Josipovich Géza
| Josipovich Géza | |
 | |
| Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter | |
| Hivatali idő 1906. április 23. – 1910. január 17. | |
| Előd | Wekerle Sándor (ideiglenesen) |
| Utód | Khuen-Héderváry Károly (ideiglenesen) |
| Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter | |
| Hivatali idő 1912. április 22. – 1913. június 10. | |
| Előd | Khuen-Héderváry Károly (ideiglenesen) |
| Utód | Tisza István (ideiglenesen) |
| Született | 1857. január 31. Jalkovec |
| Elhunyt | 1934. május 20. (77 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Párt | Horvát–Magyar Párt |
| Szülei | Josipovich Imre |
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Josipovich Géza témájú médiaállományokat. | |
Josipovich Géza (Jalkovec, 1857. január 31. – Budapest, 1934. május 20.) horvát politikus, horvát-szlavón-dalmát miniszter.
Élete, pályafutása
[szerkesztés]Édesapja Josipovich Imre (1834-1910) belső titkos tanácsos, Horvát-Slavón-Dalmátországi magyar királyi miniszter, főrendiházi tag,[1] édesanyja Seiller Vilma (1834-1919).[2] Varasd vármegyében, Jalkovecen született 1857. január 31-én, Josipovich Imre fiaként. Tanulmányait Pozsonyban, Nagykanizsán és Budapesten, a Budapesti Egyetem jog és államtudományi karán végezte. Eztán sorkötelesként részt vett Bosznia-Hercegovina 1878-as monarchia általi megszállásában. A hadseregből huszártisztként szerelt le, s előbb a belügyminisztériumban lett segédfogalmazó, majd apja nyomdokaiba lépve a horvát-szlavón-dalmát minisztériumban vállalt állást, mint fogalmazó. Innét 1887-ben kilépett és hazautazott családi birtokra, ahol hamar bekapcsolódott a helyi politikai életbe. 1887-ben a vinicai kerület képviselőjeként jutott be először a horvát szaborba (nemzetgyűlés) a Horvát Unionista Párt színeiben, 1892-ben azonban nem választották újra, csak 1896-ban. 1903–1905, illetve 1906–1910 között a novigrádi kerület képviselőjeként volt a horvát parlament tagja. Ez utóbbi mandátuma kezdetén jelölte őt a szabor a horvát-szlavón-dalmát miniszteri székbe, mely tisztséget 1906. április 23. és 1910. január 17. között viselte először, majd egy rövid időre, 1912. április 22. és 1913. június 10. között másodszor.
1897–1903 valamint 1913 és 1921 között az Osztrák–Magyar Bank főtanácsosa, 1921–1923 között pedig a Magyar Állami Jegyintézet tanácsának tagja volt. A trianoni békét követően Magyarországon telepedett le. 1934-ben, Budapesten érte a halál, hamvait a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra a bal oldali falsírbolt 568-as számú sírhelyében[3]
Források
[szerkesztés]- Josipovich Géza a Magyar életrajzi lexikonban
- Josipovich Géza a Sturm-féle Országgyűlési Almanach 1906-1911-ben (440. oldal)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ familysearch.org - Josipovich Imre gyászjelentése
- ↑ familysearch.org - Josipovich Imréné gyászjelentése
- ↑ A Kerepesi úti temető II. Archiválva 2008. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Budapesti Negyed, 1999, VII. évfolyam 3. szám (névmutató Archiválva 2008. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben)
| Elődje: Wekerle Sándor |
Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter
1906. április 23. – 1910. január 17. |
Utódja: Khuen-Héderváry Károly |
| Elődje: Khuen-Héderváry Károly |
Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter
1912. április 22. – 1913. június 10. |
Utódja: Tisza István |
- Országgyűlési képviselők (1887–1892)
- Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszterek
- 1857-ben született személyek
- 1934-ben elhunyt személyek
- A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek
- Országgyűlési képviselők (1892–1896)
- Országgyűlési képviselők (1896–1901)
- Országgyűlési képviselők (1901–1905)
- Országgyűlési képviselők (1905–1906)
- Országgyűlési képviselők (1906–1910)