Ormosbánya
Ormosbánya | |||
Nagyboldogasszony-templom, Ormosbánya | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Kazincbarcikai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Diószeghy István Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 3743 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1483 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 211,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 20′ 11″, k. h. 20° 38′ 54″48.336350°N 20.648431°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 11″, k. h. 20° 38′ 54″48.336350°N 20.648431°E | |||
Ormosbánya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ormosbánya témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ormosbánya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Miskolctól 30 kilométerre északra fekszik, az Ormos-patak völgyében; főutcája a Felsőtelekes, Rudabánya és Múcsony között húzódó 2609-es út. Régebben megközelíthető volt a község vasúton is, a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonalon, melynek itteni megállóhelye (Ormosbánya megállóhely) majdnem közvetlenül a 2609-es út mellett fekszik; közúton az abból, annak 10+100-as kilométerszelvényénél kiágazó, 40 méternél is rövidebb 26 307-es számú mellékút szolgálta ki.
Története
[szerkesztés]A környék az őskor óta lakott, a közelben találták a Rudapithecus hungaricus-leletet. A község területén is találtak ősembermaradványokat, valamint kelta kori leleteket. Ezek ma a Herman Ottó Múzeumban találhatóak. Először 1275-ben említik a települést, Vrmus alakban írva, de jóval korábban keletkezett. 1408-ban birtokosa, Perényi Imre pálos kolostort alapított, romjai ma is láthatók. A törökök 1564-ben elfoglalták a települést, a lakosok a török uralom alatt többször is elmenekültek. 1612-ben pusztaság volt, de egy évvel később már állt. 1864-ben a közeli Disznóshorváthoz csatolták (ma: Izsófalva). A kiegyezés után megindult a bányászat, 1887-ben nyílik meg az első szénbánya. 1897-ben a Magyar Állami Szénbányák megvásárolta a falu birtokosától a bányászati jogot a Diósgyőri Acélművek szénellátásának biztosítására. 1912-ben megépült a vasút, majd a bányászkolónia. 1913-ra az erőmű is felépült. Az első világháború során a szénbányászat még fontosabbá vált, a település nőtt, iskolája is épült. A bányában már 250-en dolgoztak. 1917-ben sztrájk tört ki az alacsony bérek miatt, a katonaság verte le, majd több bányászt Kassára hurcolt.
A nagy gazdasági világválság komoly gondokat okozott, és a szénosztályozó is ebben az időben égett le, csak két évvel később épült újra fel. Ekkorra épült fel a katolikus templom is. A második világháború alatt az üzem katonai irányítás alatt állt. A szovjetek 1944. december 14-én foglalták el. A háború után a község gyorsan fejlődött. 1946 októberében az üzem két aknája különvált a Diósgyőri Vas- és Acélgyártól, és felvette az Ormospusztai Bányaüzem nevet. 1953-tól a település neve Ormospuszta helyett Ormosbánya. Az 1956-os forradalom idején munkások tömege indult vonattal Miskolcra részt venni a forradalomban. Ezt követték a megtorlások. A település azonban tovább fejlődött, vízmű, csatornarendszer, művelődési ház épült. A bányákban már 3900 főnél is több munkás dolgozott. 1963 és 1973 között gimnáziuma is volt a településnek. 1984-ben a bánya fokozatos leépítés után bezárt, a lakosságszám csökkenni kezdett. 1993-ban Ormosbánya levált Izsófalváról.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1993–1994: …
- 1994–1998: Nagy Tibor (független)[3]
- 1998–2002: Nagy Tibor (független)[4]
- 2002–2006: Nagy Tibor (független)[5]
- 2006–2010: Sike Ferencné (független)[6]
- 2010–2014: Sike Ferencné (független)[7]
- 2014–2019: Sike Ferencné (független)[8]
- 2019–2024: Sike Ferencné (független)[9]
- 2024– : Diószeghy István Zoltán (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 1680 | 1660 | 1630 | 1484 | 1463 | 1459 | 1483 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,5%, református 11,2%, görögkatolikus 2,3%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 22,7% (33,4% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, ruszinnak, szerbnek és örménynek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,1% volt római katolikus, 9% református, 4,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 23% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[12]
Környező települések
[szerkesztés]Izsófalva (2 km); a legközelebbi városok: Rudabánya (4 km) és Kazincbarcika (12 km).
Híres emberek
[szerkesztés]- A településen született és 1969–1974 között a helyi csapatban játszott Grolmusz Gyula (Ormosbánya, 1952. július 29. – 2001) magyar kupagyőztes, magyar bajnoki bronzérmes labdarúgó, csatár.
- Faigel Gyula (Ormosbánya, 1954. szeptember 17. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
- Pásztor Albert (Ormosbánya, 1955. január 23. – ?, 2017. május 13.) magyar rendőr ezredes, jogász, 2000 és 2010 között miskolci rendőrfőkapitány.
- A településen dolgozott és hunyt el Almási István (Felsőtelekes, 1922. november 24. – Ormosbánya, 1977. március 29.) Kossuth-díjas vájár.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Ormosbánya Helységnévtár
- ↑ Ormosbánya Helységnévtár