Ugrás a tartalomhoz

Kína vasúti közlekedése

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kína
CRH2 és CRH3 motorvonatok Kunshan Déli pályaudvaron
CRH2 és CRH3 motorvonatok Kunshan Déli pályaudvaron
Működtetés
Nemzeti vasúttársaságChina Railway
Statisztika
Utasok száma3,660 milliárd utas (2019)[1] évente
Utaskilométer1470,66 milliárd utaskm (2019)[1] évente
A hálózat hossza
Teljes hossz155 000 km (2022)[2] km
Kétvágányú vonalak83 000 km (2019)[1] km
Villamosított vonalak100 000 km (2019)[1] km
Nagysebességű vonalak40 474[3] km
Nyomtávok
Fő nyomtáv1435 mm
Nagysebességű nyomtáv1435 mm
1435 mm150 000[4] km
További információk
Alagutak száma16 084 (2019)
Alagutak hossza18041 km (2019)[5] km
Leghosszabb alagútSongshanhu alagút (38,813 km)
Leghosszabb hídTanjang–Kunsan vasúti híd 164,8 km
Legmagasabban fekvő pályaszakaszCsinghaj–Tibet-vasútvonal, 5072[6] m
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A vasúti közlekedés a szállítás fontos módja Kínában. A hálózat hossza több mint 155 000 km (2022),[2] ami a világ második leghosszabb hálózata.[7] Ez a legforgalmasabb hálózat a világon. Sok villamosított vonal is van, hosszát tekintve az első a világon, megelőzve Oroszországot és Németországot is.

2007-ben a Kínai Vasútnak 578 000 vagonja, 44 000 személykocsija és 18 300 mozdonya volt. Több mint 36 300 vonat közlekedett naponta, melyek közül 3000 személyszállító és 33 300 tehervonat volt.[8]

A vasúti közlekedést túlnyomórészt a China Railway (CR), Kína államvasútja üzemelteti.

Vasúthálózat

[szerkesztés]

Kínában a normál vasút nyomtávolsága 1435 mm, a kisvasutak nyomtávolsága pedig 750 mm.

  • Normál nyomtáv: 155 000 km (2022)[2]
    • Ebből nagysebességű: 40 474 km (2023)[9]
  • Keskeny nyomtáv: 3600 km, 750 mm helyi iparvágányok (1998)
  • Villamosított vonalak: 100 000 km (2019)[1]
  • kétvágányú vasúti pályák: 83 000 km (2019)[1]

Jövőbeli tervek

[szerkesztés]

A vasútfejlesztések a jövőben is folytatódni fognak, de jóval nagyobb tempóval és költségekkel, mint az azt megelőző években. A kapacitások az igényekhez képest nagyon szűkösek. Kínában sok szénerőmű van, melyek szénnel való ellátása rendkívül fontos vasúti feladat. Ha a vasúti közlekedés akadozik, az az országos energiaellátásban is jelentkezik. A teherforgalom legnagyobbrészt észak-dél irányú. A világ vasúti forgalmának 25%-a Kínában zajlik, a világ vasútvonalainak mindössze 6%-án.[10] 2008-ban 42 milliárd dollárt kívánnak vasúti fejlesztésekre fordítani, míg 2003 és 2008 között 72 milliárd dollárt költöttek e célra. A 19. század óta a világon a legnagyobb vasúti kapacitásbővítés zajlik ma. 2007 végén a vonalak hossza 78 ezer km volt. 2004-es terv alapján ennek 2020-ra 100 ezer kilométer hosszúra kellett volna bővülni, de 2007-ben módosították a terveket: 2015-re el akarják érni a 120 ezret. A gazdasági reformkorszak legutóbbi 30 évében építetthez képest ez 60%-kal hosszabb hálózatot jelent. Jelenleg a vasút az igényeknek csak alig 40%-át képes kielégíteni.[11]

Kína Európába történő áruszállításában is növekvő szerepet szán a vasútnak. A történelmi selyemút mentén haladó vasútvonalakon keresztül juthatna az áru az európai piacokra, így tehermentesíteni lehetne a zsúfolt északi és déli kikötőket. A szállítási útvonal kialakítására 2008 elején kezdődtek meg a próbálkozások, egy kínai irányvonat már elindult a hamburgi kikötőbe. Az útvonal Magyarországon is keresztülhaladt. A vonal Záhonyban lépett be az országba és Sopronon át hagyta el azt.[12]

Nagysebességű vasúti közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben: Kína nagysebességű vasúti közlekedése

Kínában a nagysebességű vasutakat a CRH (China Railway High Speed) üzemelteti. A hálózat jelenlegi hossza 40 474[13] km. Jelenleg több ezer kilométeren zajlik a hálózatfejlesztés.

Nagysebességű vasutak

[szerkesztés]

350 km/h vasútvonal

200 km/h vasútvonal

Gördülőállomány

Nevezetes vonalak

[szerkesztés]

Az alábbi tíz vasútvonal más-más okból nevezetes, csúcstartó vagy rendkívüli. Az összeállítást a http://www.bjreview.com készítette.[14]

Vasúti kapcsolata más országokkal

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Railways in China
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína vasúti közlekedése témájú médiaállományokat.

Vasúti térképek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f 2019 年铁道统计公报 – 2019 Railway statistical bulletin (kínaiul)
  2. ↑ a b c Preston, Robert: China opens 4100km of new railway. International Railway Journal , 2023. január 3.
  3. ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  4. ↑ www.cia.gov
  5. ↑ TIAN Siming, GONG Jiangfeng (2020). „Statistics of Railway Tunnels in China as of End of 2019”. Tunnel Construction 40 (2), 292–297. o. ISSN 1672-741X. 
  6. ↑ (Chinese) "青藏铁路刷新世界铁路最高点纪录[组图]" 25 August 2005
  7. ↑ CIA - The world factbook. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
  8. ↑ Archivált másolat. [2009. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 30.)
  9. ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  10. ↑ Infrastrukturális boom (magyar nyelven), 2008. február 18. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
  11. ↑ www.eeo.com.cn
  12. ↑ Kínai tehervonatok lendíthetik fel a záhonyi MÁV-állomást (magyar nyelven), 2008. január 15. [2008. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
  13. ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  14. ↑ Top 10 landmark railways -- Beijing Review. bjreview.com, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. június 15.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kína_vasúti_közlekedése&oldid=27569384”