Telepóc
| Telepóc (Osadné) | |
 | |
| A község látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Szinnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1543 |
| Polgármester | Róbert Mikuláško |
| Irányítószám | 067 34 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | SV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 150 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 382 m |
| Terület | 26,52 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 08′ 35″, k. h. 22° 09′ 08″49.143056°N 22.152222°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 35″, k. h. 22° 09′ 08″49.143056°N 22.152222°E | |
| Telepóc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Telepóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Telepóc (szlovákul: Osadné, korábban Telepovce, ukránul: Telepovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szinnától 17 km-re északra, a lengyel határ közelében, az Udava-patak partján található.
Története
[szerkesztés]A települést a vlach jog alapján soltész általi betelepítéssel alapították a 15. század második felében. Első írásos említése 1543-ból származik. 1600-ban a soltész házán kívül 10 adózó háztartása volt. 1715-ben 12, 1720-ban 8 adózója volt. Egykor a faluban vizimalom működött. 1828-ban 80 házában 596 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Telepocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil., 21 romai, 570 g. kath., 10 zsidó lak., görög anyaszentegyházzal, 752 h. szántófölddel. F. u. Vandernath. Ut. p. Nagy-Mihály.”[2]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Telepócz, ruthén kisközség a gácsi határon, 106 házzal és 732 gör. kath. vallású lakossal. Postája Papháza, távírója Zemplénszinna. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a gróf Van Dernáth és Zichy családok voltak az urai. Gör. kath. temploma 1792-ben épült, de 1875-ben megújították.”[3]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés].JPG)
1910-ben 664, többségben ruszin anyanyelvű lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.
2001-ben 233 lakosából 165 szlovák, 58 ruszin volt.
2011-ben 189 lakosából 106 szlovák és 80 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
A Szinnai járás települései | ||
|---|---|---|
Szinna (Snina) | ||
Barkócháza (Ruská Volová) · Berezóc (Brezovec) · Cirókabéla (Belá nad Cirochou) · Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou) · Csukaháza (Čukalovce) · Görbeszeg (Uličské Krivé) · Harcos (Zboj) · Jármos (Jalová) · Józsefhámor (Zemplínske Hámre) · Juhászlak (Runina) · Juhos (Parihuzovce) · Kálnarosztoka (Kalná Roztoka) · Kelen (Klenová) · Kisgereblyés (Hrabová Roztoka) · Kispereszlő (Príslop) · Kistölgyes (Dúbrava) · Kiskolon (Kolonica) · Kistopolya (Topoľa) · Kismihály (Michajlov) · Ladomér (Ladomirov) · Méhesfalva (Pčoliné) · Oroszpatak (Ruský Potok) · Sugó (Šmigovec) · Szirtes (Strihovce) · Takcsány (Stakčín) · Telepóc (Osadné) · Tüskés (Pichne) · Ugar (Ubľa) · Újszék (Nová Sedlica) · Utcás (Ulič) · Végaszó (Kolbasov) · Vendégi (Hostovice) · Zuhatag (Stakčínska Roztoka) |  | |
