Kónya Imre

	Kónya Imre
	Horváth László felvétele
	Magyarország belügyminisztere
	Hivatali idő; 1993. december 21. – 1994. július 15.
Előd	Boross Péter
Utód	Kuncze Gábor
Született	1947. május 3. (77 éves); Budapest
Párt	Magyar Demokrata Fórum; Magyar Demokrata Néppárt;
Házastársa	Kónyáné Kutrucz Katalin (1972–)
Foglalkozás	politikus; jogász;
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1971, jogtudomány)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kónya Imre témájú médiaállományokat.

Kónya Imre (Budapest, 1947. május 3. –) magyar ügyvéd, politikus, a Boross-kormány belügyminisztere.

Tanulmányai

Az általános iskolát (1953-1961) Budapesten, a középiskolát az I. István Gimnáziumban (1961-1965) végezte. 1965-1966-ban katonai szolgálatot teljesített Budapesten. 1966 és 1971 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója volt. 1971-ben kapott diplomát summa cum laude minősítéssel.

Ügyvédi pályafutása

Diplomázása után két évig ügyvédjelölt, majd 1973-tól ügyvédként dolgozott Budapesten, a 34. számú, majd 1979-től a 17. számú Ügyvédi Munkaközösségben.

1998-ban újrakezdte ügyvédi tevékenységét.

Politikai pályafutása

1988. szeptember 10-én lépett be a Magyar Demokrata Fórumba, majd november 5-én hat társával együtt létrehozta a Független Jogász Fórumot (FJF), amelynek 1989. január 14-én első választott vezetője lett. Ebben a minőségében vezette 1989. március 22. és június 13. között – az FJF által kezdeményezett – Ellenzéki Kerekasztal (EKA) üléseit. Az EKA megállapodását követően, 1989. június 13-án a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokat megnyitó plenáris ülésen ő adott az Ellenzéki Kerekasztal nevében politikai szándéknyilatkozatot. Június 13. és szeptember 18. között az alkotmánymódosítással foglalkozó szakbizottság EKA-delegációja tagjaként részt vett a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain.

1990-ben beválasztották az MDF elnökségébe. 1993-ban a párt alelnöke lett, mely tisztségét egy évig viselte. 1995-től 1996 márciusáig ismét elnökségi tag volt. Az MDF 1996 májusában lezajlott tisztújító kongresszusa után kilépett a pártból és részt vett a Szabó Iván vezette Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) alapításában, ahol beválasztották az új párt elnökségébe is.

Az 1990-es országgyűlési választáson az MDF Pest megyei területi listáján szerzett mandátumot. Az első MDF-frakció vezetőjévé választották. Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság tagja és az ügyrendi bizottság elnöke volt.

1993-ban, Antall József halála és Boross Péter miniszterelnökké történt megválasztása után a Boross-kormány belügyminisztere lett.

1994-ben újra az MDF Pest megyei területi listájáról szerzett mandátumot és a frakció általános vezetőhelyettese lett. Az önkormányzati és rendészeti, majd az alkotmányelőkészítő bizottság tagjaként dolgozott. 1996-ban az új MDNP-frakció tagjaként a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé választották.

1998-ban pártja sikertelenül indult az országgyűlési választáson, nem jutott az Országgyűlésbe. 2002-ben a párt több más szervezettel az egyik megalapítója volt a Centrum Pártnak, melynek vezetőségi tagja lett. A 2002-es országgyűlési választáson a párt nem érte el az 5%-os küszöböt.

2005-ben az MDNP kimondta egyesülését régi anyapártjával, az MDF-fel, ismét tagja lett régi pártjának.

Írásai

Győzelemre születünk... Kónya Imre az Ellenzéki Kerekasztalról; riporter Bálint B. András; Progresszió, Bp., 1990^[2]
...és az ünnep mindig elmarad? Történetek a rendszerváltástól napjainkig; Alexandra, Pécs, 2016 Kónya Imre
Antall József közelről. "Én köszönettel tartozom Magyarország népének"; sajtó alá rend. Mézes Flórián; Kortárs, Bp., 2019
Megadatott; Memoár Műhely, Bp., 2020 (Példa-kép)
Rendszerváltozás belülről. Személyes történelem; MCC Press, Bp., 2022

Családja

Nős, felesége Kutrucz Katalin jogász, korábban az ELTE ÁJK oktatója, majd az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának igazgató-helyettese. 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő volt. Két fiúgyermekük született.

Díjai, elismerései

MOB fair play-díj (cselekedet kategória) (2015)^[3]
Nemzetközi Adalbert-díj (2017)^[4]
A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2019)
Petőfi-díj (2020)^[5]

Jegyzetek

↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
↑ A magyar rendszerváltás bibliográfiája. rev.hu. (Hozzáférés: 2017. március 9.)
↑ MOB: Kokó, Palotai, Rudolf Péter és Pál Ferenc is fair play-díjas. www.nemzetisport.hu (2015. május 10.) (Hozzáférés: 2015. május 11.)
↑ A német elnök kitüntette Kónya Imrét, és szidta kicsit Orbánt. hvg.hu (2017. december 8.) (Hozzáférés: 2017. december 8.)
↑ http://www.atv.hu/belfold/20201218-deutsch-tamas-petofi-dijat-kapott

Források

MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 605. old., ISSN 1787-288X
Kónya Imre 1996-os országgyűlési életrajza
http://konyaimre.hu/

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[8802635ee2f5c9e1074f4214ca71cc368565e2d5-1] PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)

[2] A magyar rendszerváltás bibliográfiája. rev.hu. (Hozzáférés: 2017. március 9.)

[3] MOB: Kokó, Palotai, Rudolf Péter és Pál Ferenc is fair play-díjas. www.nemzetisport.hu (2015. május 10.) (Hozzáférés: 2015. május 11.)

[4] A német elnök kitüntette Kónya Imrét, és szidta kicsit Orbánt. hvg.hu (2017. december 8.) (Hozzáférés: 2017. december 8.)

[5] ttp://www.atv.hu/belfold/20201218-deutsch-tamas-petofi-dijat-kapott

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Kónya Imre

Horváth László felvétele
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő 1993. december 21. – 1994. július 15.
Előd	Boross Péter
Utód	Kuncze Gábor

Született	1947. május 3. (77 éves) Budapest^[1]
Párt	Magyar Demokrata Fórum Magyar Demokrata Néppárt

Házastársa	Kónyáné Kutrucz Katalin (1972–)
Foglalkozás	politikus jogász
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1971, jogtudomány)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kónya Imre témájú médiaállományokat.

Sablon:Magyarország belügyminiszterei m v sz Magyarország belügyminiszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Szemere Bertalan 1848-1849: Országos Honvédelmi Bizottmány 1849: Szemere Bertalan
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös belügyminiszterei	1867–1869: Wenckheim Béla 1869–1871: Rajner Pál 1873–1875: Tóth Vilmos 1873–1875: Szapáry Gyula 1875–1887: Tisza Kálmán 1887–1889: Orczy Béla 1889: Baross Gábor 1889–1890: Teleki Géza 1890–1892: Szapáry Gyula 1892–1895: Hieronymi Károly 1895–1899: Perczel Dezső 1899–1903: Széll Kálmán 1903: Khuen-Héderváry Károly 1903–1905: Tisza István 1905–1906: Kristóffy József 1906–1910: ifj. Andrássy Gyula 1910–1912: Khuen-Héderváry Károly 1912–1913: Lukács László 1913–1917: Sándor János 1917–1918: Ugron Gábor 1918: Tóth János Wekerle Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Batthyány Tivadar 1918–1919: Nagy Vince Harrer Ferenc
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Landler Jenő, Vágó Béla Peyer Károly
A Horthy-korszak alatt	1919: Samassa Adolf Perényi Zsigmond 1919–1920: Somssich Jószef 1920: Simonyi-Semadam Sándor 1919–1920: Beniczky Ödön 1920: Simonyi-Semadam Sándor Dömötör Mihály 1920–1921: Ferdinandy Gyula 1921: Tomcsányi Vilmos Pál Ráday Gedeon 1921–1922: Klebelsberg Kuno 1922–1926: Rakovszky Iván 1926–1931: Scitovszky Béla 1931–1935: Keresztes-Fischer Ferenc 1935–1937: Kozma Miklós 1937: Darányi Kálmán 1937–1938: Széll József 1938–1944: Keresztes-Fischer Ferenc 1944: Jaross Andor Bonczos Miklós Schell Péter
A nyilas uralom alatt	1944–1945: Vajna Gábor
Az ideiglenes nemzeti kormány és a II. Magyar Köztársaság alatt	1944–1945: Erdei Ferenc 1945–1946: Nagy Imre 1946–1948: Rajk László 1948: Kádár János
A Rákosi-korszakban	1948–1950: Kádár János 1950–1951: Zöld Sándor 1951–1952: Házi Árpád 1952–1953: Györe József 1953–1954: Gerő Ernő 1954–1956: Piros László
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Münnich Ferenc Nagy Imre
A Kádár-korszakban	1957–1961: Biszku Béla 1961–1963: Pap János 1963–1980: Benkei András 1980–1985: Horváth István 1985–1987: Kamara János 1987–1990: Horváth István 1990: Gál Zoltán
A III. Magyar Köztársaság alatt	1990: Horváth Balázs 1990–1993: Boross Péter 1993–1994: Kónya Imre 1994–1998: Kuncze Gábor 1998–2002: Pintér Sándor 2002–2006: Lamperth Mónika
Önkormányzati Minisztériumként	2006–2007: Lamperth Mónika 2007–2008: Bajnai Gordon 2008–2009: Gyenesei István 2009–2010: Varga Zoltán
Az újjászervezés után újra Belügyminisztériumként	2010–: Pintér Sándor

Sablon:Belönkmin m v sz A harmadik magyar köztársaság belügyminiszterei és önkormányzati miniszterei
Belügyminiszterként	Horváth Balázs – 1990. december 21-ig · Boross Péter – 1993. december 21-ig · Kónya Imre – 1994. július 15-ig · Kuncze Gábor – 1998. július 6-ig · Pintér Sándor – 2002. május 27-ig · Lamperth Mónika – 2006. június 9-ig (a hivatal átalakulása után önkormányzati miniszter) · Pintér Sándor
Önkormányzati miniszterként	Lamperth Mónika – 2007. június 30-ig · Bajnai Gordon – 2008. április 30-ig · Gyenesei István – 2009. április 14-ig · Varga Zoltán – 2010. május 29-ig