Ugrás a tartalomhoz

Erdőfelek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdőfelek (Feleacu)
A falu északi része
A falu északi része
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségErdőfelek
Rangközségközpont
Irányítószám407270
SIRUTA-kód57591
Népesség
Népesség3169 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság12 (2011)[1]
Népsűrűség51,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság711 m
Terület61,96 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 58″, k. h. 23° 37′ 06″46.716110°N 23.618330°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 58″, k. h. 23° 37′ 06″46.716110°N 23.618330°E
Erdőfelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőfelek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Kós Károly által újjáépített középkori ortodox templom, előtte Nagy István moldvai vajda szobra
Nagyrészt szétvágott gömbkövek a falutól nyugatra fekvő Medve-árokban

Erdőfelek, 1910-ig Felek (románul Feleacu) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

[szerkesztés]

Kolozsvártól 7 kilométerre délre, a Feleki-tetőn fekszik. Kiterjedt gyümölcsösök veszik körül.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Valószínűleg német eredetű: vagy a fleck 'darab (föld)' szóból vagy a Felk személynévből való. A középkorban ugyanis Kolozsvárhoz tartozott, amelynek polgársága zömében német ajkú volt. A hegyet először 1366-ban (Mons Felek), a falut 1377-ben (Villa olachorum Felek) említették.

Története

[szerkesztés]

A településtől északra, a Kolozsvárra vezető út mellett a római korból származó bronztáblát találtak. A történészek feltételezik, hogy itt haladt el a Napoca – Potaissa út.[2]

A falut Kolozsvár városa alapította az 1370-es években húsz szelistyei román határőr családdal, a Tordára vezető út őrzésére. Kenézeit a városi tanács nevezte ki.

1468-ban valószínűleg a falut jelölték ki Makariosz, a ferrarai zsinat szellemében a pápa által kinevezett halicsi görög szertartású püspök székhelyéül, aki a lengyel király ellenkezése miatt költözött 1466-ban a fennhatóságához tartozónak tekintett Máramarosba, majd Erdélybe. Az erdélyi, a váradi és az egri püspök előbb itt is akadályozták, de 1468-ban a pápa közbenjárására engedélyezték működését azzal a feltétellel, hogy dézsmát csak a királyi földeken élő ortodoxoktól szedhet. Felek ilyen királyi földnek számított, és ugyanezen évben, 1468-ban román lakosságát felmentették a juhötvened fizetése alól. Valószínűleg Makariosz püspökségéhez kötődik az ekkoriban, a legkorszerűbb gótikus stílusban felépült ortodox templom is. Fennhatósága kezdetben valószínűleg Észak-Erdélyre terjedhetett ki, de utóda a század végén a barcasági románok tizedére is igényt tartott. Makarioszról 1470 után nem történik említés, de egy 1550-es irat mint egykori feleki püspököt említi a görög Márkot, aki talán ugyanaz a személy lehetett. Kolostorában másoltak 1481-ben egy ószláv nyelvű liturgiát. 1488-ban püspöke a Daniil nevet viselte, majd még egy Dancso nevű püspök neve maradt fenn. 1536-ban azonban már nem létezett feleki székhelyű püspökség, ugyanis ekkor a moldvai vajdák birtokához tartozó Vádon székelő Anastasie „Vád és Felek püspöké”-nek írta magát. A régi püspöki székhelyekre való tekintettel a kolozsvári ortodox érsek hivatalos címe 1921-től mai napig Vád, Felek és Kolozsvár érseke.

Itt verte meg Báthory Gábor a Csillag Murza vezette tatárokat és ugyanitt vert meg 1658-ban egy magyar lovascsapatot a betörő tatár sereg.[3] A 18. században ikonfestő műhely is működött itt.

1882-ben vált ki Kolozsvárból és alakult önálló községgé. Lakói ekkoriban juhot és szarvasmarhát tenyésztettek, erdőműveléssel és fuvarozással foglalkoztak. 1940 és 1944 között határfalu volt. 1944-ben 1200-1500 magyarországi zsidó szökött itt át Romániába. A román oldalon már szervezett segítség juttatta el őket Tordára.[4]

Népessége

[szerkesztés]
  • 1900-ban 2033 lakosából 2002 volt román anyanyelvű és 1979 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben a kis Kaszollyal együtt 1720 lakójából 1698 volt román nemzetiségű; 1552 ortodox és 131 pünkösdista vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]

Gazdasága

[szerkesztés]

Gyümölcstermesztés, homokbánya (öntőhomok), kőszerszámok készítése.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1820-ban Ștefan Micle, az első román egyetemi fizikatanár, 1867 és 1875 között a jászvásári egyetem rektora, Veronica Micle férje.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [1]
  2. Arhiva REPERTORIUL ARHEOLOGIC AL ROMÂNIEI a Institutului de Arheologie "Vasile Pârvan". [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 16.)
  3. Orbán Balázs: Torda város és környéke[halott link]
  4. Tibori Szabó Zoltán: Élet és halál mezsgyéjén. Kolozsvár, 2004
  5. Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár, 2002

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]