1543
| 1543 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1543 |
| Ab urbe condita | 2296 |
| Bahái naptár | -301 – -300 |
| Berber naptár | 2493 |
| Bizánci naptár | 7051 – 7052 |
| Buddhista naptár | 2087 |
| Burmai naptár | 905 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1535 – 1536 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1598 – 1599 |
| Shaka Samvat | 1465 – 1466 |
| Holocén naptár | 11543 |
| Iráni naptár | 921 – 922 |
| Japán naptár | 2203 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4239–4240 |
| Kopt naptár | 1259 – 1260 |
| Koreai naptár | 3876 |
| Muszlim naptár | 949 – 950 |
| Szeleukida naptár | 1854–1855 |
| Örmény naptár | 992 ԹՎ ՋՂԲ |
| Thai szoláris naptár | 2086 |
| Zsidó naptár | 5303 – 5304 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek
Évek: 1538 – 1539 – 1540 – 1541 – 1542 – 1543 – 1544 – 1545 – 1546 – 1547 – 1548
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- február 11. – A tiszántúli rendek Fráter György helytartó által összehívott gyulai gyűlése, melyen megbízzák a Partium Ferdinánd-párti kormányzatával.[1]
- február 21. – Az etiópok és a portugálok leverik a Tana tó melletti csatában a törököktől is segített adali moszlimokat, akiknek vezetője a rettegett Balkezes Ahmed is meghal az ütközetben.[forrás?]
- április 4. – Werbőczi István serege a szekszárdi csatában nagy veszteséget okoz a törököknek.[2]
- április 13. – A kaposti csatában a szekszárdi törökök szétverik a végvári katonák egy csapatát.[3]
- július 7. – Török kézre kerül Siklós.[4]
- július 12. – VIII. Henrik angol király házasságot köt a kétszer megözvegyült Parr Katalinnal.[5]
- augusztus 10. – A török beveszi Esztergom várát. (Várdai Pál esztergomi érsek székhelyét Nagyszombatra helyezi át.)[4]
- augusztus 17. – I. Szulejmán török szultán elfoglalja Tata várát és leromboltatja.[6]
- szeptember 3. – A Szulejmán vezette török seregek elfoglalják Székesfehérvárt.[7]
- szeptember 16–17. körül – A győri huszárok a vásárhelyi csatában szétverik a környéket dúló törököket és tatárokat.[6]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- július 6-a előtt – A törökök megszállják Pécset.[4]
- az év folyamán –
- A boszniai törökök elfoglalnak öt szlavóniai várat – köztük Valpót, Atyinát és Dobrakucsát.[8] –, Csáktornyával nem boldogulnak.
- A boszniai törökök megpróbálják elfoglalni Kanizsát.[forrás?]
- A Fertő tó teljesen kiszárad.[9]
- Első európaiként portugál kereskedők jelennek meg Japánban.[10]
Az év témái
[szerkesztés]
- Néhány nappal a De revolutionibus orbium coelestium című művének a megjelenése után, meghal Kopernikusz lengyel csillagász. Az 1543. május 24-én kinyomtatott művében először jelenik meg, hogy nem a Föld az Univerzum középpontja. Ezzel forradalmasította az emberiség egész addigi világképét, és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit, megindította a középkor végét is jelző tudományos forradalmat.[11]
- Andreas Vesalius közzéteszi De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) című művét, amelyet emberi holttestek boncolása során szerzett tapasztalatai alapján írt. A könyv megjelenése mérföldkő az orvostudomány történetében.[12]
Születések
[szerkesztés]- Domenico Fontana olasz építész († 1607)
Halálozások
[szerkesztés]- május 24. – Nikolausz Kopernikusz csillagász, matematikus és közgazdász (* 1473)
- június 2. – Erdődi Simon horvát bán; zágrábi megyés püspök (* 1489)
- november 29. – Ifj. Hans Holbein német festő, a reneszánsz mesterek második generációjának tagja (* 1497)
- az év folyamán – Mehmed herceg, I. Szulejmán oszmán szultán második fia (* 1521)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998. 427. o. ISBN 963-361-626-3
- ↑ Gelencsér Gyula: Werbőczy István törökverő hős emlékezete. Honismeret, XXV. évf. 4. sz. (1997) 72. o.
- ↑ Szulejmán hatodik hadjárata Magyarország ellen 1543-ban. In Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Arcanum. 2001. ISBN 963 86118 7 1
- ↑ a b c Buskó András: Ezeréves kapcsolatok: Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Budapest: Lengyel-Magyar Baráti Kör. 2002. 220. o.
- ↑ Boross Anna: VIII. Henrik hetedik felesége? Henrik utolsó évei. BBC History, V. évf. 5. sz. (2015. május) 39. o.
- ↑ a b Barta Gábor: Adalékok az 1543. évi török hadjárat történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények, CVI. évf. 3. sz. (1993. szeptember)
- ↑ A Szűz Mária-prépostság és temploma. [Szerk. Cserményi Vajk, Lakat Erika, Szívósné Csorba Erzsébet]. Székesfehérvár: Szent István Király Múzeum. 2004. 24. o. = A Szent István Király Múzeum Közleményei D. sorozat, 290. ISBN 963 9279 34 X
- ↑ Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós. A szigetvári hős. Rubicon, 2. sz. (2014) 7. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Szentes Olivér: Szárazság Magyarországon 2022-ben és a múltban. Légkör, LXVIII. évf. 1. sz. (2023. január)
- ↑ Rákóczi István: A portugál gyarmatosítás kronológiája. Rubicon, XXXIV. évf. 385–386. sz. (2023) 56. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Tarján M. Tamás: 1543. május 24. Kopernikusz halála. www.rubicon.hu (Hozzáférés: 2020. november 30.)
- ↑ De humani corporis fabrica libri septem. www.britannica.com (Hozzáférés: 2025. február 21.)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1543 témájú médiaállományokat.