue Européenne de Natation) (LEN).
Elnökök
[szerkesztés]- 1907 betöltetlen
- 1908–1909 Virava János
- 1909 Brüll Alfréd
- 1910–1918 Virava János
- 1919–1924 Rőser Alfréd Edvin
- 1925–1926 Dormándy Géza
- 1927–1933 Homonnay Tivadar
- 1933–1944 Ifj. Horthy Miklós
- 1945–1950 Csont Ferenc
- 1951–1953 Kunsági Viktor
- 1954–1956 Taródi Zoltán
- 1957 Boros Ödön
- 1957–1963 Sásdi István
- 1972–1977 Ligeti László
- 1978 Nagy Tamás
- 1979–1980 betöltetlen
- 1981–1987 Sztanó Géza
- 1987–1989 Dénes Lajos
- 1990 Hargitay András (megbízott)
- 1991 Kiss László (megbízott)
- 1992 Zemplényi György
- 1992 Széchy Tamás (megbízott)
- 1993–2016 Gyárfás Tamás (a MOB alelnöke)
- 2017 Bienerth Gusztáv
- 2017– Wladár Sándor
Főtitkárok
[szerkesztés]- 1907–1908 Kéler Tibor
- 1909 Moór Jenő
- 1910 Dr. Füzeséry Árpád
- 1911 Ifj. Támedly Mihály
- 1912–1918 Kiss Géza
- 1919–1920 Boros Ödön
- 1921 Komjádi Béla
- 1922–1923 Dr. Kéler Tibor
- 1924 Náday Jenő
- 1925 Zsoldos László
- 1926 Ember Károly
- 1927 Dr. Balogh László
- 1928–1944 Méray János
- 1945–1948 Dr. Réti Pál
- 1950–1957 Molnár Lajos
- 1957–1958 Dr. Bárány István
- 1959–1967 Maróti László
- 1967–1971 Dr. Kuti Lajos
- 1971–1972 Gallov Rezső
- 1973–1977 Grónai Alfonz
- 1977–1987 Ruza József
- 1987–1990 Osváth Sámuel
- 1990 Tóth Ákos
- 1991–1992 Balogh Gábor
- 1992–1993 Jákóné Szalma Borbála
- 1993–2011 Ruza József
- 2011–2015 Szabó Tünde
- 2015–2017 Szántó Éva
- 2017–2018 Batházi Tamás
- 2018–? Sió Zoltán[4]
Források
[szerkesztés]- Pálfy György: A sport enciklopédiája I-II. kötet – 1928. Budapest, Enciklopédia Rt. kiadása
- Antal Zoltán – Sass Tibor – László István: A magyar sport kézikönyve – 1972. Budapest, Sport Kiadóvállalat
- Walter Umminger: A sport krónikája Officina Nova 1990 ISBN 963-7836-92-6
- MÚSZ főtitkárai
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A helyesírási szabályok szerint az úszószövetség szó egybeírandó, de a szakszövetség a saját dokumentumaiban hagyományosan a „Magyar Úszó Szövetség” írásmódot használja.
- ↑ A támogatott szövetségek és a támogatások összege 2013-ban Index.hu
- ↑ A MÚSZ Alapszabálya. [2016. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 30.)
- ↑ Sió Zoltán a MÚSZ új főtitkára. musz.hu (2018. szeptember 6.) (Hozzáférés: 2021. november 13.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap; musz.hu
