Ugrás a tartalomhoz

Mezőkeresztes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőkeresztes
A városháza
A városháza
Mezőkeresztes címere
Mezőkeresztes címere		 Mezőkeresztes zászlaja
Mezőkeresztes zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásváros
PolgármesterMajoros János (független)[1]
Irányítószám3441
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség3515 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület74,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′ 31″, k. h. 20° 41′ 17″47.825369°N 20.688081°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 31″, k. h. 20° 41′ 17″47.825369°N 20.688081°E
Mezőkeresztes (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Mezőkeresztes
Mezőkeresztes
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Mezőkeresztes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkeresztes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőkeresztes város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli részén fekszik, Mezőkövesdtől 11, Miskolctól közúton 35 kilométerre délre. A környező települések: Mezőnagymihály kb. 4, Mezőnyárád 4, Szentistván kb. 8 km-re. A legközelebbi nagyobb város, Mezőkövesd 11 km-re található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Az M3 autópálya bővítésével 2002-ben bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. A sztráda 139-es kilométerénél építették ki a Mezőkeresztes-Mezőnagymihály csomópontot, amely leágazástól két kilométernyire van a városközpont.

Az M3 magyar autópálya 139 km Mezőkeresztes és Mezőnagymihály csomópont és az Autópálya látképe

Érinti a város közigazgatási területét, annak északi szélén a 3-as főút, illetve a belterülettől délre az M3-as autópálya is, de a lakott területeket mindkettő elkerüli. Előbbiből a város északi határszélének közvetlen közelében indul a 25 113-as számú mellékút, mely Tardon át Cserépváralja központjáig vezet.

Központja a Mezőnyárádtól Szentistvánig húzódó 3304-es, az abból Mezőcsát felé kiágazó 3305-ös és a Vattától Csincsén át idáig vezető 3306-os utakon közelíthető meg.

Ugyancsak érinti a város területét a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal is, de vasúti megállási pont nincs a településen; a legközelebbi vasútállomás (Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasútállomás) Mezőnyárád területének déli részén található, a 3304-es út közelében.

Nevének eredete

[szerkesztés]

IV. Béla magyar király a Nyárádhoz tartozó és besenyők lakta földet 1238-ban a jeruzsálemi johannita kereszteslovagoknak ajándékozta. A középkori falu ezekről kapta a nevét.

Története

[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott. A szkíta korból rendkívül értékes leletek kerültek elő a településhez tartozó Zöldhalompusztán, köztük a híres aranyszarvas. A „Csörsz árka” is a közelben húzódott.

A mezőkeresztesi csata egy török miniatúrán

A 14. században Mezőkeresztes a diósgyőri uradalom része volt. V. László 1456-ban városi rangra emelte a települést. A török uralom idején, 1596-ban itt zajlott a mezőkeresztesi csata. A török uralom után a település fejlődésnek indult, de a 19. században veszített jelentőségéből.

Mezőkeresztes város a megye déli csücskének egyik legrégebbi, sok történelmi vihart megért ősi települése. Borsod vármegye területe már 40 ezer éve lakott, ezen belül Mezőkeresztesé is. Tipikus településmagként, valamikor a történelmi idők előtt jöhetett létre a Kács-Sályi patak partján, a Csincse-patak és a Lator-patak között. A belterületén ugyan nem végeztek régészeti ásatásokat, de beszakadt vermekből, alapásásokból a bükk-vidéki barlangi leletekhez hasonló ősrégi használati tárgyak, eszközök kerültek elő. A korai népvándorlás megindulása után a feltételezett szórványtelepülést a szkíták foglalhatták el, akik nagyon érdekes és értékes nyomot hagytak maguk után: az Aranyszarvast. A gyönyörű aranylelet a régebben a településhez tartozó Zöldhalompusztán került elő 1928-ban (Zöldhalompuszta 1995. január 1. óta Csincse része). A 3. században a kelták, az 5. században a jazigok és a szarmaták telepedtek le itt, őket követték az avarok és a hunok.

A 14. században Mezőkeresztes Diósgyőrhöz tartozott. A település 1456-ban V. László királytól városi rangot, címert és pecsétet kapott. Mátyás király 1471-ben további kiváltságokkal ruházta fel a várost. Eger ostroma (1552) után három évvel Bornemissza Gergely itt ütközött meg a nyílt mezőn a törökkel, a sokszoros túlerő miatt azonban súlyos vereséget szenvedett. A törökök őt magát is elfogták, rabláncra fűzve Sztambulba vitték, ahol felakasztották. 1596-ban szintén nagy csatára került sor, ez volt az ún. mezőkeresztesi csata vagy a „borsodi Mohács”. Az ütközetben a keresztény hadak fényes diadalt arattak, a török megfutamodott. Sajnos, több okból, mégis fordult a kocka: a zsákmányra éhes zsoldosok nem törődtek a törökök üldözésével, akik egy idő után visszafordultak a menekülésből, és csapást mértek az ellenfélre. Korabeli adatok szerint több mint 30 ezer holttest maradt temetetlenül a csatatéren. A török bosszúvágyában az egész környéket feldúlta, az élet csak kiűzésük után indulhatott meg újra. Mária Terézia 1755-ben minden addigi jogába visszahelyezte a várost, amely azonban a 19. század végére egyre inkább háttérbe szorult. 1950-ben Mezőkeresztes és Keresztespüspöki Mezőkeresztes néven nagyközséggé egyesültek.

2009. július 1-je óta város.[3]

Vályi András szerint „Püspöki. Keresztes Püspöki. Magyar falu Borsod Vármegyében , földes Ura az Egri Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Kereszteshez nem meszsze, határja jól termő, vagyonnyai jelesek, első osztálybéli.”[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kalivoda András (SZDSZ)[5]
  • 1994–1998: Kalivoda András (független)[6]
  • 1998–2002: Kalivoda András (független)[7]
  • 2002–2006: Dr. Dózsa György (független)[8]
  • 2006–2010: Dr. Dózsa György Béla (független)[9]
  • 2010–2014: Dr. Dózsa György Béla (független)[10]
  • 2014–2019: Majoros János (független)[11]
  • 2019–2024: Majoros János (független)[12]
  • 2024– : Majoros János (független)[1]

Lakosság

[szerkesztés]

A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[13]

Év Lakosság (fő)
1930 5517
1941 5622
1949 5391
1960 5443
1970 4861
1980 4674
1990 4510
2001 4192
2010 4220
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3868
3882
3818
3563
3565
3545
3515
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Magyarok Nagyasszonya katolikus templom
    Magyarok Nagyasszonya katolikus templom
  • Református templom
    Református templom
  • A keresztespüspöki Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templom
    A keresztespüspöki Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templom
  • Dózsa György utca
    Dózsa György utca
  • Hoffmann-kastély
    Hoffmann-kastély

Gazdaság

[szerkesztés]

1950-ben kőolajat találtak a falu határában, amit az 1980-as évekig kitermeltek.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Őcsényi Baranyay Pál (?–1596) pannonhalmi apát.
  • Jakab István (1798–1876) drámaíró, műfordító, zeneszerző, publicista, az MTA tagja itt született.
  • Gomba Károly botanikus itt született 1889. június 11-én.
  • Fekete Gyula író született 1922-ben.
  • Koncz Gábor Kossuth-díjas színész született 1938-ban.
  • Filep Tibor újságíró, történész, nemzetközi sakkmester született 1935-ben.
  • Ádám Zoltán NB I-es labdarúgó.
  • Kudász József szívsebész született 1904-ben az egykori Keresztespüspökin.
  • Nagy László történész, egyetemi tanár (1927 június)
  • Dobrosi István ügyvéd, Kossuth Lajos titkára (1810. november 12.–?)
  • Kozma Károly templomépítő, egri püspök (1824. március 12.–?)
  • Berecz György parasztköltő, Kossuth Lajos barátja, nótaszerző (szül: 1842)
  • Berecz Bertalan (B. György fia) parasztköltő (1884. június 13.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Mezőkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ BOON.HU - Mezőkeresztes és Sajóbábony város lett.... [2009. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 5.)
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Mezőkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Mezőkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  7. ↑ Mezőkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  8. ↑ Mezőkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  9. ↑ Mezőkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  10. ↑ Mezőkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. ↑ Mezőkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  12. ↑ Mezőkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Mezőkeresztes
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkeresztes témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mezőkeresztes&oldid=27627826”