Ugrás a tartalomhoz

Ázsia országai

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a lista az ázsiai szuverén államokat és függő területeket sorolja fel. Ázsia és Európa néhány állama két kontinensen terül el, mivel a földrajzi határvonal nem a politikai határokat követi. Ázsia és Óceánia régiói között vitatott az elválasztás, mivel Jáva és Új-Guinea és Indonézia hol itt, hol ott szerepel.

Független államok

[szerkesztés]

Elismert államok

[szerkesztés]

A listában 49 állam szerepel, melyek egyúttal tagjai az ENSZ-nek is.[1]

ENSZ-en kívüli országok

[szerkesztés]

A listában szereplő országok valamilyen mértékben elismertek, de nem tagjai az ENSZ-nek. Az államelismerés deklaratív elmélete alapján definiáljuk őket államként.

Zászló Térkép Elnevezés
(rövid és teljes)
Státus Helyi elnevezés Főváros Népesség Terület
Abházia zászlaja
Abházia

Abház Köztársaság[11]
de facto köztársaság, függetlenségét csak négy ENSZ-tagállam ismeri el, a többi ország Grúzia részének tekinti.[12][13] abházul: Аҧсны (Apsznü)

abházul: Аҧсны Аҳәынҭқарра (Aphsny Axwynthkharra)
Szuhumi[11]

abházul: Аҟəа (Akwa)
250 000[14] 8660 km2 (3344 sq mi)[12]
Dél-Oszétia zászlaja
Dél-Oszétia

Dél-Oszét Köztársaság
Grúziától szakadt el, négy ENSZ-tagállam ismeri el a függetlenségét, köztük Oroszország.[15] oszétül: Хуссар Ирыстон (Khussar Iryston)
oroszul: Южная Осетия (Juzsnaja Oszetyija)

oszétül: Республикæ Хуссар Ирыстон (Respublikæ Khussar Iryston)
oroszul: Республика Южная Осетия (Reszpublika Juzsnaja Oszetyija)
Chinvali[15]

oszétül: Цхинвал / Чъреба (Chinval / Csreba))
70 000[15] 3900 km2 (1506 sq mi)[16]
Észak-Ciprus zászlaja
Észak-Ciprus

Észak-ciprusi Török Köztársaság[17]
Ciprus részének tekintett terület, csak Törökország ismeri el.[17] törökül: Kuzey Kıbrıs

Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti[18]
törökül: Lefkoşa[19] 285 356[20] 3355 km2 (1295 sq mi)[9]
Hegyi-Karabah zászlaja
Hegyi-Karabah Köztársaság[21]

Arcah Köztársaság[22]
Államiságát csak három másik korlátozottan elismert állam ismeri el, hivatalosan Azerbajdzsán részének minősül.[23] örményül: Լեռնային Ղարաբաղի Հանրապետություն (Lernayin Gharabaghi Hanrapetut’yun)[24] Sztepanakert[24]

örményül: Ստեփանակերտ (Stepanakert)
141 400[25] 7000 km2 (2703 sq mi)[26]
Palesztina zászlaja
Palesztina 136 ENSZ-tagállam ismeri el. arabul: فلسطين — دولة فلسـطين (Filastīn — Dawlat Filasṭīn) Rámalláh (de facto)[27]
Jeruzsálem (követelt)[28]
4 225 710[8] 6220 km2 (2402 sq mi)[9]
A Kínai Köztársaság zászlaja
Tajvan

Kínai Köztársaság[4][29]
19 ENSZ-tagállam és az Apostoli Szentszék ismeri el. A legtöbb ország nem hivatalos kapcsolatokat tart fenn vele. Hagyományos kínai: 臺灣/台灣 (Tajvan)

中華民國 (Csunghua Minkuo)
Tajpej[4][6]

Hagyományos kínai: 臺北/台北 (Tajpej)
23 071 779[8] 35 980 km2 (13 892 sq mi)[9]

Függő területek

[szerkesztés]
Zászló Térkép Elnevezés
(rövid és teljes)
Státus[30] Helyi elnevezés Főváros Népesség Terület[9]
Az Egyesült Királyság zászlaja
Akrotíri és Dekélia

Akrotíri és Dekélia Szuverén Támaszponti Terület
Brit tengerentúli terület angolul: Akrotiri and Dhekelia

Sovereign Base Areas of Akrotiri and Dhekelia
Episzkopi

angolul: Episkopi Cantonment[6]
15 700[8] 254 km2 (98 sq mi)
A Brit Indiai-óceáni Terület zászlaja
Brit Indiai-óceáni Terület[2][4] Brit tengerentúli terület angolul: British Indian Ocean Territory 4000[31] 54 400 km2 (21 004 sq mi)
A Karácsony-sziget zászlaja
Karácsony-sziget

Karácsony-sziget Terület[2]
Ausztrália területe angolul: Christmas Island

Territory of Christmas Island
Flying Fish Cove[4] / The Settlement[6] 1843[32] 135 km2 (52 sq mi)
A Kókusz (Keeling)-szigetek zászlaja
Kókusz (Keeling)-szigetek

Kókusz (Keeling)-szigetek Terület[2]
Ausztrália területe angolul: Cocos (Keeling) Islands

Territory of the Cocos (Keeling) Islands
West Island[6] / Bantam[4] 544[32] 14 km2 (5 sq mi)

Különleges közigazgatási területek

[szerkesztés]
Zászló Térkép Elnevezés
(rövid és teljes)
Státus Helyi elnevezés Főváros Népesség Terület[9]
Hongkong zászlaja
Hongkong

Hongkong, a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területe[4]
Különleges közigazgatási terület kínaiul: 香港 (Hsziangkang)
angolul: Hong Kong

kínaiul: 中華人民共和國香港特別行政區
(Csunghua zsenmin kunghokuo Hsziangkang töpie hszingcsengcsü)
angolul: Hong Kong Special Administrative Region of the People's Republic of China
Hongkong[4] 7 122 508[8] 1104 km2 (426 sq mi)
Flag of Macau
Makaó

Makaó, a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területe
Különleges közigazgatási terület kínaiul: 澳門 Aomen
portugálul: Macau

kínaiul: 中華人民共和國澳門特別行政區 (Csunghua zsenmin kunghokuo Aomen töpie hszingcsengcsü)

portugálul: Região Administrativa Especial de Macau da República Popular da China
Makaó / Macao[4] 573 003[8] 28,2 km2 (10,9 sq mi)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. a b A területi és népességi adatok az egész államra vonatkoznak, beleértve az Ázsián kívül eső területeket is. Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Oroszország és Törökország európai területekkel is rendelkezik. Ázsia és Óceánia között nincs jól meghatározható határvonal, Indonéziát és Kelet-Timort néha Óceániához sorolják.
  2. a b A szeparatista régiókkal rendelkező államok területébe és népességébe a szeparatista régió adatait is beszámoljuk.
  3. Bár területének nagy része Afrikában található, a Sínai-félsziget földrajzilag Ázsiához tartozik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. United Nations Member States. United Nations. (Hozzáférés: 2018. március 13.)
  2. a b c d e Field Listing :: Names. CIA. [2018. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
  3. UNGEGN List of Country Names. United Nations Group of Experts on Geographical Names, 2007. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
  4. a b c d e f g h i j List of countries, territories and currencies. Europa, 2011. augusztus 9. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)
  5. Ország- és területnevek (pdf). Földrajzinév-bizottság. [2017. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  6. a b c d e Field Listing :: Capital. CIA. [2018. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
  7. UNGEGN World Geographical Names. United Nations Group of Experts on Geographical Names, 2011. július 29. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
  8. a b c d e f Country Comparison :: Population. CIA, 2012. július 1. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 2.)
  9. a b c d e f Field Listing :: Area. CIA. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 7.)
  10. Highlights of the Philippine Population 2015 Census of Population. Philippine Statistics Authority. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  11. a b About Abkhazia. Abkhazia Ministry of Foreign Affairs. [2011. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
  12. a b Abkhazia (autonomous republic, Georgia). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2011. március 3.)
  13. Abkhazia presents proof of independence recognition by Vanuatu”, RT, 2011. június 7.. [2011. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.) 
  14. Regions and territories: Abkhazia”, BBC News, 2011. február 8.. [2019. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.) 
  15. a b c Regions and territories: South Ossetia”, BBC News, 2011. február 8. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.) 
  16. Kafkas Vakfi: South Ossetia. Hartford Web Publishing. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
  17. a b A Mediterranean Quagmire”, The Economist, 2010. április 22. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.) 
  18. Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti Cumhuriyet Meclisi (török nyelven). Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  19. Cyprus country profile. BBC News, 2011. május 27. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
  20. DPÖ: "2009 sonu itibarıyla nüfus 285 bin 356". Kibris Postasi, 2010. október 8. [2012. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
  21. A hegyi-karabahi konfliktusról. Új Szó, 2016. április 6. [2018. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  22. Hegyi-Karabah új alkotmánya szuverenitást deklarál. HVG, 2006. december 11. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  23. Regions and territories: Nagorno-Karabakh. BBC News, 2011. január 20. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
  24. a b Country Overview. Office of the Nagorno Karabakh Republic in the United States. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
  25. Official website of the President of the Nagorno Karabagh Republic. President.nkr.am. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
  26. Nagorno-Karabakh (region, Azerbaijan). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
  27. Palestinians face new uncertainty over President Mahmoud Abbas succession”, The Independent, 2015. szeptember 20. (Hozzáférés: 2015. október 29.) 
  28. Israel and Palestinian territories country profile”, BBC News, 2011. március 9. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.) 
  29. Government Information Office, Republic of China (Tawian). Government Information Office, Republic of China (Taiwan). [2005. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)
  30. Field Listing :: Dependency Status. CIA. [2018. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
  31. British Indian Ocean Territory. CIA. [2017. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  32. a b Australian Government — Department of Infrastructure and Regional Development: 2016 Census: Christmas Island. (Hozzáférés: 2018. január 10.)