Ugrás a tartalomhoz

Arló

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arló
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Arló címere
Arló címere		 Arló zászlaja
Arló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállásnagyközség
PolgármesterVámos Istvánné dr. (független)[1]
Irányítószám3663
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség3514 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség79,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,87 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájUpponyi-hegység[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 22″, k. h. 20° 15′ 36″48.172781°N 20.259900°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 22″, k. h. 20° 15′ 36″48.172781°N 20.259900°E
Arló (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Arló
Arló
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Arló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Arló nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Ózdtól 3 kilométerre délre, Miskolctól körülbelül 60 kilométerre nyugatra, a Hódos-patak völgyében, tagolt, dombsági területen fekszik a településen keresztülhaladó 25-ös főút, valamint az abból, annak 62+300-as kilométerszelvényénél északnyugati irányba, Borsodszentgyörgy felé kiágazó 23 114-es út találkozásánál. Szomszédos települések Ózdon kívül: délre Járdánháza 3 km-re, északnyugatra Borsodszentgyörgy 6 km-re.

Az Arlói-tó a 20. század elején keletkezett: a bányászati tevékenység következtében a Csahó-hegy homokkőrétegei elmozdultak, és a suvadás elzárta a patak útját, 8,5 hektáros tavat hozva létre.[4]

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve feltehetően a sast jelentő ószláv orlov szóból származik.

Története

[szerkesztés]

A település a 11. században jött létre, ekkor a Miskolc nemzetség birtoka volt. Első fennmaradt írásos említése (Arlo) 1268-ból való.

Az első lakosok fakitermeléssel és szénégetéssel foglalkoztak. A 17. században romák vándoroltak be a településre, ma a falu lakosságának 50%-át ők alkotják.

Fényes Elek XIX. sz-i leírása szerint: “Arló, magyar falu, Borsod vármegyében, melly Nagy- és Egyházas-Arló külön határral biró helyekből olvadt össze, Miskolczhoz 3 3/16 u. p. Putnokhoz 1 4/16 állomásra, a Bikk-hegy alacsonyabb vidékén. Lakja 1184 lak., kik többnyire r. katholikusok, helybeli igen régi templommal és pappal. A határ egész kiterjedése a hozzátartozó Gyepesi pusztát is hozzáértve 10728 3/4 hold; mellyből belsőség 93 h., szántóföld 1975 hold, rét 980 h., erdő 7680 3/4 hold. Egész urbéri telek 28 3/4, s ezután szántóföld 700, rét 300 hold. Földje agyagos és második osztálybeli; terem buzát, rozsot, zabot, tenkelyt, kukoriczát. A határban több helyt van kőszén és kőbánya. Birtokosok: Jankovich Antal, Jekelfalusi József, id. Somosközy Ferencz, Plathy Gáborné, Leszkáry Miklós, gr. Bethlen Krisztina, Helebrant, Susay, Losonczy, Csomós, Holló, Csák, Csépányi, Vas, Kocziány, Kolosy, Pap, Bárdos s Martos családok.”

A falu népessége az ipartelepítések korától egyre nagyobb növekedésnek indult az ózdi és borsodnádasdi üzemek közelségének köszönhetően.

A nehézipar válsága Arlót is érintette, a népesség emiatt az 1990-es évektől csökkenni kezdett, sokan elvándoroltak Miskolcra és más városokba. A munkaképes korú férfiak jelentős része Miskolcra, Eger környékére vagy akár Budapestre ingázik.[5]

1994-ben telepedtek le a faluban Szent Ferenc Kisnővérei, azóta segítik a rászoruló családokat az Elfogadlak Alapítványon keresztül, elsősorban a gyermekek tanulmányainak támogatásával.[6] 2020 nyarától a Jézus Társasága romamissziót indított a település két szegregátumában (Kisfalun és Csahón)[5] Jezsuita Jelenlét Arló néven. A jelenlét a Felzárkózó Települések kormányzati program keretében működik, célja „a családok segítése: a munkanélküliségből, hiányos iskolázottságból, lakhatási szegénységből és az öröklött, tanult tehetetlenségből való szabadulás”, módszertani alapját pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Programja adja.[7] 2021 októberében készült el a Jelenlét Ház, ahol baba-mama foglalkozásokat, iskolásoknak korrepetálást, tánc- és zenetanítást tartanak, segítenek a mindennapi ügyintézésben, illetve mosási és fürdési lehetőséget biztosítanak.[8]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Zsigrai Árpád (MDF-FKgP)[9]
  • 1994–1998: Zsigrai Árpád (Konzervatív Koalíció)[10]
  • 1998–2002: Zsigrai Árpád (független)[11]
  • 2002–2006: Zsigrai Árpád (független)[12]
  • 2006–2010: Zsigray Árpád (független)[13]
  • 2010–2013: Zsigray Árpád (független)[14]
  • 2013–2014: Vámos István Józsefné dr. (független)[15][16]
  • 2014–2019: Vámos István Józsefné dr. (Fidesz-KDNP)[17]
  • 2019–2024: Vámos Istvánné dr. (Fidesz-KDNP)[18]
  • 2024– : Vámos Istvánné dr. (függeetlen)[1]

A településen 2013. április 21-én időközi polgármester-választást tartottak,[15] az előző polgármester lemondása miatt.[19]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3853
3807
3554
3499
3553
3573
3514
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságának 70%-át magyar, a 30%-át cigány származású [20] emberek alkották. Ezenkívül 4 szlovák is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 19,9% cigánynak mondta magát (13,6% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,7%, református 1%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 7,5% (22,5% nem válaszolt).[21]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% örménynek, szlováknak, görögnek és lengyelnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,9% volt római katolikus, 0,5% református, 0,5% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 10,9% felekezeten kívüli (30,6% nem válaszolt).[22]

Látnivalók, programok

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ a b Konfár Tibor: Óbükk gyöngyszeme: az Arlói-tó (magyar nyelven). Turista Magazin, 2021. július 16. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  5. ↑ a b Sashegyi Zsófia: „Az Istent azért szeretem! Csak magát nem!” – arlói modell a cigány szegregátum felemelésére (magyar nyelven). Válasz Online, 2021. december 28. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  6. ↑ Tevékenység | Elfogadlak Alapítvány (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  7. ↑ Jezsuita romamisszió Arlón (magyar nyelven). Jézus Társasága, 2021. szeptember 1. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  8. ↑ Jezsuita romamisszió: kész az arlói Jelenlét Ház (magyar nyelven). Jézus Társasága, 2021. december 9. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  9. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  11. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  12. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  13. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  14. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  15. ↑ a b Arló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. április 21. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  16. ↑ Vámos Istvánnét választották Arló polgármesterévé (magyar nyelven). ma.hu, 2013. április 22. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  17. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  18. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  19. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  20. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  21. ↑ Arló Helységnévtár
  22. ↑ Arló Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arló&oldid=27573389”