Gurics György
Gurics György | |
Született | 1929. január 27. Dunapentele |
Elhunyt | 2013. szeptember 10. (84 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Pásztor Erzsébet |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Dunaújváros[1] |
Magassága | 176 cm |
Testtömege | 87 kg[2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||
|
Gurics György (Dunapentele, 1929. január 27. – Budapest, 2013. szeptember 10.[3]) olimpiai bronzérmes, világbajnok magyar birkózó, edző. Felesége Pásztor Erzsébet (1939–2022) világbajnok kézilabdázó.
Sportpályafutása
[szerkesztés]1946-tól a Ganz TE, majd 1949-től a Budapest Honvéd FC birkózója volt. 1952-től 1963-ig szerepelt a magyar válogatottban. Mindkét fogásnemben versenyzett, de kiemelkedő eredményeit kötöttfogásban érte el. Pályafutása első felében középsúlyban, majd félnehézsúlyban több mint egy évtizeden keresztül a világ élvonalába tartozott. A magyar küldöttség tagja volt az 1952. évi helsinki, az 1956. évi melbourne-i és az 1960. évi római olimpián. Rómában mindkét fogásnemben olimpiai résztvevő volt. 1952-ben a kötöttfogású birkózás középsúly súlycsoportjában bronzérmes lett. Pályafutása alatt összesen négy világbajnoki érmet nyert, 1961-ben Jokahomában a kötöttfogású birkózás félnehézsúly súlycsoportjában világbajnoki címet szerzett. Ezen a világbajnokságon ő nyerte a magyar küldöttség egyetlen, összességében a magyar birkózósport negyedik világbajnoki aranyérmét. 1961-ben az év sportolójává választották. Az aktív sportolástól 1964-ben vonult vissza.
Sporteredményei
[szerkesztés]- kötöttfogásban:
- olimpiai 3. helyezett (középsúly: 1952)
- olimpiai 5. helyezett (középsúly: 1956)
- világbajnok (félnehézsúly: 1961)
- kétszeres világbajnoki 2. helyezett (középsúly: 1955 ; félnehézsúly: 1958)
- világbajnoki 3. helyezett (középsúly: 1963)
- világbajnoki 4. helyezett (középsúly: 1962)
- főiskolai világbajnoki 2. helyezett (középsúly: 1951)
- kilencszeres magyar bajnok (középsúly: 1951, 1952, 1955, 1956, 1962 ; félnehézsúly: 1957, 1958, 1959, 1961)
- kétszeres magyar csapatbajnok (1961, 1962)
- szabadfogásban:
- világbajnoki 6. helyezett (középsúly: 1954)
- hétszeres magyar bajnok (középsúly: 1949, 1950, 1952, 1954, 1955 ; félnehézsúly: 1957, 1958)
- háromszoros magyar csapatbajnok (1953, 1954, 1956)
Edzői pályafutása
[szerkesztés]A Testnevelési Főiskolán 1960-ban birkózó szakedzői, majd 1972-ben birkózó mesteredzői oklevelet szerzett. Már visszavonulása előtt, 1960-tól a Sztálinvárosi Vasas, illetve a Dunaújvárosi Vasas edzője, illetve a magyar birkózóválogatott keretedzője volt. Visszavonulása után a magyar birkózóválogatott vezetőedzője lett. E posztot 1978-ig töltötte be, majd 1983-ig a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) vezetőedzője volt.
1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.[4]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[5]
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[6]
- Szocialista Munkáért Érdemérem (1964)[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=39&layout=s
- ↑ Olympedia (angol nyelven), 2006
- ↑ Meghalt Gurics György. birkozoszov.hu, 2013. szeptember 10. [2013. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1963. december 15.)
- ↑ Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.
- ↑ Eddig hetvenen kapták meg "A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója" címet. Népsport, (1954. január 10.)
- ↑ Kitüntetések adományozása. Népsport, XX. évf. 6. sz. (1964. január 10.) 1. o.
Források
[szerkesztés]- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- A magyar birkózás országos bajnokai (PDF)
További információk
[szerkesztés]- Gurics György profilja a Magyar Olimpiai Bizottság oldalán
- Gurics György a Melbourne'56 honlapon