Kiskolon

	Kiskolon (Kolonica)
	; Kiskolon címere
	; Kiskolon címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Szinnai
Rang	község
Első írásos említés	1567
Polgármester	Ján Dzoba
Irányítószám	067 61
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	SV
	Népesség
Teljes népesség	538 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	21 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	358 m
Terület	27,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 57′ 24″, k. h. 22° 15′ 30″48.956667°N 22.258333°EKoordináták: é. sz. 48° 57′ 24″, k. h. 22° 15′ 30″48.956667°N 22.258333°E
	Kiskolon weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskolon témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskolon (1899-ig Kolonicza, szlovákul: Kolonica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

Szinnától 12 km-re délkeletre, a Vihorlát-hegység völgyében fekszik.

Története

A falu akkor keletkezett, amikor a 16. században a vlach jog alapján ruszinokkal telepítették be. 1549-ben egy birtokvita kapcsán említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOLONICZA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Smideg Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. Ungvár, Széken, Sztakcsin, és Ladomérhoz is egy órányira, két nyomásbéli határja, leg inkább zabot terem, középszerűen árpát, tatárkát, kölest, és krompélyt, kavitssal egyeles, sovány a’ földgye, erdejek van, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolonicza, Zemplén vmegyében, orosz falu, Szinna fil. 4 római, 720 g. kath. 10 zsidó lak. Gör. paroch. templom. 926 h. szántóföld. Hegyes határ. F. u. gr. Schmidegg. Ut. p. N.-Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kiskolon, azelőtt Kolonicza, a Vihorlát-hegység alatt fekvő ruthén kisközség 96 házzal és 594 gör. kath. vallású lakossal. Postája Sztakcsin, távírója Szinna és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a Szirmay család, majd a Schmiddegh grófok voltak az urai. Most herczeg Lobkovitz Rudolfnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1843-ban épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 516, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 607 lakosából 552 szlovák és 47 ruszin volt.

2011-ben 582 lakosából 475 szlovák és 92 ruszin volt.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1844-ben épült a korábbi templom helyén, barokk-klasszicista stílusban.
Határában csillagászati obszervatórium működik.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 7.)

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Szinnai járás m v sz A Szinnai járás települései
Szinna (Snina)
Barkócháza (Ruská Volová) · Berezóc (Brezovec) · Cirókabéla (Belá nad Cirochou) · Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou) · Csukaháza (Čukalovce) · Görbeszeg (Uličské Krivé) · Harcos (Zboj) · Jármos (Jalová) · Józsefhámor (Zemplínske Hámre) · Juhászlak (Runina) · Juhos (Parihuzovce) · Kálnarosztoka (Kalná Roztoka) · Kelen (Klenová) · Kisgereblyés (Hrabová Roztoka) · Kispereszlő (Príslop) · Kistölgyes (Dúbrava) · Kiskolon (Kolonica) · Kistopolya (Topoľa) · Kismihály (Michajlov) · Ladomér (Ladomirov) · Méhesfalva (Pčoliné) · Oroszpatak (Ruský Potok) · Sugó (Šmigovec) · Szirtes (Strihovce) · Takcsány (Stakčín) · Telepóc (Osadné) · Tüskés (Pichne) · Ugar (Ubľa) · Újszék (Nová Sedlica) · Utcás (Ulič) · Végaszó (Kolbasov) · Vendégi (Hostovice) · Zuhatag (Stakčínska Roztoka)