Bodos
| Bodos (Bodoș) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Barót |
| Irányítószám | 525102 |
| SIRUTA-kód | 63474 |
| Népesség | |
| Népesség | 367 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 407 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 530 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 04′ 35″, k. h. 25° 39′ 47″46.076358°N 25.663126°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 35″, k. h. 25° 39′ 47″46.076358°N 25.663126°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bodos (románul Bodoș) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik. Testvértelepülése Biharugra.[2]
Fekvése
[szerkesztés]Sepsiszentgyörgytől 26 km-re északnyugatra, Barót keleti szomszédságában a Várbükk és a Cseretető közti völgykatlanban fekszik. Google Maps
Erdővidék történelmi tájegység egyik települése.[3]
Nevének eredete
[szerkesztés]Egyesek szerint a bujdos szóból ered neve, mivel egykor egy bujdosónak nyújtott menedéket, mások egy ilyen nevű székelytől származtatják.
Története
[szerkesztés]Határában a Petrás-fenyőse nevű csúcson állt Kelemen vára. Nyoma nem maradt, eredete, sorsa ismeretlen.
A falunak már a 15. században is volt temploma, helyette épült 1794-ben a mai református templom. A torony, melynek magassága 35 m, eredetileg cseréppel volt fedve. Ezt a fedelet 1909-ben bádogtetőre cserélik ki. A templomot, mely 22 × 6,50 m, vastag várfal övezi, két bejárati kapuval. Fekvése kelet-nyugati, a torony a nyugati végén van.
A nagy harang felirata: ISTEN DICSOITÉSÉRE BODOS EGYHÁZA 1922 Jún.
A kis harang felirata: ÖNTÖTTE HONIG FRIGYES ARADON 1910.
1864-ben tűzvész pusztított a faluban. 1910-ben 571 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 435 lakosából 432 magyar és 3 román volt.
Oktatás, művelődés
[szerkesztés]Az falu iskolájának épületére vonatkozó első adatok 1814-ből származnak, a jelenlegi iskola azonban 1937-ben épült és a falu híres szülöttének, a pomológus Budai Józsefnek a nevét viseli.[4]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1851-ben Budai József pomológus, geológus.
- Itt született 1929-ben Egyed Ákos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
- Itt született 1935-ben Székely Dénes a marosvásárhelyi Székely Népi Együttes néptáncosa, majd koreográfusa.
Érdekességek
[szerkesztés]Az erdőfülei diatomittelepen felfedezett új kovamoszat fajoknak helyi elnevezéseket adtak, így egyik ilyen faj Bodosról kapta Navicula bodosensis nevét.[5]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ Erdővidék regionális hetilap. [2021. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
- ↑ Erdővidékről. [2012. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
- ↑ A bodosi Budai József Általános Iskola története. [2011. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
- ↑ Dénes István: Erdővidék védett és védelemre érdemes földtani természeti értékei. [2011. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
További információk
[szerkesztés]- Egyed Ákos: Gondolatébresztő adatok Bodos falu történetéből. Erdővidéki Lapok. 2001/3 (5) sz. 4-7 p.
