Magyarfenes
| Magyarfenes (Vlaha) | |
 | |
| Magyarfenes látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Tordaszentlászló |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tordaszentlászló |
| Irányítószám | 407513 |
| SIRUTA-kód | 59407 |
| Népesség | |
| Népesség | 987 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 898 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 455 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 41′ 42″, k. h. 23° 27′ 23″46.694892°N 23.456259°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 42″, k. h. 23° 27′ 23″46.694892°N 23.456259°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarfenes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyarfenes (1889-ig Oláhfenes, románul: Vlaha) falu Romániában, Kolozs megyében. Tordaszentlászló községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Magyarfenes kb. 20 km-re található Kolozsvártól, a Gyalui-havasok lábánál, Kalotaszeg része.
Első említése
[szerkesztés]Első említése 1285-ből való, Fenes néven, majd az 1332-es pápai tizedjegyzés említi, ekkor Oláhfenes néven, de katolikus egyháza révén magyar jellegűnek lehet tekinteni a települést.
Története
[szerkesztés]Nevét az oklevelek 1285-ben említették először Fenos néven.
A település nevét a Fenes patak-ról kapta, melynek felső szakasza Imre király óta magánbirtokban volt Szentlászló, s ezt 1285-ben elválasztották az erdélyi püspök fenesi birtokától. A püspök Fenes alsó szakasza melletti birtokán két falu alakult ki: egyik a Szamos völgyében, másik a hegyen.
V. István király korában kezdődő telepítések során a völgyi falu lakóit szász, a hegyi falu lakóit román telepesekkel növelték, így kapott a két falu megkülönböztető Szász- és Oláh- előnevet.
1299-ben a püspök, hogy fenesi népei jobban gyarapodjanak megszerzi cserébe a monostori apáttól Leske (Apáthavasa) birtokot is.
Szászfenes-t e nevén 1297-től nevezik. Határában épült az erdélyi püspök vára.
1312-ben említik a fenesi várnagyot, a kolozsi ispánt két szolgabíróval együtt.
1334-ben papja 48 régi báni pápai tizedet fizetett.
A falu középkori lakossága előbb református, majd unitárius lesz. 1615-ben Bethlen Gábor visszaadja a templomot a katolikusoknak, majd újra a reformátusoké és 1630-as években a reformátusoké lesz. 1749-ben a templom patrónusai, gróf Haller György és Csáki Zsigmond özvegye ismét a katolikusoknak juttatják. 1992-ben 909 magyar és 4 román lakosából 772 fő református és 129 fő katolikus (5 fő ortodox).
Látnivalók
[szerkesztés]Az eredetileg a 13. században épült római katolikus templom tornya 19. századi. 1285-ben már állt a Szent Lászlónak szentelt templom, ebben az időben püspöki tulajdonban volt. A templomkertben magyar feliratú sírköveket találunk:
| UTAZÓ!, AZT MONDOM HA HÍN…, |
Nagyon értékes a templom 14. századi freskója, melyek feltárása a mai napig tart. A freskókat feltételezések szerint a Kolozsvári testvérek, Márton és György - a híres sárkányölő Szent György szobor alkotóinak - apja, Miklós készítette.
A keleti falon Jézus kereszthalálát láthatjuk, Szűz Mária és Szent János apostol társaságában.
Középen Veronika kendője, jobboldalt a sírjában álló halott Krisztus látható. A falakat a 17. század elején lemeszelték, és csak 1935-ben tárták fel az első részlet töredékeket.
Kortárs művészet: Magyarfenesi szoborpark - monumentális szénaszobrok - Bartha C. Ernő: http://www.ernobartha.com/portfolio/sculpturepark.aspx Archiválva 2009. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
Képgaléria
[szerkesztés]Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1938. szeptember 15-én Bazsó Zsigmond író, ujságíró
- Itt született 1938. Asztalos Albert építészmérnök
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Horváth Zoltán György–Gondos Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (Romanika kiadó, 2006.)
- Várady Péter-Borbly Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
- http://adatbank.transindex.ro/belso.php?k=10
- Erdélyi római katolikus templomok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- https://web.archive.org/web/20100210180326/http://kalotaszeg.mlap.hu/
- http://www.magyarfenes.ro/magyarfenes/egyhazak_k.html[halott link]
- http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3492&pageIdx=6
- http://mek.oszk.hu/05800/05804/html/02.htm
- http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3534
- http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/josika.htm
- http://www.evosmaradvanya.hu/images/gallery/Nummulites_vegyes.jpg Archiválva 2022. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://clujbird.ro/index.php?lang=hu
- https://www.youtube.com/watch?v=4UJaYblH0eo
- http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2014/07/Dobos_14NY.pdf Archiválva 2018. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://erdely.ma/hirek.php?id=8099&cim=gepida_sirok_az_autopalya_nyomvonalan&autoid=13734&year=2009&month=08&day=12&what=archivum
- http://kulturalis.adatbank.transindex.ro/index.php?a=r&id=1790
- https://moly.hu/konyvek/kelemen-lajos-muveszettorteneti-tanulmanyok
- Kelemen Lajos (történész)
- http://archivum2.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/125316 Archiválva 2020. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
