Ugrás a tartalomhoz

Tard

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tard
Béke út, Tard főutcája
Béke út, Tard főutcája
Tard címere
Tard címere		 Tard zászlaja
Tard zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterKleszó Tibor (független)[1]
Irányítószám3416
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1039 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,47 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′ 43″, k. h. 20° 35′ 56″47.878581°N 20.598811°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 43″, k. h. 20° 35′ 56″47.878581°N 20.598811°E
Tard (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tard
Tard
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tard weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tard témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Tardról szól. Hasonló címmel lásd még: Valkótard.

Tard község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Tard az Egri-Bükkalja területén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye déli részén. A település szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel és a Bükkel, ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, állatvilágát és növényzetét.

A 3-as főúttól 4 km-re található, az északról szomszédos Cserépváraljáig vezető 25 113-as számú mellékút mentén; típusa: szalagtelepülés. Néhány kaptárkő és a Tatárdomb a határában van; a Bükki Nemzeti Park peremvidéke. 15 km távolságban két horgásztó és 25 km távolságban a Tisza-tó található.[4]

Talajviszonyok

[szerkesztés]

A falu mezőgazdasági művelésre kiváló öntéstalaj, réti talaj, csernozjom, magas humusz- és kalciumtartalommal.

Éghajlat

[szerkesztés]

Mérsékelten meleg, száraz, az évi középhőmérséklet 9, a januári –2, a júliusi 16 °C. A napsütéses órák száma évi 1900, az évi átlagos csapadék összege 630 mm. Időjárásának különlegessége a nyáron a Bükkből hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékból keletkező árvizek a Tardi-patak csekély vízáteresztő képessége miatt, ez a „tardi harmat” [5]

Elnevezés

[szerkesztés]

A község feltehetően a „tar” szó kicsinyítőképzős változatból kapta a nevét.[6]

Története

[szerkesztés]

Már az ókorban lakott település volt, erről tanúskodnak a Tatárdombon talált régészeti leletek.[7] Földműveléssel foglalkozó szlávok és avarok lakták, a honfoglalás után a terület az Örsúr nemzetség birtokába került.[6]

Az Árpád-korban királyi tárnokok lakták,[8] akárcsak a szomszédos, azóta elpusztult falut, Tárnokbálát, avagy Bálát (a hely ma puszta Tard területén).[forrás?]

A falu első említése 1220-ból ismert,[6] Thord néven fordult elő a váradi regestrumban egy per kapcsán.[forrás?]

A 14. században Diósgyőrhöz, majd Cserépvárhoz tartozott a mindenkori királyné személyes birtokaként. A 16. században több főúr tulajdonában volt, de végül a Báthori-család birtokába került. A 17. században a Homonnai, Esterházy, Révai családok birtokában volt, de ez csak formailag volt igaz, mert a török hódoltsághoz tartozott.[6] 1552-ben a törökök felégették a falut, majd amikor újra betelepült, adófizetésre kényszerítették.[6] Tard később is többször elnéptelenedett, a 17. század végén, a török kiűzésével párhuzamosan települt be újra.[forrás?] Ebben az időben magát magyar nemzetiségűnek valló úrbéres jobbágyság élt a területen.[6] A Rákóczi-szabadságharc idejében másodszor is elpusztult, de kissé délebbre újjáépítették.[8]

A 18. században L’Huillier Ferenc egri várnagy vásárolta meg a falu határát. Öröklés útján szász–coburg–gothai hercegi birtok lett. Egészen a szovjet megszállásig megmaradt az 5000 holdas birtok, amelynek cselédsége a falu lakosaiból állt.[6]

A 20. században Szabó Zoltán kiadta a A tardi helyzet című tanulmányát, amely a település nevét országosan is ismertté tette.[8]

  • A világháborúkban elesett tardiak emlékműve az iskola előtt
    A világháborúkban elesett tardiak emlékműve az iskola előtt
  • Az 1956-os forradalom borsodi hősei emlékére a tardi polgármesteri hivatallal szemben
    Az 1956-os forradalom borsodi hősei emlékére a tardi polgármesteri hivatallal szemben

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács János (független)[9]
  • 1994–1998: Czufor József (független)[10]
  • 1998–2002: Czufor József (független)[11]
  • 2002–2006: Czufor József (független)[12]
  • 2006–2010: Czufor József (független)[13]
  • 2010–2014: Gál János (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2014–2019: Gál János (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2019–2024: Kleszó Tibor (független)[16]
  • 2024– : Kleszó Tibor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1274
1252
1206
1124
1057
1056
1039
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 0,2% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75%, református 2,7%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 3,7% (16% nem válaszolt).[18]

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% románnak, 0,4% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,2% ukránnak, 0,1% bolgárnak, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61% volt római katolikus, 5,4% református, 1,1% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 6,5% felekezeten kívüli (23,7% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A római katolikus templom
  • Római katolikus egyház
Plébánia: Tard, Béke tér 2.
Templom: Tard, Rákóczi út 24.
A baptista imaház
  • Baptista gyülekezet
Imaház: Tard, Béke út 52.
Tard, tájház
Tard, tájház
A Tardot körülvevő dombok oldalában található borospincék
  • Pincesor
  • Kaptárkövek
  • Országos turistautak

Tájház

[szerkesztés]

A Béke út 55-57. szám alatti tájházat szervezetileg a Herman Ottó Múzeum gondozza. Három háztájból áll. Balról az első ház több mint 200 éves. A másodikat a 20. század elején építették, a berendezési tárgyak azonban a második világháború idejéből valók. A harmadik ház felújított, modern; a berendezéseit a neves iparművész, Szabó László készítette. Tartozik hozzá egy ponyvával fedett udvar is, amelyet rendezvények alkalmával adnak ki. Előbbi kettő nádtetős, utóbbi cseréptetős ház. A falakat fehérre meszelték. Az első két ház padlója döngölt, a padló és a fal találkozását „feketézéssel” díszítették (koromból készült színező anyag). A harmadikban kő padlólapok vannak.

A házakat hagyományosan felülről kezdték építeni. Először felállították a gerendákat, megépítették a tetőt, majd az agyagból készülő falat földöngölték a tető magasságáig.

A bejárat a ház hosszanti oldalán található; bemenve a konyhába lépünk, amelynek elengedhetetlen tartozéka volt a kemence (többféle változat és technológia is megtalálható volt a matyóknál). Balra a nők és gyermekek szobája, jobbra a kamra található. A bal oldali szobában egy erre a célra fenntartott ágyon csak addig hálhatott együtt az ifjú pár, amíg az asszony először teherbe nem esett. A ház hátsó részén külön bejárattal található az istálló, amelyből nyílt a legények szállása, ahol a férfiak aludtak.

Szabó Zoltán fejszobrát özvegye és lánya jelenlétében 1998. szeptember 26-án Göncz Árpád avatta fel a tardi tájház udvarán.

Egyéb helyi jellegzetességek

[szerkesztés]
  • Matyó hímzése eltér a mezőkövesditől; kisebbek a díszített sávok, kevesebb virágos mintát használnak. Kedvelik a kereszt alakokat, a szív-tyúknyak szövéseket.
  • Tardiakat csúfoló mondás: „Tardiak vagytok / két part közt laktok, / Ha a két part összemenne, / Tardotoknak vége lenne.” – Tard fekvésére vonatkozik; két domb veszi a völgyben elnyúló települést közre.
  • Mezőkövesdi mondás: „Esik, mint a tardi harmat!” A tardi embert Mezőkövesden megkérdezték, esett-e Tardon eső. Azt mondta, nem esett, csak egy kis harmat. Mire hazaért, a falut vitte a víz, mivel a falutól északra, a Bükkben lezúduló eső addigra megárasztotta a patakot.

Tardi hímzés motívumkincse

[szerkesztés]

A tardi hímzéseken a keresztszemes minta uralkodott. A díszítőelemek mértani formák, levelek, virágkosarak. A színezéshez kezdetben pirosat és kéket használtak. A többi szín később jelentkezett, de a piros dominanciája megmaradt.

A díszes szőttesnek is sajátos kultúrája alakult ki Tardon, színes szőttes sávokkal díszítették a vásznakat ünnepi alkalmakra, a vetett ágy díszlepedőjének szélét, a dunna – és párnaaljakat, abroszokat, gyúrósurcokat, komakendőket, kalácskendőket, litániás kendőket díszítették jellegzetes motívumokból álló látványos szőttesminták.

Jellemző motívum az eperlevélnek nevezett leveles ág, az almaként ismert gránátalma, a csillagok és madárkák. A madarak mellett gyakori elem a szív, a szívesmadár mintában a szívet két egymásnak fordított madár fogta össze.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt alakult ki az ún. Kossuth-bankó, a szabadságharc bankjegyeinek rajza nyomán, amely az egyik leggyakrabban hímzett minta lett.

A keresztszemes minták jellegzetességet mutatnak a szőttesekkel is.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 20.)
  5. ↑ Itthon vagy
  6. ↑ a b c d e f g Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 4.)
  7. ↑ Tard-Tatárdomb mikrorégójának régészeti kutatása
  8. ↑ a b c Kliens vizsgálat. [2007. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 4.)
  9. ↑ Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. ↑ Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  12. ↑ Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  13. ↑ Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  14. ↑ Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  15. ↑ Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  16. ↑ Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  17. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  18. ↑ Tard Helységnévtár
  19. ↑ Tard Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tard&oldid=27499971”