Ugrás a tartalomhoz

Gidófalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gidófalva (Ghidfalău)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségGidófalva
Rangközségközpont
Irányítószám527095
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód64354
Népesség
Népesség1208 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1089 (2011)[1]
Népsűrűség28,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság550 m
Terület42 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 54′, k. h. 25° 51′45.900000°N 25.850000°EKoordináták: é. sz. 45° 54′, k. h. 25° 51′45.900000°N 25.850000°E
Gidófalva weboldala
SablonWikidataSegítség

Gidófalva (románul Ghidfalău) falu Romániában Kovászna megyében. Községközpont, Angyalos, Fotosmartonos és Étfalvazoltán tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 5 km-re északkeletre hosszan az Olt bal partján fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét Szent Gedeonról, temploma védőszentjéről kapta.

Története

[szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott. Északi határában bronzkori település nyomaira bukkantak. Déli határában a tatárjáráskor elpusztult Bedeháza falu feküdt. A falut 1332-ben villa Guidonis alakban említik először. 1713-ban tűzvész pusztította. 1764-ben az I. székely huszárezred parancsnoki székhelye lett. 1850-ben ismét tűzvész pusztított. 1910-ben 925 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1113 lakosából 1106 magyar és 7 román volt.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Református temploma az Olt bal parti teraszán emelkedő magaslaton épült 1236 körül a Boldogasszony tiszteletére. A tatárjárás után újjáépítették. A 16. század elején gótikus stílusban átépítették. 1658-ban a tatárok felégették, 1672-ben kijavították, 1802-ben földrengés rongálta meg, 1816-ban helyreállították, 1936-ban újból javították. 1940-ben és 1977-ben földrengési károkat szenvedett. Különálló háromemeletes kaputornya a 15. századi várfalba épült.
  • Az 1848/49-es szabadságharc legfiatalabb tábornoka, Czetz János, születésének 200-ik évfordulóján avatták fel mellszobrát szülőfalujában, a róla elnevezett iskola udvarán. Czetz János örmény-székely gyökerekkel rendelkező kiváló katonaember volt. A szabadságharc bukása után Argentinában folytatta hadi hivatását, eljutva oda, hogy ő alapította meg az Argentin Katonai Akadémiát, melynek öt éven át igazgatója volt, így emlékét Argentinában is őrzik. Szobrának alkotója Demeter István szobrász volt, aki 2019-ben mikóújfalusi andezittömbből faragta ki Csekefalván. A talapzat a szintén mikóújfalusi Incze Sándor faragómester munkája.[2]

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1761-ben Jantsó Pál színész, a kolozsvári színház egyik alapító tagja.
  • Itt született 1822-ben Czetz János 48-as honvéd tábornok, Argentínában halt meg, szobra a Buenos Aires-i katonai akadémia előtt áll.
  • Itt született 1942-ben Zimán Vitályos Magda iparművész, textilművész.
  • Itt született 1947-ben Krajnik-Nagy Károly tanár, szerkesztő, újságíró.
  • Itt él és tevékenykedik az 1968-ban született G. Szabó Ferenc költő, író, közíró.
  • Itt született dr. Fazakas Sándor szemprofesszor 1892-ben - egyetemi m.-tanár, az orvostudományok kandidátusa, a Hajdú-Bihar megyei Tanács Kórháza nyug. szemészfőorvosa és megyei főszemész.[3]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  2. Az évfordulós Czetz-rendezvénysorozatot és a szoborállítást a Gidófalva Község Fejlődéséért Egyesület, Kovászna Megye Tanácsa, a Liszt Ferenc Intézet és Magyarország csíkszeredai konzulátusa szervezte. Sántha Imre Géza: Czetz János mellszobra. Köztérkép honlap [1]
  3. Dr. Fazakas Sándor Mementó, Háromszék napilap, 2010. július 28.

További információk

[szerkesztés]