Kalotaszentkirály
| Kalotaszentkirály (Sâncraiu) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Kalotaszentkirály |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407515 |
| SIRUTA-kód | 59443 |
| Népesség | |
| Népesség | 1033 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 924 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 18,18 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 443 m |
| Terület | 56,83 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′ 47″, k. h. 22° 59′ 18″46.829722°N 22.988333°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 47″, k. h. 22° 59′ 18″46.829722°N 22.988333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalotaszentkirály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kalotaszentkirály (románul Sâncraiu, németül Heilkönig/Sehngrall) falu, az azonos nevű község központja Romániában, Kolozs megyében. Egyike annak a 14 településnek, amely a megyében GMO-mentes régiót alakított.[2]
Fekvése
[szerkesztés]Bánffyhunyadtól 6 km-re délnyugatra, az Erdélyi Szigethegység vonulatai és dombjai (Bogdán-csúcs 1151 m, Kőhegy 1078 m, Dűlő-domb 917 m és Magura 754 m) által meghatározott Felszegi-medencében terül el, a Vigyázó-hegység vagy Kalota-havas (Vlegyásza) hegytől délkeletre. A település elődei a Kalota-patak két partján telepedtek le; a jobb parton található Zentelke, a bal parton pedig Szentkirály. 1968-ban egyesült a két falu, ma 1167 lélekszámú település.
Nevének eredete
[szerkesztés]A honfoglaláskor a Kalota nemzetség telepedett le itt, melyről a patakot elnevezték. A Szentkirály nevet István király szentté avatása (1083) után vette fel, a Kalota előnevet pedig a patakról kapta.
Története
[szerkesztés]Árpád-kori település, első okiratos említése 1288-ból származik, mikor Kun László király a gyerőmonostori Mikola családnak adományozza ezt a területet.
1337-ben Senkral néven említették, már ekkor egyházas hely volt, papját is említették, aki a pápai tizedjegyzék szerint ez évben két garas pápai tizedet fizetett.
1437-ben Zenthkyral néven írták az oklevelekben.
1482-ben Bak Tamás és Balog János birtoka volt.
1523-ből Kalota Zenthkyralnak több birtokosai is volt; így a Szentkirályi, Szentkirályi Csenkesz, Béli, Szentkirályi Radó családok is birtokosok voltak itt.
1554-ben Zentkyral Sebesvár tartozékai közé tartozott és a Bonchidai Bánffy Mihály birtoka volt, majd később a gyalui vártartomány faluja lett.
A középkorból fennmaradt helynevei: 1461, 1498-ból Málnabércz, Kalotavize.
1913-ból a Kolozs vármegyei Kalotaszentkirályhoz Ady-emlék is fűződik.[3]
1910-ben 1046, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.
A trianoni békeszerződésig, majd a magyar közigazgatásba visszakerülve 1940 és 1944 között ismét Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 2053 lakosából 1498 magyar és 555 román volt.
1991-től minden év augusztusában nemzetközi tánctábort rendeznek itt.
Határában feküdtek a középkorban Hem és Hintelke faluk is, melyek az itt átvonuló hadak pusztításainak áldozatai lettek.
Látnivalók
[szerkesztés]- A lakosság hagyományos életmódja, a népszokások, a népviselet, a hagyományos állattartás (bivaly).
- Református templom. A kőépület a 13. században épült csúcsíves stílusban, majd az idők folyamán többször is helyreállították. A tornyot 1762-ben építették, három harang található benne. Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné. Mennyezete 1848-ban leégett, újjáépítéskor csupán fehérre meszelték. A mostani kazettás mennyezetet 1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával készítették. A 220 kazettát kalotaszegi motívumokkal díszítve festették.
- Az óvoda egy helyiségében Ady Endre-emlékkiállítás
- Ady-emlékszobor: a Kalota partján, az óvoda mellett állították annak emlékére, hogy a költő gyakran időzött itt.
- A falu 1991-óta megrendezett nyári tánctáborairól is nevezetes.
- Szent István-szobor (Diénes Attila alkotása).
- Hagyományőrző szoba.
- Szüreti mulatság minden év október elején.
- Csipkebogyó-fesztivál
Képek
[szerkesztés]-
A falu panorámája -
Kalotaszentkirályi lány -
Kalotaszentkirály református temploma -
Kalotaszentkirályi ház -
Mátyás-harang a templom kertjében -
Ady-emléktábla a templomkert falán
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Vincze Géza (Kalotaszentkirály, 1889. április 12. – Budapest, 1964. június 3.) filológus, irodalomtörténész
- Vincze Imre (Kalotaszentkirály, 1891. október 22. – Kocs, 1979. december 20.) kántortanító, akadémikus rektor
Testvérvárosa
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ transindex.ro. [2007. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)
- ↑ Ady Endrét rokoni szálak fűzték Kalotaszentkirályhoz. Itt írta 1914-ben A Kalota partján című versét: „Pompás magyarok, templomból jövet / Mentek át a Kalota folyón / … / Mennyi szín, mennyi szín, mennyi kedves / És tarkaságban annyi nyugalom / … / Mily pompás vonulásuk a dombon, / Óh tempós vonulás, állandóság, / Biztosság, nyár, szépség és nyugalom…”
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
