Ugrás a tartalomhoz

Afrika vasúti közlekedése

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Afrika
Gőzmozdony által vontatott vonat Afrikában
Gőzmozdony által vontatott vonat Afrikában
Statisztika
Utaskilométer62,3 milliárd km [1] évente
Felmérés éve2010
Teherszállítás139,2 milliárd tkm [2] évente
A hálózat hossza
Teljes hossz50 275[3] km
Kétvágányú vonalak5318 km
Villamosított vonalak10 726 km
Nagysebességű vonalak200 km
Nyomtávok
Nagysebességű nyomtáv1435 mm
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Afrika témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Személyvonat Marokkóban
Személyvonat Marokkóban

Afrika vasúti közlekedése nagyon elavult. A kontinensen 50 275 km vasútvonal[4] található, holott Afrika a világ területének 14%-a, és itt él a népesség 22%-a. Marokkóban, Algériában, Zimbabweben, Egyiptomban, Tunéziában és Dél-afrikai Köztársaságban van villamos vontatás is, de a többi országban szinte teljesen ismeretlen. A vasutak általában egyvágányúak és keskeny nyomtávúak. Egyes szakaszokon még gőzmozdonyok közlekednek. A hálózat ritka, nagy részét a korábbi gyarmatosító európai országok építették. Bissau-Guineában, Burundiban, Csádban, Egyenlítői-Guineában, Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Ruandában, São Tomé és Príncipeben, Szomáliában, Gambiában és a Zöld-foki Köztársaságban egyáltalán nincs vasútvonal. Sok ország vasútja csak helyi érdekeket szolgál, nemzetközi kapcsolat nélkül. A Dél-afrikai Köztársaságban ellenben európai színvonalú a vasúti szolgáltatás, itt található Afrika vasútjainak 36%-a.

A járatok ritkán, heti egy-két alkalommal közlekednek. A vasút részaránya a személy- és teherszállításban elenyésző.

További érdekesség, hogy sok országnak nincs nemzeti vasúttársasága. Ezeknek az országoknak a vasútja csupán egy célt szolgál, hogy az ország belsejében található bányákból az ércet a legközelebbi kikötőbe szállítsa. Ezeket a vonalakat a bányásztársaságok üzemeltetik, általában egyéb fuvarozás vagy személyszállítás nélkül.

Jelentős változást a tervezett Gibraltári alagút hozhat, mely az afrikai hálózatot összekötné az európai hálózattal.

Története

[szerkesztés]

Az egyik első afrikai vasúti projekt 1833-ra nyúlik vissza, amikor Muhammad Ali egyiptomi alkirály tanulmányokat készíttetett egy Kairóból Szuezbe vezető vasútvonalról. A projektet nem tudták finanszírozni. Csak 1851-ben egy új uralkodó, I. Abbász egyiptomi alkirály írt alá szerződést Robert Stephensonnal egy normál nyomtávú vasútvonal megépítésére. Az első, Alexandriától Kafr el Zaiyatig tartó szakaszt 1854-ben avatták fel, és 1856-ban fejezték be Kairóig. Ezzel az Egyiptomi Állami Vasút (ESR) lett Afrika legrégebbi vasúttársasága.

Abban az időben Franciaország is jelen volt Észak-Afrikában. Az algériai vasúthálózat kiépítése azonban nem tartozott a születő Második Birodalom prioritásai közé. Több projekt is meghiúsult. Csak 1860. július 11-én született egy rendelet, amely az Algír és Blida, az Oran és Saint-Denis-du-Sig, valamint a Constantine és a tenger közötti vonalak koncesszióba adását a Compagnie des chemins de fer algériensnek engedélyezte. Az Algír és Blida közötti szakasz, amelyet 1862. szeptember 8-án adtak át, Franciaország első tengerentúli vasútvonala volt. Ezt az első megnyitást követően a társaság nem tudta teljesíteni kötelezettségeit, és csődbe ment. Koncesszióit a nagyhatalmú PLM vállalat vette át, amely így megvetette a lábát Algériában.

Ugyancsak az 1860-as évek elején jelentek meg először a vasutak Dél-Afrikában. Az első három kilométeres vonalat Natalban, Durban és Point között adták át 1860 júniusában. Ezt 1867-ben meghosszabbították Umgeniig. Ugyancsak 1860-ban nyitotta meg a Fokvárosi Vasúti és Kikötő Társaság a Fokváros-Wellington vonalat (96 km), valamint egy 10 km-es mellékvonalat Fokváros és Wynberg között.

Mindezeket a vonalakat normál nyomtávval építették. Az 1860-as évek végén a kimberley-i gyémántbányászat rohama jelentős következményekkel járt, mivel a vasutakat most már több mint 1000 kilométeres távolságokra kellett meghosszabbítani. 1873. január 1-jén a fokvárosi kormány átvette a CTR&D co. irányítását, aminek elméletileg lehetővé kellett tennie a meghosszabbítások finanszírozását. A költségek alacsonyan tartása érdekében keskenyebb nyomtávot választottak. 1869-ben a Cape Copper Company 760 mm-es nyomtávú vonalat nyitott Okiep és Port Nolloth (Dél-Afrika) között. Ez a nyomtáv túl keskenynek tűnt a Cape mérnökeinek, akik a szabványos 1435 mm-es nyomtáv és a keskeny 760 mm-es nyomtáv közötti kompromisszumot választották. Így került használatba 1874 körül az 1067 mm-es nyomtáv, amelyet "angol metrikus nyomtávnak" vagy "fokvárosi nyomtávnak" is neveznek. Hamarosan ez lett a szabványos nyomtáv Afrika nagy részén.

Fontosabb afrikai vasúthálózatok

[szerkesztés]
Ország Üzemeltető Hossz (km) Személyszállítás (Mvk) Áruszállítás (Mtk) Nyomtávolság (mm)
 Dél-afrikai Köztársaság Transnet,
Spoornet,
Gautrain		 20 384 10 000 108 510 1067
 Algéria SNTF 3572 963 2038 1055, 1435
 Angola CFA 2199 1067
 Benin OCBN 470 1000
 Botswana BR 557 1067
 Burkina Faso Sitarail 495 10 675 1000
 Kamerun Camrail 1104 297 1114 1000
 Kongói Köztársaság CFCO 509 1067
 Kongói Demokratikus Köztársaság SNCC 4128 1067
 Elefántcsontpart Sitarail 1260 10 675 1000
 Dzsibuti CFDE 108 1000
 Egyiptom ENR 5063 1435
 Eritrea EA 118 950
 Etiópia CFDE 691 1000
 Gabon Transgabonais 731 1435
 Ghána GRC 953 1067
 Guinea ONCFG 36 1000
 Guinea CBG 281 1435
 Malawi CEAR 797 1067
 Mali Transrail 641 1000
 Marokkó ONCFM 2120 27 700 19 140 1435
 Namíbia TransNamib 2382 1067
 Nigéria NRC 3551 1067
 Uganda RVRC 200 1000
 Szenegál Transrail 683 1000
 Szudán SRC 4750 1,62 1067
 Szváziföld SR 302 1067
 Tanzánia TRC
TAZARA		 2600, 1860 432 1195 1000, 1067
 Tunézia SNCFT 1907 1000, 1435
 Zambia ZR
TAZARA		 1014, 861 1067, 1067
 Zimbabwe NRZ
BBR		 2042, 317
1067, 1067

  • Mvk: millió utaskilométer
  • Mtk : millió tonnakilométer

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
  2. ↑ Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
  3. ↑ Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
  4. ↑ Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Rail transport in Africa
A Wikimédia Commons tartalmaz Afrika vasúti közlekedése témájú médiaállományokat.
  • Railways Africa. www.railwaysafrica.com. (Hozzáférés: 2010. április 16.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Afrika_vasúti_közlekedése&oldid=27512852”