Ugrás a tartalomhoz

Simonyi-Semadam Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simonyi-Semadam Sándor
Simonyi-Semadam Sándor (1920 körül)
Simonyi-Semadam Sándor (1920 körül)
A Magyar Királyság 25. miniszterelnöke
Hivatali idő
1920. március 15. – 1920. július 19.
KormányzóHorthy Miklós
ElődHuszár Károly
UtódTeleki Pál
A Magyar Királyság belügyminisztere
Hivatali idő
1920. március 15. – április 19.
ElődBeniczky Ödön
UtódDömötör Mihály
Született1864. március 23.
Csesznek
Elhunyt1946. június 4. (82 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
PártKatolikus Néppárt
(1901–1918)
Keresztényszociális Néppárt
(1918–1919)
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja
(1919–1921)
Országos Kisgazdapárt
(1921–1922)
VálasztókerületNémetújvár
Házastársaszellőczei Kovács Szidónia
Foglalkozásügyvéd
A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi-Semadam Sándor témájú médiaállományokat.
Simonyi Semadam Sándor sírja Budapesten. Farkasréti temető: Hv27-1-58.

Simonyi-Semadam Sándor Jenő (Csesznek, 1864. március 23. – Budapest, 1946. június 4.)[1] magyar ügyvéd és politikus, 1920. március 15. – 1920. július 19. között Magyarország miniszterelnöke. Nagy műveltséggel, széles látókörrel bírt, tagja volt a Magyar–Japán Társaságnak és kutatta a keleti nyelveket.

Családja és származása

[szerkesztés]

1864. március 23-án Cseszneken született, római katolikus polgári családban;[2][3][4] apja Semadam József (1827–1905),[5] a cseszneki kerület szolgabírója, anyja Hock Erzsébet volt. 1898. augusztus 1-jén Simonyi Sándor Dezső örökbe fogadta Semadam Sándort, aki onnantól fogva a "Simonyi-Semadam" kettős vezetéknevet viselte leányaival együtt. Simonyi-Semadam Sándor leánytestvére Semadam Mária Jozefa (1858–1927),[6] akinek a férje dr. Kováts Aladár (1867–1916), miniszteri osztálytanácsos.[7]

Házassága és leszármazottjai

[szerkesztés]

Feleségül vette nemes Kovács Szidónia (Buda, 1866. február 24.– Budapest, 1911. január 26.) kisasszonyt,[8][9] akinek a szülei nemes Kovács Pál (1821–1884), köz- és váltó- ügyvéd,[10] és Keller Szidónia (1840–1921) voltak.[11][12] Az apai nagyszülei nemes idősebb Kovács Pál (1785–1867), tanodai tanácsos, a Budapesti Kerület tanodai főfelügyelője, a magyar királyi Helytartó Tanácsnál a tanulmányi bizottmány ülnöke,[13] és Belnay Jozefin (1798–1891) voltak.[14] Simonyi-Semadam Sándor és nemes Kovács Szidónia frigyéből egy fia és két lánya született:

Élete

[szerkesztés]

Jogásznak tanult Budapesten és Németországban, továbbá Észak-Amerikában, St. Louisban jogot és közgazdaságtant hallgatott. A jogi doktori oklevél megszerzése után ügyvédi vizsgát tett, és ügyvédi irodát nyitott. Az ügyvédi munkája mellett rendszeresen publikált politikai, közgazdasági és jogi tárgyú cikkeket. Írásai megjelentek a Hazánkban, az Alkotmányban, a Jogtudományi Közlönyben és a Szövetkezésben. Nagy műveltségű és széles látókörű ember volt. Sokat utazott, Európa nagy részét bejárta, de eljutott Afrikába, Amerikába és Ázsiába is. A keleti nyelvek kutatásával is foglalkozott.

Felesége Kovács Szidónia volt, akitől egy fia és két lánya született. Idősebb lányát, Erzsébetet (1892–1975) Mayer Miksa,[20] a Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa vette feleségül, Margit lányát (1893–1976) pedig Miksa testvére, Mayer Géza, a szabadalmi bíróság alelnöke vette el. Sándor fia az első világháború után olasz hadifogságban halt meg.

1901-ben a Katolikus Néppárt politikusaként került be a politikai életbe. Rövid ideig tartó politikai pályafutása a Tanácsköztársaság bukását követően ívelt fel: 1920. március 15. és július 19. között Magyarország miniszterelnöke volt. Lemondását követően visszatért az ügyvédi pályához. 1946. június 4-én, Budapesten halt meg, hurutos tüdőgyulladás, szívbénulás következtében.

Politikai pályafutása

[szerkesztés]
Lásd még: Simonyi-Semadam-kormány

Politikai pályafutása Németújváron kezdődött, amikor 1901-ben néppárti politikusként országgyűlési képviselővé választották. Az őszirózsás forradalmat követően a Károlyi-kormány alatt visszavonult a politikai élettől. A Tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenység vádjával letartóztatták és túszként fogva tartották. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának megalakulását követően a párt vezetőjeként tért vissza a politikai életbe. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőnek választották, és február 18-án a nemzetgyűlés első alelnöke lett.

Simonyi meglehetősen zavaros időszakban, az első világháború utáni időben töltött be állami vezetői tisztségeket. 1920. március 15. – 1920. július 19. között Magyarország miniszterelnöke volt. A miniszterelnöki poszton kívül, amelyre Horthy Miklós, Magyarország kormányzója nevezte ki, ideiglenesen belügy- és külügyminiszter is volt. A megbízást a tiszántúli választásokig fogadta el. Az ő kormánya kényszerült a súlyos következményekkel járó trianoni békeszerződés aláírására. A szerződés aláírása (amelyre előtte egyetlen kormányfő sem vállalkozott) és a tiszántúli választások után lemondott. Lemondását követően 1921 tavaszán, az első királypuccs után még belépett az Országos Kisgazda- és Földműves Pártba, de 1922-től már nem vállalt további politikai szerepet.

Tagságai

[szerkesztés]

A Magyar–Japán Társaság tagja volt, és azon fáradozott, hogy egyre több kulturális kapcsolat épüljön ki Japán és Magyarország között. 1922–1924 között a négytagú Országos Pénzügyi Tanács tagja és 1932–1945 között a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa volt. 1936-ban Horthy Miklós kormányzó titkos tanácsossá nevezte ki.

Kormányának tagjai

[szerkesztés]
Simonyi-Semadam a kormány tagjai kíséretében az 1920. évi Szent István-napi körmeneten

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Simonyi-Semadam Sándor sírja (magyar nyelven). Farkasréti temető: Hv27-1-58. agt.bme.hu. [2011. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
  • Simonyi-Semadam Sándor (német nyelven). Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). (Hozzáférés: 2011. június 4.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 398/1946. folyószáma alatt.
  2. ↑ születését másnap (mivel Cseszneken abban az időben még nem volt önálló anyakönyvi hivatal) a közeli Bakonyoszlopon anyakönyvezték, Sándor (Jenő) keresztnévvel
  3. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Csesznek (In: Oszlop, Veszprém) - keresztelők - Semadam Sándor keresztelője
  4. ↑ A bakonyoszlopi római katolikus egyházközség 1864-1878 közti vegyes anyakönyvén belül az 1864-es év 32. sorszámú születési bejegyzése
  5. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Semadam József
  6. ↑ familysearch.org polgári anyakönyvek - Budapest - II. Kerület - halottak - Kováts Aladárné Semadam Mária Jozefa halála - 1927. okt. 16.
  7. ↑ familysearch.org polgári anyakönyvek - Budapest - II. Kerület - halottak - Kováts Aladár halála - 1916. máj. 26.
  8. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Budavári egyházközség - keresztelők - Kovács Szidónia keresztelője
  9. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Simonyi-Semadam Sándorné Kovács Szidónia
  10. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Kovács Pál
  11. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Kovács Pálné Keller Szidónia
  12. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Budai Palota-kápolnai egyházközség - házasságok - Kovács Pál és Keller Szidónia házassága - 1863. jún. 10.
  13. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb Kovács Pál
  14. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Kovács Pálné Belnay Jozefin
  15. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Mayer Miksáné Simonyi-Semadam Erzsébet
  16. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Mayer Miksa
  17. ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - II. Kerület - házasságok - Mayer Miksa és Simonyi-Semadam Erzsébet házassága - 1914. aug. 14.
  18. ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - II. Kerület - házasságok - Mayer Miksa és Simonyi-Semadam Erzsébet házassága - 1914. máj. 14.
  19. ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - II. Kerület - születések - Simonyi-Semadam Sándor születése - 1898. feb. 15.
  20. ↑ Mayer Miksa (1842–1886) pedagógus, író fia


Elődje:
Somssich József
Magyarország külügyminisztere
1920. március 15. – április 19.
(ideiglenes)
 Utódja:
Teleki Pál
Elődje:
Huszár Károly 		Utódja:
Teleki Pál
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Simonyi-Semadam_Sándor&oldid=27369267”